Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-12-05 / 23. szám

8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA már ne permetezzünk olyan sűrűn, hogy az ága­kat fehérre fesse a mésztej, hanem csak olyanfor­mán, ahogy a szőlőt szoktuk. Rézgálicot ilyenkor is oldhatunk fel a mész hozzákeverése, illetve fel­oldása előtt. Ha az almamoly elleni védekezés végett Urániazöldet vagyunk kénytelenek használni, ak­kor a virágzásközbeni permetezésnél ebből is be­leszitálhatunk finom szitával 80, vagy esetleg 100 grammot hektoliterenkint a rézgálicos vagy csak tiszta mésztejbe. Nagyon késői utófagyok ellen ugyanis a kő tődött gyümölcsöket is kell permeteznünk, amikor időszerűvé válik az almamoly elleni védekezés is. Ez esetben azonban hektoliterenkint körülbelül 5—6 kilónyi kövér oltott mészhez ajánlatos még ugyanannyi porrá őrlött agyagot is folytonos keve­rés között a mésztejbe szitálni. Egy kiló rozslisz­tet agyagpor adagolása esetén is célszerű az ol­dathoz szitálni, mivel igy a gyümölcsre permete­zett agyag nagyobb esőzésnek is ellentáll ügy a mész, mint a liszt és az agyag többféleképpen hat. Egyébként fizikai tulajdonságaik ismeretesek és igy felesleges azokat fejtegetnem. Igaz, hogy ez nagy munka és költséges do­log, de majdnem egészen biztos, ha csak rend­kívüli hideg nincsen. Sok függ attól, milyen permetezőgépünk van, mert önként értetődik, hogy igen gyenge nyomásúval sürü anyagot nem permetezhetünk jól széjjel, pedig természetes, hogy minél több me­szel és agyagot vagyunk képesek védőfelület gya­nánt — mintegy burokképen — a gyümölcsre vagy a rügyekre, illetve a bimbókra rávinni, annál biztosabb a siker Egy erős gép birtokában mész- ből — agyagpor hozzáadása esetén — 8 vagy 10 kilót is vehetünk és ugyanannyi lehet az agyagpor is, melyet jó száraz agyagból vízimalmokban le­het őröltetni. Virágzásközben azonban 10—12 %-nál sűrűbb oldatot azért nem tanácsos hasz­nálni, mivel túlságosan bő permetezés mellett a bibe esetleg bedugulhatna, ami, ha a nővirágszerv még nem termékenyült volna meg, részbeni ter­méketlenséget okozhatna. Virágzásközbeni perme­tezés szüksége különben ritkán fordul elő. — Ha agyagporunk nem volna, úgy a kellő sűrűséget tisztán mésszel is megadhatjuk. A mész agyagpor nélkül sem árt, mert a levegőből nyomban szén­savat vesz fel, miáltal maró hatását elveszti; agyagporral keverve azonban jobbnak bizonyult. Lisztet agyagpor esetén is kell az oldatba szitálni és ajánlatos teljes kilót adni. 23. szám Gazdasági szemle. Szántógéptulajdonosok gyűlése. Az ország szántógéptulajdonosainak érdekeit szolgáló és az OMGE. keretein belül működő Szántógéptuljdo- nosok Országos Szövetsége ezévi nagygyűlését az OMGE. nagygyűlését megelőző napon, december hó 10 én délelőtt 12 órakor tartja az OMGE. szék­háza nagytermében. Ezen a gyűlésen tárgyalva lesznek a szántógéptulajdonosok számos kérelmei is. Ez okból felkérjük a vármegye területén mű­ködésben levő szántógépek tulajdonosait, hogy a gyűlésen saját érdekükben mindannyian jelenje­nek meg. Kisgazdák az OMGE-ban. Az ország ag­rárpolitikai kérdéseit eddig az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben majdnem kizáróan nagyobb birtokosok tárgyalták, a kisgazdák nem vettek részt a fontos gazdaértekezleten, noha az OMGE több kisgazdatagjának az igazgatóválasztmányban is he­lyett adott, azonban ezek sem mutattak érdeklő­dést. Ez egyrészt talán az utazási költségek miatt, másrészt azért történt, mert feszélyezve érezték magukat, hogy a plénum előtt véleményt nyilvá­nítsanak. Az OMGE azonban kívánatosnak tartja, hogy a kisebb gazdák véleményét egyes kérdések­ben ismerje és ezért elhatározta, hogy a fontosabb agrárpolitikai kérdések megvitatására a vármegyei Gazdasági Egyesületek képviseletében kiküldendő kisgazdáknak megjelenésére az eddiginél könnyebb módot nyújt. E szerint gondoskodás fog töriénni arról, hogy a kisgazdák ulazási költségeit a kikül­dendő egyesületek megtérítsék. Egyidőben külön bizottságot is szervezett az OMGE, amelyben szak­előadók fogják ismertetni a falusi földmivelő népet közelebbről érdeklő időszerű kérdéseket és javas­latokat. Ennek a gazdasági és szociálpolitikai bi­zottságnak elnöke Meskó Pál, főelőadója pedig Buday Barna lesz. Egyesületünk a zempléni kis- j gazdák képviselésére Pócs Lajos ondi és Varga : Lajos berzéki kisgazdákat jelölte. Számtartási tanfolyam. Az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület dec. 12—15 között Budapesten a Köztelken számtartási és adóügyi tanfolyamot rendez. Célja a tanfolyamnak az, hogy a földbirtokosok, földbérlők, gazdatisztek, a gaz­dasági számtartási rendszert a gyakorlatban átül­tessék, ez utón az esetenkénti aránytalan megadóz­tatás ellen védekezhessenek. A tanfolyam dija 1-1 személy részére 20 pengő, amely összeg a jelent-

Next

/
Thumbnails
Contents