Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
18. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal A többi szüretelő edények, puttonyok, sajtárok, kármentők stb. szintén jól kiforrázandók és hfdeg vízzel többször kiöblitendők. Ha ki vannak száradva, tartsunk bennök pár napig hideg vizet, hogy jól megdagadjanak. Akinek a szürethez nincs elég üres hordója, idejében szerezze be azokat, mert a szüret alatt a hordók rendesen nagyon drágák. 3 Gépek és eszközök. A szürethez szükséges gépek és eszközök szüret előtt szintén jól meg- tisztitandók. A borsajtó vasalkatrészeit fényesre súroljuk meg. A zománcozott vasrészeket zománcfestékkel újból vonjuk be. A piszkos, rozsdás vasalkatrészektől a bor fekete törést és kellemetlen izt kap, amit pedig kerülnünk kell. A szüret gyors lefolyása és a szőlőcefre jó kisajtolása, a jó és elegendő számú borsajtótól függ. Ezért nagyon fontos, hogy minden szőlősgazda kellő számú (darab) és jól használható, erős borsajtóval legyen ellátva. A kereskedésekben elő forduló vascsavaros borsajtók, ha elég nagyok (erősek), általában jók. Ismertebb jó borsajtók a Röck-féle különbözéki emeltyüs, a Mabille-féle és a Marmonier-féle sajtók. A borsajtók vagy álló, vagy mozgó csavarorsóval készülnek. A vasállványos, mozgó csavarorsós szerkezetűek a legalkalmasabbak. 4. A szüret lejolyása. A szőlő érését kisér jük állandó figyelemmel. Legjobb akkor szüretelni, amikor a szőlőbogyók teljes érettségüket már elérték. A különböző fajtájú szőlők közül mindig a korábban érőket és a rothadásra hajlókat szedjük meg először. A mai gazdasági viszonyok küzött a fősulyt a bor minőségére kell helyezni, mert a jóminőségü borok mindig kelendők, mig a közepes és silány minőségűek csak nehezen s akkor is esak olcsó áron hozhatók forgalomba. A szőlőszedő-edényeket, puttonyokat és egyéb eszközöket minden este, munka után jól tisztítsuk meg. Szedő-edényeknek igen alkalmasak a zománcozott vedrek, mert gyorsan és jól tisztithatók. A szedéshez szerezzünk be szőlőszedő ollókat. Ezekért ne sajnáljuk a pénzt, mert gyorsan és jól lehet velük dolgozni. A jóbor készítésének feltétele, hogy szedés után a must minél gyorsabban a hordóba kerüljön és minél kevesebb ideig érintkezzék a törköllyel s a törkölyös must a levegővel. A szedésnél, behor- dásnál, zúzásnál és sajtolásnál a gyorsaság legyen a jelszó. Szép szinü zöldes-fehér borokat csak igy nyerhetünk. (Folytatjuk.) Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. A Gazdasági Egyesület baromii- akciója. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület nem akart kitérni azon mozgalom elől, amely országszerte abban nyilvánult meg, hogy a nemesített baromfiak terjesztése által a baromfitenyésztést minél magasabb színvonalra emelje. A klimatikus viszonyok mindenben megfelelnek annak, hogy nemes baromfiakat tenyész- szünk, hogy a nemes baromfiak tenyésztését szorgalmazzuk, mert éppen Zemplénben van oly két baromfitenyészet, amelyek egyike, a Bogyay Eleméré egyenesen világhírű, a másik a br. Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnőé, rövid fennállása dacára is, már országos hírre tett szert s a telep Rhode-island kakasait és jércéit az ország minden részéből előjegyzik. A múlt évben Sátoraljaújhelyben rendezett baromfikiállitás meglepő eredménnyel járt, ameny nyiben meggyőződhetett a kiállítást látogató közönség arról, hogy Zemplénben kitűnő nemes anyag áll rendelkezésre. A Gazdasági Egyesület a múlt évben szerény anyagi viszonyai dacára is 20 drb. Rhode- island és 5 drb. fehér Leghorn kakast osztott szét vasúti őrök és tanítók között a parlagi tyukállo- mány javítása céljából, a folyó évben hatványozot- tabb mérvben kívánja az akciót folytatni. Az Egyesület elnöksége más, előtte álló példákhoz képest elhatározta, hogy elsősorban egy falu baromfiállományát fogja nemesíteni, hogy ez az egy falu szolgáljon például s innen induljon ki a fajnemesitő akció. A Gazdasági Egyesület választása a vármegye székhelyéhez közel fekvő Károlyfalvára esett. Az elmúlt vasárnap, szeptember 16-án jelent meg Károlyfalván a baromfiosztály előadója dr. Szén József taktaszadai plébános, jeles baromfi-tenyésztő és lllésházy Endre egyesületi titkár oly célból, hogy a falu baromfitartó közönségét az eszmének megnyerje. Dr. Szén József a nemes baromfitenyésztés előnyeiről tartott előadást, lllésházy Endre pedig a kivitel módozatairól beszélt. A parlagi tyúkok nemesítését akként véli a Gazdasági Egyesület keresztül vihetőnek, hogy Károlyfalva minden baromfitenyésztője parlagi ka
