Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-12-05 / 23. szám

4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 23. szám. Az utolsó évek egy-két hektós átlagtermésé­vel, vagyis 100—120 pengős holdankinti bevétel­lel szemben átlagosan 600—700 pengős holdan­kinti kiadás volt, ami évenkint és holdankint leg­alább 100 pengő veszteséget jelent. Ezt az össze­get az egész Tokajhegyalja területére átszámítva, a három év alatt 12 millió pengő volt a gazdák effektiv vesztesége. Ily horribilis veszteség után, minden anyagi erőből kifogyva, üres zsebbel és üres pincével néz az elkövetkező gazdasági év gondjaival szembe a Tokajhegyalja egész társadalma, s valóban két­ségbeejtő kérdés, honnan fogja előteremteni azt a minimálisan számított újabb öt millió pengőt, amely az évi munka költségeire az uj szüretig szükséges. A Hegyalja kritikus éveit nem a gazdatár­sadalom mulasztása, hanem elemi csapások okoz­ták. Szinte csőstül jött, — végzetszerűen össze­halmozódott az elemek kártékony hatása, amely- lyel szemben a gazda tehetetlenül, védtelenül állott. Az 1925. évi szokatlanul esős és hideg nyár több irányban volt pusztító hatással. Egyrészt pe- ronoszporát hozott magával oly virulens képessé­gekkel és intenzivitással, amilyenre alig volt még példa. A sok nedvesség azonkívül idő előtt rot­hadást idézett elő. A termés maga éretlen maradt s minőség tekintetében oly silány volt az eremény, amilyenre két évtized alatt talán csak egyszer volt még példa. A hideg időjárás következtében a vesszők be nem értek s igy a jövő évi terméshozam már eleve csak minimális lehetett. 1926. évben ezen felül a j fürtperonoszpora lépett fel, amely a különben is | csekély terméshozamot 80 százalékkal leapasztotta. A szőlővesszők még mindig egészségtelenek vol- j tak, a nyár és ősz érlelő ereje megint csak kevés volt s az 1927. évi fakadás megint csak nagy ; csalódást okozott. De a végzet még mindig nem telt be. Jött a májusi katasztrófális fagy, amilyet ! csak 27 évvel ezelőtt, 1900. évben értünk meg. A j meglévő csekély terméshozam ismét 80%-ban pusztult el, s régi vendégünk, a peronoszpora, amely hűségesen és pontosan ismét csak megje­lent, már nem sok munkát talált a pusztítás terén. A Hegyalja népe szinte konsternálva állott az elemi csapások e zuhatagában Segítséget várt. Utóvégre Tokaj olyan név, amelyet az öt világré­szen mindenütt ismernek. Talán mégis fűződik ahhoz valami országos érdek is, hogy e borvidék s annak népe megmentessék s az elemek kérlel­hetetlen játéka közben neki segítség nyujtassék. Két év óta hirdetik illetékes és félhivatalos helyekről, hogy a kormány segítséget fog nyújtani a Hegyaljának. Két év óta tartják ezek az Ígére­tek a szőlősgazdákban a lelket, akik a maguk ké­pességét a végsőkig feszítették meg. Nem lehet e kérdés tárgyalásánál elsiklani a tény fölött sem, hogy ezek az Ígéretek a képviselőválasztási idény alatt konkrét formát is öltöttek. Lapok utján vett ! értesülést a gazdaközönség bizonyos táviratokról, amelyek félhivatalos helyről érkezve a segélyek igen gyors kiutalását jelentették. A segítség azonban mai napig is késik s a Hegyaljának épp az utolsó időkben igen keserű csalódásra kellett ébrednie. Pénzbeli segítséget várt a Hegyalja a Kor­mánytól, kamatmentesen, vagy olcsó kamat mel­lett, — s ehelyett azt a jó tanácsot kapta, hogy igyekezzék budapesti, vagy tokajvidéki pénzinté­zetektől kölcsönt szerezni. Majd ennek a kamatjá­ból aztán megtérít a Kormány bizonyos összeget. Ennek a jó tanácsnak, s ennek az akciónak az eredménye egy percig sem lehetett kétséges. Sem a budapesti, sem a vidéki pénzintézetek nem vállalkoztak a kölcsönnyújtásra. A Kormánynak ez a jó tanácsa a legnaivabb loyalitás mellett sem nevezhető segítségnek. A Tokajhegyaljának pénzre van szüksége, amellyel a munkabéreket fizethesse, — pénzre, és nem kamatmegtéritésre. Azzal a kérdéssel kell tehát elsősorban tisz­tába jönnie mindenkinek, aki a Tokajhegyalja megsegítésének a kérdésével foglalkozik, hogy egy­részt megvan-e a komoly hajlandóság a Kormány­nál arra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtson — másrészt megvan-e erre a lehetőség is ? Mert ha akár a hajlandóság hiányzik, akár a A jó olaj a legjobb gépész, mert a traktor és autó összes mozgó alkatrészeit tartós védőréteggel vonja be és az időelőtti ko­pásoknak elejét veszi. A javítási költségek több mint 50°/o-a a helytelen kenés következménye, használjon tehát GARGOYLE M O B I L O I L-t. Ajánlási táb- Ón traktorának lénk szerint MobÜOÍI és ““‘á”ak megfelelő m í­válassza az n ő s é g e 11 Lerakat: BEHYNA TESTVÉREK cégnél Saujhely. Frommer puskák gyári áron. 45 M. kir. lőpor áruda, — lőszerek.

Next

/
Thumbnails
Contents