Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-04-05 / 7. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 7. szám. oka nincs s hogy az illetékes körök a Tokajhegy- alja megsegítése és talpraállitása végett mindent elkövetnek, azt lapunk folyó évi február hó 5 iki számában már megírtuk és csak örülni tudunk a főispán ur Öméltósága azon újabban tett kijelentésének hogy: vKét három héten belül majd csak történik valami, akkor majd kezdünk is valamit.“ i. e. A tokajhegyaljai munkáskérdésről Irta: Sándor Béla. Nemcsak az esztendők óta egymást követő kataszírófáüs termelési és értékesítési viszonyok, hanem főleg a Tokajhegyalja egyes községeiben a már türhetellenné váló munkáskérdés, lassan már teljesen illiurozussá teszi még az esetleges eljövendő kedvező körülmények között is a szőlőmi velés rentabilitását. Az átkos vörös uralom alatt, az ipari munkásokhoz hasonlóan nemcsak a Tokajhegyalján, de az ország más részein is beakarták hozni a mező és szőlőgazdaságban a 8 órai munkaidőt. Persze az okos és bölcs reformátorok nem gondoltak, vagy nem akartak arra gondolni, hogy a mezőgazdasági munkát nem lehet az ipari munkával egy kalap alá venni. Az ipari munka állandó, nincs időjáráshoz kötve, mig a mezőgazdasági munkák időhöz és évszakokhoz vannak kötve és a közbejövő esős napok amúgy is elég kényszerű pihenő napot adnak munkásainknak, a munkára alkalmas napokat pedig, amennyire csak lehet, ki kell használnunk. A vörös uralom bukása után szórványosan egyes helyeken a mezőgazdaságban életbeléptetett 8 órai munkaidőt a birtokosok szigorú rendszabályokkal visszaállították a békebeli munkaidőre, szóval a nap felkeltétől a nap szálltáig. Csak éppen nálunk, az amúgy is válsággal küzdő Hegyalján nem történt ebben az életbevágóan fontos kérdésben semmi komoly intézkedés. Még talán abban az egy-két községben, ahol a hegyközség meg van alakítva, valamivel jobb a helyzet, mert legalább reggel 6 órától esti 6 óráig tart a munka és némi ellenőrzés van, de egyebütt a helyzet tarthatatlan. Délhegyalja egyes községeiben a leghosszabb nyári napon sem áll a munkás munkába reggel hamarább 8, illetve a kissé távolabbi szőlőkben fél 9 órakor, akkor egy pár órai amerikázás után délután 5 óra előtt már üres a szőlőhegy. Ez sehol másutt az országban nem fordul elő. Ismerem hazánk valamennyi szőlővidékének munkásviszonyait. Kecskemét és környékén és az egész Alföldön is a munkaidő napkeltétől napnyugtáig, Badacsonyi hegyvidéken, Somlói hegyvidéken és az egész Dunántúl reggel napfelkelte után legkésőbb 1 órával és este napnyugtáig. — Persze itt is megpróbáltak az egyes izgága elemek ez ellen izgatni, de erélyes rendszabályokkal, a munkából való kizárás, más vidékről hozott állandó munkások segítségével sikerült a dolgozni nem akaró munkásokat rendre szorítani és maga a munkásság is belátta, hogy az ő érdeke ott, ahol a gazdájáé és a gazda tönkremenése esetén őrá is csak a nyomor és nélkülözés vár. A napokban dolgom volt a M .. . .i szőlőhegyeken. Persze a munkásokkal többnyire egy- huron pendülő és kellő ellenőrzés nélkül gazdálkodó vincelléreken kívül egyéb ellenőrzés nincs. Megütközve vettem észre, hogy a szőlőmunkások V25 óra előtt abbahagyták már a munkát és mentek haza Reggel pedig 8 óra után állnak munkába. Majd minden munkásnak van feles földje, saját szőlője és reggel 8 óráig kidolgozza ott alaposan magát, ekkor — amint ők maguk is mondják egymás között — elmennek az urak szőlőjébe pihenni. Détután ismét visszamennek sajátjukba és folytatják ahol reggel abbahagyták. Ez igy nem mehet tovább. Ezen segíteni kell, még pedig sürgősen és összefogva. Addig, mig a munkáskérdés rendezve nem lesz, s a munkásviszonyok a Tokajhegyalján, nem lesznek olyanok mint az ország más borvidékein ;hiába beszélünk rekonstrukcióról, szőlő rentabilitásról, hiába gyülésezünk,. Ezen pedig közös akarattal csak úgy segíthetünk, ha a birtokosság pl. Jó minőségű Tavaszi bükkönymag eladó br. Waldbott Frigy es gazdaságában, Sátoraljaújhely 30
