Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-05 / 23. szám
23. szám. ZEMFÉNI GAZDA 5. oldal. A község neve A művelés alatt álíó szőlőterület kh öl A termett go must- m g mennyiség ~ hl. 3 Musteladás á liter fillér Jegyzet Tolcsva 783 — 11476 21 60—75 Legnagyobb termése volt Grosz Lászlónak kát h.-ként 28 hektó, 22 fokos. Vámosujfalu 76 1056 1300 20 — Legnagyobb termése Grosz Lászlónak volt, kát. h.-ként 35 hektó, 19 fokos. Végardó 14 — 28 16 — Összesen : 8329 124 72296Va — — Átlagban tehát k. holdanként 867 liter must termett a Tokajhegyalján. Kevesebb, mint ameny- nyit julius havában közzétett kimulatásunban jeleztünk. Mint sajátságos jelenségre kell rámutatnunk, hogy az alacsony átlagot az Alsó-Hegyalja: Tállya, Mád, Mezőzombor, Tárcái. Tokaj, Szerencs, Monok, Ond. Bekecs, Golop, Rátka gyenge termése idézi fel, ahol az átlag 580 litert tesz ki. Ezzel szemben a Közép- és Felső-Hegyaljának k. hol- dankénti átlag musttermése 1110 liter. Ezekből a hivatalos adatokból kinyilvánul, hogy az annak a sokat emlegetett rekordtermésnek, mellyel a To- kajhegyalját illetőleg tele volt nemcsak a napi-, de a szaksajtó is, semmi alapja nem volt. Nem akarjuk állítani, hogy e híresztelés céltudatos és rosszindulatú volt, de enyhén szólva; felületes. Annál érthetetlenebb, hogy a borkereslet egyáltalán megszűnt a Tokajhegyalján s hogy egyes megszorult szőlőbirtokosok oly áron kénytelenek boraikat elvesztegetni, aminő árakon must még soha nem cserélt gazdát a Tokajhegyalján. A 40—50 filléres ár még a 15 hektós átlag termés mellett is legfeljebb a munkáltatás költségeit fedezi, nyilvánvaló tehát, hogy a termésátlagot véve alapul, a Tokajhegyalja szőlőbirtokossága ez évben is ráfizet a szőlőmivelésre Vannak egyes szerencsés kivételek, ez azon- I ban az összeségen nem segít. Nem csoda, ha ez ősz folyamán — dacára a nagyon kedvező időjárásnak — nem csengett a kapa, nem rajzott a munkásnép a Tokajhegyalja í hegyoldalain és nem láttuk azt az odaadó munkát, amelyet a jövő reménye fejében a Tokajhegyalja szőlőbirtokossága az előző években kifejtett. Megszűnt az élet a Tokajhegyalján és nagy i kérdés, ha bizhatunk-e a feltámadásban. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. Többtermelés eszközei a modern baromfitenyésztésben. Irta: Rovatvezető. I. A sátoraljaújhelyi baromfikiállitással kapcsolatban rendezett szakelőadáson Széchényi István, a Mosonmegyei Baromfitenyésztők Egyesületének igazgatója, érdekes előadásában meggyőző erővel mutatott rá, hogy a különféle gazdasági ágazatokban leginkább a baromfitenyésztés az az ág, ahol a többtermelés elve legkönnyebben vihető keresztül, ennek nélkülözhetetlen feltétele azonban, hogy ismerjük és alkalmazzuk is a termelés fokozásának megfelelő eszközeit és módozatait. Előadó ezután elősorolta vázlatosan azokat — „a baromfitenyésztés apróbb fogásaihoz“ tartozó — dolgokat (mint pl. csapófészek, müanya, automata etető-itató, kotlás elmulasztását szolgáló ketrec,stb.), melyek nemcsak arra alkalmasak, hogy azok használata által jövedelmezőbbé tehetjük baromfitenyésztésünket, de igen leegyszerűsítik és megkönnyítik a tenyésztő munkáját is úgy, hogy ezek segélyével akár 1000—1500 drb-os tyukállo- mányt is egyetlen egy személy képes ellátni és kezelni. Minthogy a szakelőadáson megjelent közönség nagy része mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta ezekről az előttük uj, de a hivatásos baromfi- tenyésztők által már régóta használt és a gyakorlatban nagyon is bevált modern baromfitenyésztési eszközökről szóló előadást, — impulzust kaptam, hogy külön cikksorozatban bővebben ismertessem ezeket az eszközöket a Zempléni Gazda azon olvasói részére, akik a jól jövedelmező baromfite
