Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-12-05 / 23. szám
23. szám. ZEMPLÉN! GAZDA 9. oldal. kezéssel egyidejűleg a OMGE pénztárába beküldendő. Jelentkezni az OMGE titkári hivatalánál (Budapest, IX., Köztelek ucca 8.) e hó 11-ig lehet. A jelentkezőknek 80 fillér beküldése mellett a titkári hivatal féláru vasúti jegy váltására jogosító igazolványt küld. Hogyan trágyázzuk a gyümölcsfákat? Régebben általában az volt a vélemény, hogy a gyümölcsfákat nem szükséges trágyázni, mert a gyümölcsfák gyökérzete évről-évre uj talajréteget hálóz be s igy egyre újabb és újabb táplálkozási lehetőségeket tár fel a maga részére. A németek, kik behatóan foglalkoztak a gyümölcsfák műtrágyázásával, kimutatták azt, hogy egyrészt a gyümölcsfáknak igen sok táperőt kell arra fordítani, hogy gyökérzetüket tovább fejleszthessék, ez pedig a fa termésének a rovására megy, másrészt pedig a gyümölcsfa többet és jobbat és állandóan terem, ha a szükséges táplálékot készen kapja. Dr. Bart és dr. Steglich német tudósok szerint egy gyümölcsfa ahhoz, hogy rendesen teremjen, évenként egy négyzetméterre 10 gramm nitrogént, 5 gramm foszforsavat, 15 gramm kálit és 10 gramm meszet igényel. Az egyedülálló gyümölcsfák trágyázásánál egészen más módszett kell alkalmazni, mint a többi kultúrnövények trágyázásánál. Itt ugyanis nem lehet megtrágyázni a föld egész felületét, „FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható : Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. ,A FAGOL' használati utasítása : „FAGOL“ az év bármely hónapjában száraz időben használható. A vértetü által ellepett he lyeket, ha az a kéreg felületén van, kemény sörteecsettel bekenjük és ugyanazzal bedörzsöljük a tiszta „FAGOL'-t Ahol a vértetü repedésekben és famélyedésekben ütötte fel tanyáját, 100 gramm (1 deciliter) „FAGOLM 1 dl. terpentinolajjal keverünk és ezzel a keverékkel locsoljuk be a vértetü fészkeket. A locsolás legcélszerűbben olajozóval történik. Nagyon gyakori eset az, hogy ott, ahol a törzs a gyökérbe átmegy, a vértetvek nagymennyiségben ellepik a fát, ezen helyeket is hígított „FAGOL“-aI kell bőven belocsolni, sőt a gyökérről elkapart földet is. Ára: ÍOO gramm (ooa 1 declllt.) X P. 10 1 kiló (ooa 1 liter) 8 P. mert a fa táplálékát csak fiatalabb gyökéréivé tudja felvenni. Ezek a fiatal gyökerek (hajszálgyökerek) pedig a törzstől távolabb, az úgynevezett csurgó körül vannak. Fiatalabb fáknál, melyeknél a gyökérzet csak most indul fejlődésnek, a trágyát a fa koronájának megfelelő területre adjuk. Idősebb fáknál már másképen áll a helyzet. Itt a fa törzse körül nem trágyázunk, mert ott már idős gyökerek vannak, melyekneK nincs hajszál- gyökérzete, amely a tápanyagot felvenné, azonban a csurgón túl is adunk trágyát, tehát a fa koronájának a terülténél szélesebb területre, mert mint az újabb vizsgálatok kimutatták, a fa gyökérzete köralakban jóval tovább terjed, mint ameddig a fa koronája ér. Ez különösen silány talajban ültetett fáknál feltűnő, mi érthető is, hiszen a táplálékban szegény talajban a fának egyre újabb és újabb talajrétégeket kell felkutatnia. Ezek a szabályok csak az olyan fákra vonatkoznak, amelyek többé-kevésbbé magukban állanak. Az olyan gyümölcsösökben, hol a fák koronája összeér, a föld egész területét is meg lehet trágyázni, mert az I olyan gyümölcsösökben a fák gyökérzete össze- ! szövődik s a szomszédos fa hajszálgyökereit a | másik fa törzse közelében is meg lehet találni. (Növényvédelem, 1927. okt. 15.)
