Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-04-05 / 7. szám

4 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 7. szám. hálószobája közepén merít keresztül a vonal, úgy, hogy ágya egyik fele magyar, a másik fele cseh területre esett. Azonnal át is tette fejének nyugvó helyét magyar területre. Egy téglagyárnak az anyag­gödre Csehországba jutott és a gyár Magyarorszá­gon van. De a vasút is hol itt, hol ott kanyarog, amint az Ipoly szeszélye az uj határt jeleli. Még igen sok furcsaság volna itten, ha érdemes volna ezzel hosszabban foglalkozni, de hát egyéb bajok is vannak. A kis Ipoly folyócska, melyet nyáron át is léphet az ember, most nem tudom nagyzási hóbort lepte-e meg afeletti örömében, hogy őkelme ország­határt jelentő egység lett, mert állandóan tenger képét mutatja, mindig ki van öntve, melynek egyedüli oka az, hogy a csehek kiirtották fent az erdőket és nagy tömegekben zudul le az esővíz reánk. El­viszi ezer és ezer hold ezelőtt hires szénát termő rét termését és őszi legelőjét, s hoz mételyt mar­háinkra. Hát bizony furcsa dolog volt egy folyócskát jelölni ki országhatárnak, mert ugyancsak zavarba hozta a mérnököket is; én azt vártam, hogy nagy gránit obeliszkeket állítanak majd be az Ipoly kellős közepébe. De bizony nem igy történt, hanem jobb és balparton, magyarok és csehek a parttól húsz méterre raktak le kis 20 cm magas márvány kő­kockákat, melyek csak fiktiv határokat jeleznek, mivel az igazi a folyó közepén van. De évek óta a bohókás folyó lepipálja Clemanceaut a róla el­nevezett vonalával együtt, mivel egy tenger az Ipoly völgye állandóan és a határjelek lent a tengerfe­néken vannak valahol, és sehol sem látható a dicső határ Képzelem, milyen zavarban lehetnek a cseh pilóták, midőn ántánt kiküldötteket kéjutaztatnak végig a határvonalon és a térképen jelelt határt nem tudják megtalálni a viztenger közepette. Bizony, mi itt csak a hátrányait érezzük a határszélnek, mert legfeljebb zaklatásoknak vagyunk kitéve, lovainkat, ökreinket havonta megbélyegzik és vizsgálják, melyek határátlépésre jogosak. Az igazolvány kiállítása sok községgel és utánjárással van összekötve. Iparcikket a csehektől áthozni nem lehet, mert: sub titulo: iparvédelem, oly horribilis vámo­kat vettettek ki fináncaink mindenre, hogy itthon olcsóbban meg lehet azt venni; de az érdekes, hogy pont oly magas nívón tartják gyáraink az iparcikkek árát, mint az import lehetőség, és ha most kétszer akkorára emelnék valamely iparcikk behozatali illetékét, úgy a mi gyáraink abban a minutumban hajszálnyi pontossággal kiszámítva oly magasra emelnék az árát, mint az import le­hetőség határa. Épen ezért kell nekünk gazdáknak tönkremennünk, a nagy iparpártolás folytán. Bizony a cseh gazda fele áron jut az iparcikkekhez és drágábban adja el gabonáját, marháját, mint a magyar gazda. Azért bir is több adóterhet el, mint mi. Építettem én itt a határon egy malmot, hogy majd itt meg fogom őrölni a Csehországba gravi- táló gabonát. De hát a csehek védik malomiparu­kat, nem úgy mint mi, kik visszonossági szerződést kötöttünk a csehekkel, hogy őrlésre kölcsönösen átengedjük a határszéli malmokba a gabonát. Azon­ban csak mi felelünk meg vállalt kötelezettségünk­nek és bocsátjuk át Csehországba őrlésre a gabo­nát, mellyel igen sok visszaélés is történik, és még több csempészés, de a csehek bizony, ha valaki tőlük akar hozzánk áthozni őrölni gabonát, küldik félévig Ponciuslól —Pilátusig, Bratislavától —Pra- cháig, és ha hoz is sok költség és utánjárással engedélyt, a határon a cseh finánc azt mondja, hogy egy pecsét még hiányzik róla és visszauta­sítja azt. Nincs nekünk abból hasznunk, hogy a cseh határon vagyunk a gabona értékesítésénél sem. Mert ha mi eladunk gabonát, a kereskedő azt mondja, hogy nincs kiviteli lehetőség most Cseh­országba Ha megvette, akkorra már megjön az, mert csak elámul a gazda midőn megkapja a fu­varlevelet egy csehországi állomásra irányítva. De hát akkor már késő, mert a kereskedő ab Buda­pest vette meg a gabonát, tehát levonta a termelő hely és Budapest közti fuvart, melyen kétszeresen nyert a vevő, mivel ugyanezt meg is takarítja a fuvarban. Ha magam adom el Csehországba a gabonát, el lehetek rá készülve, hogy egy hét múlva kapok egy dringend táviratot Csaszlauból vagy Jungbunz- laHból, hogy utazzam fel, mert a gabona meleg vagy dohos, vagy a mintának nem megfelelő. így fest a határszéli előny a gabona eladásnál. Van egy másik, nem kevésbé elszomorító je­lenség is, melyet most kezdünk tapasztalni, és erre felhívom ottani gazdatársaim szives figyelmét. Ez nem más, mint az, hogy lassan-lassan és szinte észrevétlenül kezdenek Csehszlovákiából ideszivá­rogni a volt magyar, de most cseh gazdák, birto­kosok és bérlők vegyesen. Ide az én megyémbe fél év alatt már öt ilyen átszivárgás történt és Gazdasági Egyesületünk legutóbbi igazgató-választ­mányi ülésén hivta fel erre a figyelmet főtitkárunk. Igaz, hogy az ilyen bevándorlók hoznak ide hozzánk tőkét és egyideig megakadályozzák talán

Next

/
Thumbnails
Contents