Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-03-05 / 5. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 5. szám Községi elöljáróság Hercegkút 1927 „ „ Hernádnémeti 1927 „ „ Mád 1927 „ , Monok 1927 „ „ Olaszliszka 1927 „ „ Taktaszada 1927 „ „ Tolcsva 1927 „ „ Vámosujfalu 1927 Lengyel Gyula plébános Mikóháza 1927 Lévay Gábor Tállya 1927 Lichtmann Dávid Tolcsva 1927 Lindenberger Lajos Saujhely 1927 Lux Károly főerdész Háromhuta 1927 Magyar Általános Hitelbank 1927 Magyar Uriborok rt. Budapest 1927 Migály Sándor főintéző Vajdácska 1926, 1927 Mizsák Bertalan Pálháza 1927 Mizsák József dr. vm. főjegyző, Saujhely 1927 Olvasókör r. kát. Tállya 1927 Órás Károly id. Mád 1927 Pechán József intéző Tiszalök 1927 Prihoda László dr. főorvos Saujhely 1927 Princz Lajos Vámosujfalu 1927 Rácz Endre Ond 1927 Ref. főiskola Sárospatak 1927 Réthy Aladár gazd. főtan. Tárcái 1927 Réz Gyula földbirt. Saujhely 1927 Sáray József Tokaj 1927 Schell Ernő báró Bodrogkisíalud 1927 'Sennyey Béla gróf Zemplénagárd 1927 „ „ „ uradalma 2 péld. 1927 ’Sennyey János gróf Zemplénagárd 1927 ’Sennyey Pál gróf Zemplénagárd 1927 Serfőző István Legyesbénye 1927 Széchenyi-Wolkenstein Ernő gróf 2 pld. 1927 Szén József dr. plébános Taktaszada 1927 Szirmay László Tállya 1927 Tamás János erdőtanácsos Tolcsva 1927 Tima József számtanácsos Sárospatak 1927/1 Tokaji bor és mezőgazd. rt. Tokaj 1927 Tóth István Fényeslitke 1927 Valádi Béla intéző Sárospatak 1927 Vay Miklós báró Tiszalök 1927 Vécsey Béla báró Luka 1927 Vecsey-Oláh Miklósné Tokaj 1927 Vasskó József esperes Mád 1926, 1927 Waldbott Kelemen báró Tolcsva 6 péld. 1927 Zimermann Jakab Abaujszántó 1927 Ez alkalommal is kérjük a még hátralékban levő t. olvasóinkat, küldjék be az esedékes előfizetői dijat. ITlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Watdbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdaságig Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. A mezőgazdasági számvitelről. Irta : Kerekes József urad. főintéző, Mád. Amidőn az OMGE. kebelében megtartott és különösen a f. évben oly látogatott számtartási tanfolyam jelentőségéről kívánnék szólani, a gazdák zsebeit mélyen érintő adózási szempontból tenném ezt elsősorban. A tanfolyam látogatottsága ahol részt vett a földesur és gazdatiszt egyaránt, arra enged következtetni, hogy a magyar gazda is eltér már azon ősi rossz szokásától, hogy a számoktól irtózik. A kényszerítő körülmények itt is beláttatják azon tényt, hogy a gazdálkodás nem úri paszió hanem üzlet, ahol a számadásra feltétlen szükség van. Belátom, miszerint ilyen merész állítást ez- ideig kevés gazdatiszt kockáztatott meg, azonban épen a gazdatiszti karnak kell azon lenni, hogy a mai nehéz világban, pontos adatokkal, világos számadásokkal igazolja és védje a maga igazát, mert a gazdatiszt is legelsősorban ma üzletember. A gyakorlat a számtartás terén szomorú képet mutat. A magyar gazdaosztály az ország sorsát mélyen átérző szívvel viseli a közterh. két Azonban akkor, amidőn e látható vagyonra nehezedik manapság majdnem minden teher, a többi vagyon- és jövedelem kategóriáknak adva vannak az eszközök arra, hogy magukat amennyire lehet az adózás ellen körül bástyázzák, igy az adókulcsok szor- zási műveleteit leginkább a mi bőrünkre hajtják végre, ha ez ellen nem tudunk védekezni. Azon gazdatársak, akik velem együtt abban a szerencsében részesültek, hogy az adófelszólam- lási bizottságok tagjai lehetnek, bizonyára igazolni tudják állításomat. Ha tehát a kialakult vélemény az, hogy a szóban levő számtartási tanfolyamon elsajátított módszerrel ügyeinket rendben tarthatjuk, jövedelmünket megfelelő és könnyen áttekinthető módon kimutathatjuk, és különösen az aránytalan megadóztatás ellen biztosítva vagyunk, úgy szerintem idejét múlta az „ahány ház, annyi szokás“ szerű gazdasági könyvvezetés, mert egyöntetűséggel az adókivetők vagy elbírálók munkáját nagy mértékben meg lehetne könnyíteni. Fontosnak tartanám még szem előtt tartani azt, hogy a számtartáshoz Kiadóhivatal.
