Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-10-20 / 20. szám
Vili. évfolyam. Sátoraljaújhely, 1928 október 20. 20. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI EDZŐN MEZŐ- ÉS SZŐLÖGAZDASAGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án Előfizetési ár: Egy évre 4 pengő Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő; A Zemplénvármegyei Gazdasági Felelős szerkesztő: Dr báró WALDBOTT FRIGYES Egyesület hivatalos közlönye. ILLÉSHAZY ENDRE osztályelnök. ügyvezető titkár Egyesületi élet. 359/1928. Zemplénvármegyei Gazd. Egyesület. Kérelem a községi és körjegyző urakhoz ! A szüret, a Tokajhegyaljától eltekintve, az egész országban befejezést nyert. Az eredmény vidékenként nagyon változó. Nagyjában már most megállapítható azonban, hogy a múlt évi l'/a milliós hozammal szemben az ez idei termés 3Va millió hektót tesz ki. A minőség azonban gyenge s igy a jobb mmőségü borok keresettek lesznek. A Tokajhegyalja termése előreláthatólag nem fogja messze túlhaladni a 80.000 hektót, a minőség azonban elsőrendűnek mutatkozik, mert hisz az eddig szűrt must cukortartalma is elérte a 19—20 fokot s azon birtokosok, akik csak 8—10 napig is kitartanak, feltétlenül fognak szűrni 24-25 fokos mustot. A Tokajhegyalja vitális érdeke, hogy a minőségileg kitűnőnek bizonyult mustot a szőlőbirtokosok el ne kótyavetyéljék. Ez úgy érhető el, hogy ha a községi elöljáróság ezen körülményre felhívja a szőlőbirtokosok figyelmét s ha pontos kimutatást készítünk és tárunk a közönség elé a termés mennyiségéről és minőségéről A termés összeiratása végett Egyesületünk megkereste a vármegye alispánját. Egyesületünk különösen is felkéri a Tokajhegyalja községi és körjegyzőit, hogy a kért kimutatásokat a legpontosabban elkészíteni s legkésőbb november hó 10 ig Egyesületünknek is külön megküldeni szíveskedjenek. A kimutatásban kérjük feltüntetni a község szőlőhatárának területét, a termett must mennyiségét s a cukor minimumát és maximumát. Ha vannak különösen is figyelemre méltat, ható körülmények, ezekre nézve is rámutatni kérjük. Sátoraljaújhely, 1928. október hó 18. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület. fflezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Mésznitrogén a mezőgazdaságban. Irta : Hermanens német-svéd vetömagnemesiíő intézet igazgatója. Ismeretes, hogy maró hatása alapján igen sok helyen használják a mésznitrogént a dudva, különösen a vad lóhere pusztítására, még pedig úgy, hogy hektáronként 100 — 150 kgr. mésznitrogént szórnak a harmatos vetésre. A mésznitrogén ezen alkalmazásánál már évek óta megfigyelték, hogy bár a gabona a kiszórás első napjaiban el- szintelenedik rövid idő alatt leküzdi ezt és később szinte teljesen megujhodva igen nagy ellentállo képességet tanúsított minden növényi betegség ellen. Ez a megfigyelés volt a kiinduló pontja a rozsda elleni küzdelemnak, melyről az alábbiakban akarok beszámolni. Eddig az volt a véleményem, hogy az őszi búzát oly gyakran tönkre tevő sárga rozsda ellen nemesítéssel is lehet küzdeni. Sajnos 1926-iki rendkívüli időjárás és az ennek következményeként fellépett rozsda megcáfolták ezen feltevésemet, mert a rozsda az ország különböző részein olyan nemesitett fajokat is tönkretett, melyek eddig ellenállóképeseknek voltak ismerve. Éppen azért — kiindulva abból a megfigyelésemből, hogy a rozsda olyan területeken, melyek 1925-1926-ban olaja-
