Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-12-05 / 23. szám

23. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3. olda jal szemben meglehetős igényeket támaszt. Első és i főkövetelménye, hogy a talaj mélyrétegü jegyen és mélyrehatóié gyökerei ne kapjanak „lábvizet“, mert akkor menthetetlenül kivész. Vetésforgóba nem szokták beilleszteni, mert élettartama különböző s igy csak zavart idézne elő. Legjobb előveteménye a trágyázott kapás, utána szintén kapásnövény vetése a leghelyesebb. A talaj előkészítés külön­böző, aszerint, hogy védőnövénnyel, vagy egyma­gában vetjük-e be a lucernát. Ha védőnövénnyel vetjük, akkor annak az illető növénynek a talaj­munkái lesznek a lucernára nézve is irányadók, de ezt a régimódi szokást lehetőleg küszöböljük ki, mert számtalan gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy az egymagában vetett lucerna jobban sikerül. Ilyen esetben az el nem maradható őszi mélyszántás után, tavasszal a porhanyitás (tárcsa, extirpátor) következik s miután a talajt jó apróra megmunkál­tuk, elvetjük a magot. A jó talajmunkát ne sajnál­tuk a lucernától, mert az éveken keresztül kama­tozik, mig a rossz talajmunka után csak kárba vész a drága mag. Épen ezért a jó és gondos talajmivelés mellett ne feledkezzünk meg a trágyá­zásról sem, amely célra (ha az előveteménye nem kapott volna trágyát) jó érett istállótrágyát hasz­náljunk, olyat, amely nem gazositja el a földet. A trágyát ősszel hordjuk ki és az őszi szántással alá­takarjuk A műtrágyák közül a Thomas-salak a leghasználatosabb; kát. holdanként 4—5 q. Ve­tésre — ha sajáttermésü nincs — csakis aranka­mentes, államilag ólomzárolt magot vegyünk. Min­dig géppel vessünk. A helyes sortávolság olyan, mint a gabonaféléknél. A maggal ne takarékoskod­junk, mert ha igen ritka a lucernás, nemcsak a talajt nem használjuk ki kellőleg, de ilyenkor igen vas­tag lesz a lucerna szára s igy tápértéke csökken a a nehéz rághatóság és emészthetőség miatt, de meg nem is eszi a jószág szívesen. A vetés ideje a tavasz március—április, de szokták hóra is vetni és sokszor az ilyen vetés jobban sikerül, mint a későbbi. A lucerna ápolásánál a legfőbb teendő, hogy a gyomok elszaporodásának minden eszköz­zel gátat vessünk, ezért a lucernát évenként két­szer: ősszel és tavasszal megboronáljuk. Ezzel nemcsak a gyomot irtjuk, hanem a talaj felső ré­tegét porhanyóan tartjuk, amivel elősegítjük a nedvesség, levegő és nap behatolását. Tanácsos a lucernát időnként felültrágyázni, amely célra trágya­levet, márgát, gipszet használnak. A trágyalevet természetesen vízzel kell felhígítani. (1 rész trágyalé, 9 rész viz.) A lucerna legeltetése minden körül­mények közt kerülendő! Ha védőnövénnyel vetet­I tűk a lucernát, úgy az első évben csak egy, mig ha egymagában lett elvetve, két kaszálást ad. A további esztendőkben azután 3—6 kaszálásra szá­míthatunk. A termés nagysága a kaszálások szá­mától függ elsősorban, de befolyással van rá a lucerna kora is; legjobban fizet 3 — 6 éves korában. Nagy átlagban 25—50 q-t terem kát. holdanként. Belőle szénát készíteni nem könnyű feladat, mert a levele, tehát a legértékesebb része, igen könnyen lepereg, épen ezért harmaton szokták kisebb bog­lyákba rakni s csak akkor kazalozzák, amikor ezekben a kis boglyákban, petrencékben mérsé­kelten kiszáradt. Ha nagyobb kazlat akarunk ké­szíteni, a petrencéket először a kazal helyének közelébe hordjuk s onnan (kiszáradás után) keve­sebb levélveszteséggel kazalozhatjuk. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető : Hegedű* Sándor kir. borászati főfelíigyelő-igazgató. A Tokajhegyalja megsegítése. A tokajhegyaljai segélyakció keresztülvitelé­vel megbízott miniszteri biztos urnák november hő 21 én kibocsájtott hirdetménye azt a benyomást gyakorolta a Tokajhegyaija szőlőbirtokosaira, hogy a kilátásba helyezett pénzkölcsön folyósítása elé elháríthatatlan akadályok gördültek. E vélemény nyomása alatt a Sátoraljaújhelyi hegyközség elnöksége beadvánnyal fordult a Gaz­dasági Egyesület Szőlészeti és Borászati Osztá­lyához s kérte az osztálygyülés egybehivását. Thuránszky László elnök helyt adva a kére­lemnek, e hó 7-ére összehívta az osztálygyülést. A Sátoraljaújhelyi hegyközség elnöksége dr. Búza Béla szőlőbirtokost bizta meg a Szőlészeti Osztály elé terjesztendő emlékirat elkészítésével, amely elsőben az e hó 6-án tartandó hegyközségi választmányi ülés elé kerül s csak azután jő mint javaslat, illetve indítvány a Gazdasági Egyesület Szőlészeti és Borászati Osztályának plénuma elé. Az emlékirat a következőleg kangzik; Emlékirat a Tokajhegyalja válságáról és a segítés módazatairól. Három nehéz esztendő vonult el a Tokaj­hegyalja fölött s ennek a három évnek a gazda­sági mérlege olyan veszteséget mutat, ami az egész borvidék helyzetét válságossá, egyenesen kétség­beejtővé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents