Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-04-20 / 8. szám

8. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal „A gazdasági cselédek szolgálati viszo­nyai“ címmel megjelent a Köztelek Gazdasági Könyvtárának legújabb kötete, amelyben Perneczky Béla dr. könnyen áttekinthető rendszerben közli és magyarázza e gazda és a gazdasági cseléd j közötti viszonyt szabályozó összes törvényeket és rendeleteket, továbbá kimerítően ismerteti a föld- mivelésilgyi és a hatásköri bíróság idevonatkozó J gyakorlatát. A könyv ára 2 pengő. Fák öntözéséről a nedvkeringés megindu- í lása után a szükség szerint gondoskodjunk. Ho­mokos vagy száraz talajban, dombos fekvésű, lejtős területen a fák gyakori öntözésre szorulnak, külö­nösen mig a fák fiatalok. Az újonnan ültetett fákat minden körülmények közt ajánlatos egy-kétszer a nyár folyamán megöntözni. A fejlettebb fák aszá razságban sem fognak ugyan kipusztulni, de a vízhiány a termés eredményén meg fog látszani. Bőven öntözzünk, hogy a talaj mélyen átázzon, borús időjárás előnyös és kisebb eső miatt az öntözést nem kell elhalasztani, mert a kis esőzés a fák gyökeréhez amugysem hatol be. Fiatal fákat az ültetési tányéron át öntözzük meg, a fejlettebb fák öntözéséhez a fa koronájának szélén körben lyukat készítünk, vagy kapával barázdát huzunk, hogy a viz beszivárgását elősegítsük. Az almamoly. Gyümölcsöseinkben elszapo­rodó kártevők pusztítása mindjobban érezhetővé válik. Almatermésünk kevés kivétellel férges, kora­érett, értéktelen. Dacára nagy és értékes gyümölcs­faállományunknak mégis a belföldi szükségletet sem tudjuk fedezni akkor, amikor a zamatos gyü­mölcsünkből még exportálni is kellene. Almater­mésünket sok más betegség mellett legjobban az almamoly teszi tönkre. A férges, koraérett gyü­mölcs mind az almamoly munkájának következ­ménye. Ez a kártevő, mely nyaranta három-négy szer rajzik és nösténylepkéje mindannyiszor 200 —250 tóját rak le, illetve ennyi hernyónak ad életet, almatermésünket egész nyáron pusztítja. A tojásból kikerülő hernyó ugyanis nem a leveleket rágja, hanem befurakodik a gyümölcs belsejébe, annak magházából táplálkozik egész fejlődési idéjén át. Az ilyen gyümölcs azután vagy lehull, vagy megrágottan más betegségek iránt rendkívül érzé­kennyé válik és végül azok martaléka lesz. Az almamoly ellen arzénméreggel, mint az Arzola vagy az univerzális Tutokil permetezésével védekezhetünk. Az első permetezést közvetlenül a virágzás után végeztessük, mert erre az időre esik az almamoly első rajzása A második és to­vábbi permetezéseket 2—3 heti időközben adjuk meg a fejlődő gyümölcs nagysága és az időjárás szerint. Fontos az ugyanis, hogy a rajzási idő alatt a gyümölcs állandóan permetezett legyen, hogy a kikelő hernyók mindjárt mérgezett eledelre találja­nak. Ezzel a munkával egészséges, féregmentes almát termelhetünk, mely nemcsak mennyiségben, de értékben is sokszorosan térid meg a reáforditott költséget. A gyümölcspenész. Gyümölcstermésünket sok ellenségei közül legjobban a gyümölcspenész néven ismeretes Monilia-gomba pusztítja. Ez a be­tegség minden gyümölcsfát, illetve annak termését megtámadja, de legnagyobb a kártétele a meggy, cseresznye, barack és almafáinkon. A Monilia nem­csak a tarmést, de a fiatal ágakat és a virágokat tönkreleszi. Dús virágzásban lévő fák máról-hol­napra elvesztik virágukat, azok megbámulva, kö­tődés nélkül a földre hullanak. Később a gyümöl­csöt támadják. Sajnos gyakran látjuk meggyen, almán és a többi gyümölcsön, hogy először egy fillérnyi barna folt mutatkozik, mely kidudorodva mindig nagyobb és nagyobb lesz, majd fehér, gömböstüfej nagyságú foltok jelentkeznek, amelyek a Monilia érett spórái. — Ez a Monilia kártétele a gyümölcsön, amely vagy lehull a földre, vagy mú­miává összeaszalódva még a télen át is a fán ma­rad. Amelyik fa ezen gombabetegségtől fertőzött, azon aztán egészséges gyümölcsöt alig találunk, az ilyen fa termést nem ád. A gyümölcspenész ellen következetesen keresztülvitt kénpermetezéssel, mint a kolloid kéntartalmú Sulfarol sikeresen védekez­hetünk. Az első permetezést erősebb 2% os Sul­farol oldattal még rügyfakadás előtt vagy annak kezdetén végeztessük. Virágzás után és későbben 2—3 heti időközben permetezzünk Sulfarol oldat­tal, de csak V2°/o-os erősségű permetlevet hasz­náljunk. Az eredményt az újabb gyakorlati tapasz­talatok szerint biztosíthatjuk azzal, ha teljes virág­záskor Verdola porzószerrel porozunk. A Monilia kártételét az itt leírtak pontos betartásával biztosan megszüntethetjük s fáink a rájuk fordított gondos­ságot dús és egészséges terméssel fogják meg­hálálni. Védekezés a vértetvek ellen. A vértetü gyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb ellensége, mely a rovarKártevőktől eltérő módon évente hi­hetetlen mennyiségben szaporodik. Kétféle formá­ban telel át: mind kifejlődött szárnyfalán nősté­nyek és pete alakjában is. Minden gyümölcsfát, de különösen almafáinkat támadja meg és ha nem gondoskodunk alapos irtásáról, néhány év múlva

Next

/
Thumbnails
Contents