Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 18. szám. Szőlőgazdasági rovat. Útmutatás a helyes szüretelésre/ A gazdasági termények értékesítése körül ma már minden téren erős verseny fejlődött ki. A gazda, aki halad az idővel és alkalmazkodik az újabb viszonyokhoz, vagyis aki a szakismeretek fejlődésével járó tudást és gyakorlati tapasztalatokat okosan felhasználja, az boldogul; a nemtörődő, tétlen gazda pedig a versenyben alul marad, gazdasága pusztul, maga pedig családjával együtt elszegényedik. Fokozottan áll ez a megállapítás a szőlősgazdákra, mert a legnehezebb termelési és értékesítési viszonyokkal neki kell megküzdeni. Ezért szükséges különösen a szőlősgazdáknak arra törekedni, hogy többtermelés mellett minél tisztább, minél jobb, vagyis a mai fejlett ízlésnek megfelelőbb bort állítson elő. Ezt pedig csak helyes szü- retelési eljárásokkal és okszerű borkezeléssel érheti el A jó szőlősgazdának a szüret körül a következőkre kell figyelemmel lenni : 1. A borház és pince kiiiszíitása. A jó bor előállításának első és főfeltétele a tisztaság. Már szüret előtt 1 — 2 héttel a borházat alaposan ki kell takarítani, szellőztetni, meszelni, minden olyan anyagot, eszközt, mely a borkészítéshez nem tartozik, eltávolítani. A pincét nagyon gondosan tisztogassuk ki és hozzuk rendbe, szellőztessük jól ki és falait seperjük le, hogy ezáltal minden penészt, piszkot jól eltávolitsunk. A pincét minden oda nem tartozó [anyagtól (petróleum, ecet), továbbá minden erjedő növényi részektől (burgonya, répa, káposzta, zöldség stb.) meg kell szabadítanunk. Kitakarítás után égessünk el a pincében néhány rúd ként a penészfélék elpusztítása céljából. A ként valamely cserép-edényben égethetjük, mialatt a pincét 1 — 2 napig zárva tartjuk, azután jól kiszellőztetjük, hogy tiszta levegője legyen. Rossz levegőjű, penészes pincében a borok rendszerint megbetegednek és izük néha annyira elromlik, hogy azokat értékesíteni többé nem is lehet. 2. A szüretelő edények megtisztítása. A borház és a pince kitisztogatása után következik az ászokfák (gadnárfák) és kötőfák megtisztítása és elhelyezése. Ezt követi a kádak és hordók megvizsgálása és nagyon gondos megtisztítása. A kádakat gyökérkefével és néhányszori hideg viz öb- * * A föidmivelésűgyi minisztérium kiadványa. ütéssel rendszerint tisztává tehetjük. Az üres hordók szigorúan átvizsgálandók, A piszkos vagy felületesen tisztott hordók miatt már sokan szenvedtek érzékeny károkat. A régi hordók belsejét a csaplyukon át gyertyával vagy akóna nyíláson át hordó-kivilágitóval megvilágítva, a felső (akóna) nyíláson át jól megvizsgáljuk és meggyőződést szerzünk a hordók tisztaságáról, esetleg a bennök mutatkozó penészről, borkőről vagy odaszáradt seprőről. Ezenkívül szaglás által is igyekszünk megállapítani,Ihogy a hordó nem penészes vagy nem ecetes-e? Az olyan hordókat, amelyek elég tisztáknak látszanak és nem penészesek, sem nem ecetesek, 2 százalékos szódaoldattal jól kiforrázzuk s utána hideg vízzel többször kiöblítjük. Ha rászáradt borseprőt, borkövet, ként látunk bennök, elébb felbontjuk, forró vízzel és gyökérketével jóf kitakarítjuk és csak befenekelés után forrázzuk és öblögetjük. A kissé penészes hordót kifenekeljük s a belsejét kaparó késsel lekaparjuk s azután hideg vízzel és gyökérkefével nagyon jól kitakarítjuk, majd befenekeljük, hideg vizzeí többször kiöblítjük, végül tiszta vizzel megtöltve néhány napig állni hagyjuk. Ha ennek a víznek az ize jó marad, akkor a hordót a szüretnél felhasználhatjuk. Ha a hordót erősebben penészesnek találjuk s a penész mélyebben behatolt a fába, a hordót kifenekeljük, belsejét kigyaluljuk, vagy a hordót összeömlesztve, az összes dongák és fenekek belső oldalát kétnyelü, görbe vonókéssel 2—3 milliméterrel megvékonyitjuk. Ezután következik még a eyökérkefével és hideg vizzel való kitisztítás, majd a hideg vizzel való megtöltés. Ezzel az eljárással vékonyabb dongáju, gyengébb, de esetleg még használható hordót kaphatunk. A penész a hordónak igen nagy betegsége. Az erősebben penészes (dohos) hordók kitisztításával ne kísérletezzünk, hanem azokat ömlesszük össze és égessük el. A kissé ecetes hordókat kénezzük be, 2—3 napi állás után 2°/o-os forró szóda-oldattal forrázzuk ki és hideg vizzel többször öblögessük. Az erősebben ecetes hordókat legfeljebb csak ecet tartására lehet még felhasználni. Az egézzen uj hordókat 2% os szóda-oldattal jól kiforrázzuk, majd hideg vizzel többször kiöblögetjük s végül hideg vizzel megtöltve néhány napig állni hagyjuk. Minden hordót tisztítás után, akóna-nyilásaval lefelé, jól ki kell csepegtetni.
