Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-05-05 / 9. szám

4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 9. szám. A Gazdasági Mellékfoglalkozások Osztályának alakuló ülése. A Gazdasági Mellékfoglalkozások Osztálya április hó 26-án tartotta dr. Mizsák József osztály- alelnök elnöklése alatt alakuló ülését. Az elnök megnyitó beszédében rámutatott azon feladatokra, amelyek ez osztályra a gyümölcs- termelés, a méhészet és a baromfitenyésztés fellen­dülése körül várnak. Az elnöki megnyitó elhangzása után az al­osztályok megalakítása került sorra A gytimölcsészeti alosztály előadójává Kneiszl Emil tanító, tagjaiul: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné dr. Máriássy Mihály, Thuránszky László és Hódossy Béla; a baromfitenyésztési alosztály előadójául dr. Szén József rk. lelkész, tagjaiul: báró Waldbott Frigyesné szül. Mária Alice kir. hercegnő, várbo gyay Bogyay Elemér, Frazanelli Zoltán gazd. fel­ügyelő és Szourál Lajos tállyai urad. intéző; a méhészeti alosztály előadójául Lázár Károly tanítóképzői tanár, tagjaiul: báró Waldbott Fri­gyesné, dr. Potoczky Dezső, Hauer Béla és Jakab Ödön ösmert méhészek választattak meg. Az alakulás megtörténte után dr. Máriássy Mihály az őszibarack termeléséről és hasznáról, Kneiszl Emil a faiskolákról, dr. Szén József a ba­romfitenyésztésről, Bogyay Elemér a baromfiaknál a vérfrisitésről és keresztezésről beszéltek; amely után az osztály a gyümölcsfáknak gomba és állati ellenségek elleni védelme és az éneklő madarak tárgyában hozott határozatokat. JIövenDékmarhát legelőre fölfogadunk. Kihajlás május elején, behajtás október végén. Legelődij: első füves : 341— P. másod füves: 38’— P. L é p f e n e elleni oltás kötelező. Mételyes községből csak disztolozott állatot fogadunk. dr. báró Waldbott Frigyes gazdasága, Sátoraljaújhely. mező gazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Tennivalók a baromfitenyésztés terén. Irta Szécsényi István, magyaróvári postafőnök, a Dunántúli Baromfitenyésztők Egyesülete ügyv.-.gazgatója. Örömmel tapasztaltam, hogy a Zempléni Gazda az utóbbi időben nagy érdeklődéssel fog­lalkozik baromfitenyésztési kérdésekkel s törekszik a zemplénmegyei gazdaközönséget a mezőgazda­ság eme igen kifizetődő ágazatával megismertetni. Amikor ezt jóleső érzéssel állapítom meg, engedtessék meg nekem, hogy az eddig megjelent I közleményekre vonatkozólag észrevételeimet meg­tegyem. Teljes egészében magamévá teszem báró Waldbott Frigyesné Öméltósága cikkében (a Z. G. 1926 21-ik számban) foglaltakat annál is inkább, mert ma, amikor olyan égető szüksége mutatkozik a magyar mezőgazdaság talpraállitásának, a gazda­közönség anyagi helyzetén való gyors segítésnek, nem szabad továbbra is sportként kezelni a ba­romfitenyésztést, amint azt eddig kezelték, hanem teljes erővel kell munkálkodni azon, hogy külföldi mintára, szakszerű kezelés mellett ki kell használni annak haszonhozóságát üzleti alapon. Az állattenyésztés egyetlen más ága sem al­kalmas arra, hogy ilyen rövid időn belül annyi hasznot produkáljon, mint éppen a baromfitenyész­tés. Ez az állattenyésztési ág az, melyben a leg­minimálisabb tőkebefektetéssel igen jelentős hasz­not lehet kimutatni s éppen ezért még a legkisebb tőkével rendelkező törpebiitokos is bátran hoz­záfoghat. Hogy hazánkban eddig a baromfitenyésztés lekicsinyelt, lenézett volt, az annak tudható be, hogy sehol, egyetlen gazdaságban sem foglalkoz­tak vele szakszerűen, rábízták azt egy cselédasz- szonyra, mert a gazda, a férfi, méltóságán aluli­nak tartotta, hogy holmi apró állattal vesződjék, mint amilyen a baromfi. Soha gazda még nem foglalkozott nálunk a tyúkok tojáshozamának eme­lésével, a baromfiállomány nemesítésével s általá­ban olyan kérdéssel, amely ennek az állattenyész- I tési ágnak Üzletszerű kihasználásával járt volna. ! Ez az oka annak, hogy Magyarországon a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents