Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-10-20 / 20. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 20. szaru zatlan mésznitrogénnel lettek feltrágyázva, nem lépett fel, — ebben az irányban tovább kísérleteztem s igen meglepő eredményeket értem el. Már az első évben megfigyeltem, hogy a mésznitrogénnel való fejtrágyázás eddig nem is sejtett közvetlen hatást gyakorol a rozsdára s ez a hatás annál inkább mutatkozik, mennél később történik meg a kiszórás. Mivel a mi vidékünkön késő tavasszal már nincs szükség nitrogén trágyázásra, elhatároztam, hogy búzák alá ősszel vetés előtt annyi nitrogént adok amennyi egy átlag aratás eléréséhez szükséges. (Ugyanis a mi talajainkon nem áll fenn a kimosás veszélye, igy az őszi trágyázás habozás nélkül alkalmazható) Ebben az évben május 9-én kezdtem mega kísérleti telepen kísérletezést egy korai búza fajtával, melynek a rozsda ellen semmi ellentállóképessége nincs. A kísérletezés kisebb parcellákon történt háromszor megismételve, olajozatlan mésznitro- génnal, por kainittal és naphanittal. Ezek közül csak az olajozatlan mésznitrogénnek mutatkozott hatása. A kiszórás kisebb-nagyobb adagokban — 80—200 kgr. hektáronként — reggel harmatnál történt. A hatás meglepő volt. Cca 10 nap múlva a levelek teljesen egészségesek voltak fejlődésükben elhagyták a mellettük lévő nem kezelt parcellát s nagy hozamot ígértek. Junius 3 án a fenti szereket ismét kiszórtam és ugyancsak megállapítottam, hogy a mésznitro- gén kiszórása után a rozsda eltűnt. Az még vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze, hogy a rozsda teljesen kipusztul e vagy a mésznitrogénnel való beporozás után csak a levélszövet változik meg úgy hogy a rozsdának nincsenek meg a szüséges életfeltételei. A kísérletek tehát bebizonyították, hogy fenti eljárással, olajozatlan mésznitrogénnel a búza rozsdamentessé tehető. A május elején beszórt parcellák rozsdamentessége annak dacára, hogy a szomszédos porcellák erősen meg voltak támadva — junius végéig tartott. Ez az eljárás meggyőzött arról, hogy aj növényeket ^mésznitrogénnal való megfelelő kezelés u'ján, nemcsak átmenetileg lehet rozsdamentessé tenni, hanem azok a beporozás után egyideig ellentállóképesek is lesznek. Ezek a várakozáson felüli kedvező eredmények arra késztettek, hogy most már cca. 13 hektárt szórjak be mésznitrogénnel s itt ismét meggyőződtem a kedvező hatásról. Kísérleteim alapján most már meg vagyok győződve, hogy az olajozatlan mésznitrogén használata hatékony eszköz rozsda ellen. Alapfeltétele az én eljárásomnak az őszi, kellő időben eszközölt nitrogéntrágyázás, hogy tavasszal elegendő nitrogén álljon a növény rendelkezésére. Mivel megfigyelésem szerint a mésznitrogén még mindenfelé élösdi elszaporodásnak a meggátlására is kiválóan alkalmas, ezért minden más nitrogén tárgyánál szívesebben alkalmazom azt annak dacára, hogy kiszórása nem nagyon kellemes. Az ősszel trágyázott búzánál azoban a mi talajainkon nem szükséges a tavaszi nitrogén trágyázás. Az általam követett eljárásnál megfigyelendő, hogy a rozsda a kísérlet idejében már fellépett. Éppen ezért az általam közölt adatok csak kiinduló pontként használhatók. Ugyanez áll a mésznitrogén adagokról. Tudvalevőleg én különböző adagokkal kísérleteztem és azt a meggyőződést szereztem, hogy 80 kgr. esetleg 60 kgr. hektáronként elegendő. A gazdaságban nagyobb adagokat kellett vennem, mert csak közönséges mü- trágyaszórok áltak rendelkezésemre, melyek az ebben az esetben szükséges kis adagokkal való beporozáshoz nem alkalmasak. Az egyöntetű elosztása és porzása ilyen kis adag mésznitrogén- nak, megfelelő eszközök használatát követeli meg. A siker főfeltétele, hogy az olajozatlan mésznitrogén kiszórásakor a növény harmatos legyen. Az is biztos, hogy a beporzásnak lehetőleg késön kell megtörténi. Kísérleteim alapján ajánlom, hogy a búzákat — fejlődésük szerint — úgy május eleje körül 80 kgr. mésznitrogénnel beporozzák, hogy egy második beporozás is szükséges-e az az időjárástól függ. Ebben az évben pl. én még junius 3 án is sikerrel használtam nagy területen mésznitrogént rozsda ellen. A mésznitrogén használata ősszel vetés előtt és késő tavasszal fejtrágyaként az én tapasztalataim szerint hatékony eszköz a rozsda veszedelem leküzdésére. A búzatermelőkre nagyon kívánatos volna, ha ezeket a megfigyeléseket még sok helyen felül vizsgálnák, mert a rozsda a legnagyobb kártevője a mi buzavetéseinknek s ennek leküzdésére minden eszközzel törekednünk kell. fi „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért Hirdessünk a „Zempléni Gazdádban
