Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-04-05 / 7. szám
4 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 7. szám. hálószobája közepén merít keresztül a vonal, úgy, hogy ágya egyik fele magyar, a másik fele cseh területre esett. Azonnal át is tette fejének nyugvó helyét magyar területre. Egy téglagyárnak az anyaggödre Csehországba jutott és a gyár Magyarországon van. De a vasút is hol itt, hol ott kanyarog, amint az Ipoly szeszélye az uj határt jeleli. Még igen sok furcsaság volna itten, ha érdemes volna ezzel hosszabban foglalkozni, de hát egyéb bajok is vannak. A kis Ipoly folyócska, melyet nyáron át is léphet az ember, most nem tudom nagyzási hóbort lepte-e meg afeletti örömében, hogy őkelme országhatárt jelentő egység lett, mert állandóan tenger képét mutatja, mindig ki van öntve, melynek egyedüli oka az, hogy a csehek kiirtották fent az erdőket és nagy tömegekben zudul le az esővíz reánk. Elviszi ezer és ezer hold ezelőtt hires szénát termő rét termését és őszi legelőjét, s hoz mételyt marháinkra. Hát bizony furcsa dolog volt egy folyócskát jelölni ki országhatárnak, mert ugyancsak zavarba hozta a mérnököket is; én azt vártam, hogy nagy gránit obeliszkeket állítanak majd be az Ipoly kellős közepébe. De bizony nem igy történt, hanem jobb és balparton, magyarok és csehek a parttól húsz méterre raktak le kis 20 cm magas márvány kőkockákat, melyek csak fiktiv határokat jeleznek, mivel az igazi a folyó közepén van. De évek óta a bohókás folyó lepipálja Clemanceaut a róla elnevezett vonalával együtt, mivel egy tenger az Ipoly völgye állandóan és a határjelek lent a tengerfenéken vannak valahol, és sehol sem látható a dicső határ Képzelem, milyen zavarban lehetnek a cseh pilóták, midőn ántánt kiküldötteket kéjutaztatnak végig a határvonalon és a térképen jelelt határt nem tudják megtalálni a viztenger közepette. Bizony, mi itt csak a hátrányait érezzük a határszélnek, mert legfeljebb zaklatásoknak vagyunk kitéve, lovainkat, ökreinket havonta megbélyegzik és vizsgálják, melyek határátlépésre jogosak. Az igazolvány kiállítása sok községgel és utánjárással van összekötve. Iparcikket a csehektől áthozni nem lehet, mert: sub titulo: iparvédelem, oly horribilis vámokat vettettek ki fináncaink mindenre, hogy itthon olcsóbban meg lehet azt venni; de az érdekes, hogy pont oly magas nívón tartják gyáraink az iparcikkek árát, mint az import lehetőség, és ha most kétszer akkorára emelnék valamely iparcikk behozatali illetékét, úgy a mi gyáraink abban a minutumban hajszálnyi pontossággal kiszámítva oly magasra emelnék az árát, mint az import lehetőség határa. Épen ezért kell nekünk gazdáknak tönkremennünk, a nagy iparpártolás folytán. Bizony a cseh gazda fele áron jut az iparcikkekhez és drágábban adja el gabonáját, marháját, mint a magyar gazda. Azért bir is több adóterhet el, mint mi. Építettem én itt a határon egy malmot, hogy majd itt meg fogom őrölni a Csehországba gravi- táló gabonát. De hát a csehek védik malomiparukat, nem úgy mint mi, kik visszonossági szerződést kötöttünk a csehekkel, hogy őrlésre kölcsönösen átengedjük a határszéli malmokba a gabonát. Azonban csak mi felelünk meg vállalt kötelezettségünknek és bocsátjuk át Csehországba őrlésre a gabonát, mellyel igen sok visszaélés is történik, és még több csempészés, de a csehek bizony, ha valaki tőlük akar hozzánk áthozni őrölni gabonát, küldik félévig Ponciuslól —Pilátusig, Bratislavától —Pra- cháig, és ha hoz is sok költség és utánjárással engedélyt, a határon a cseh finánc azt mondja, hogy egy pecsét még hiányzik róla és visszautasítja azt. Nincs nekünk abból hasznunk, hogy a cseh határon vagyunk a gabona értékesítésénél sem. Mert ha mi eladunk gabonát, a kereskedő azt mondja, hogy nincs kiviteli lehetőség most Csehországba Ha megvette, akkorra már megjön az, mert csak elámul a gazda midőn megkapja a fuvarlevelet egy csehországi állomásra irányítva. De hát akkor már késő, mert a kereskedő ab Budapest vette meg a gabonát, tehát levonta a termelő hely és Budapest közti fuvart, melyen kétszeresen nyert a vevő, mivel ugyanezt meg is takarítja a fuvarban. Ha magam adom el Csehországba a gabonát, el lehetek rá készülve, hogy egy hét múlva kapok egy dringend táviratot Csaszlauból vagy Jungbunz- laHból, hogy utazzam fel, mert a gabona meleg vagy dohos, vagy a mintának nem megfelelő. így fest a határszéli előny a gabona eladásnál. Van egy másik, nem kevésbé elszomorító jelenség is, melyet most kezdünk tapasztalni, és erre felhívom ottani gazdatársaim szives figyelmét. Ez nem más, mint az, hogy lassan-lassan és szinte észrevétlenül kezdenek Csehszlovákiából ideszivárogni a volt magyar, de most cseh gazdák, birtokosok és bérlők vegyesen. Ide az én megyémbe fél év alatt már öt ilyen átszivárgás történt és Gazdasági Egyesületünk legutóbbi igazgató-választmányi ülésén hivta fel erre a figyelmet főtitkárunk. Igaz, hogy az ilyen bevándorlók hoznak ide hozzánk tőkét és egyideig megakadályozzák talán
