Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-05-20 / 10. szám
10. szám. ZEMFÉN1 GAZDA 5. oldal. Szarvasmarhatenyésztés és Schandl: Állattenyésztés cimü munkákban idevonatkozólag a legszak- szerübb felvilágosítást nyerik, mégis néhány szóval tisztázandó lesz pirostarka köztenyésztésünk néhány szembeszökő hibája. (Fotytatjuk.) Meghívó a díjazással egybekötött Tenyészállat- Kiállításra. A Z. G. E. mezőgazdasági osztálya ezidén is, úgy mint tavaly, a vármegye két községében díjazással egybekötött tenyészállat-kiállítást rendez. A közgyűlés határozata alapján ezen díjazás ezidén a vármegye alsó vidékén lakó gazdák részére jun. hó 12-én Tiszalucon, a bodrogközi gazdaságok részére pedig junius hó 19-én Ricsén fog megtartatni. Mindkét helyen díjazásban fognak részesülni: köztenyésztésben valamint magántulajdonban levő tenyészbikák, magyar és pirostarka tehenek valamint üszők, saját tenyésztésű tájfajta kancák és kancacsikók, köztenyésztésben valamint magántulajdonban levő kanok és kocák. A dijak nagyban-egészbén a tavalyi alapon fognak mozogni, és azok részletes ismertetését a „Zempléni Gazda“ junius 5-én megjelenő legközelebbi száma fogja tartalmazni. Pénz- vagy érték- dijat csak kisebb gazdák kaphatnak, a nagyobb uradalmak és nagybérlők csak disz- és elismerő oklevelet nyerhetnek. E helyen is fölkérjük a föntnevezett községek körzetébe eső állattartó gazdákat és uradalmakat, hogy az idei díjazáson minél nagyobb számban jelenjenek meg és minél nagyobb számú állatot hajtsanak föl. A bíráló bizottságokat a legnagyobb körültekintéssel fogjuk összeválogatni. Azon t. gazdatársainkat, akiket a bírálóbizottságokba óhajtunk delegálni, külön névre szóló levélben fogjuk erre fölkérni. Sátoraljaújhely, 1927 május 20. ' Hazafias üdvözlettel dr. báró Waldbott Frigyes sk., a mezőgazdasági osztály elnöke. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető : Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. A peronospora és lisztharmat ellen miként védekezhetünk sikerrel. Irta dr. Prihoda László. A meteorologusok jóslata szerint 1927 évben még esősebb nyarunk lesz, mint az elmúlt esztendőben. Erre az eshetőségre gondolva, nem lesz érdektelen, ha azon kérdéssel, — hogy miként menthetjük meg szőlőink termését esős, peronosz- porás időjárás esetén — minél többen foglalkozunk és ezáltal praktikus tanácsokkal látjuk el egymást. Jég és fagy ellen védekezni nem lehet, de peronoszpora, lisztharmat és szőlőorbánc ellen igenis lehet eredménnyel védekezni. Aránylag nem sok kiadás de annál több utánanézés, felügyelet, a védekező szerek okszerű felhasználása, a jó idő azonnali kihasználása és a gyors munka szükséges volt ahhoz, hogy a termésünk bizonyos hányadát az elmúlt esztendőben megtudtuk menteni. Sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy még most is vannak sokan szőlőbirtokosok, főleg a kisebb gazdák között, kik a védekező szerekben nem hisznek, nem permeteznek és nem poroznak, sorsára bizzák a szőlő termését, mondván: öböl ellen úgy sem lehet védekezni: lesz, ahogy lesz! Ilyen esetekben ha jó az időjárás, szerencséjük van, de ha fellép a pusztító betegség, tönkre megy termésük, sőt még a jövő évi terméshozamot is felére csökkenti a levélzetet elpusztító és a szőlő hajtásait is megtámadó peronoszpora. 1912—1913 és az 1926 évi tapasztalataimból kiindulva megkísérlem összefoglalni, hogy szerintem mi az alapja, mi a feltétele annak, hogy sikeresen védekezhessünk súlyos fertőzés esetén a perouoszpora és a lisztharmat ellen. Én 1926 évben a szőlőm legnagyobb részében 70—90%-ig mentettem meg a termést, egy kisebb részben, miután egy nappal késtem a védekezés végrehajtásával, 50°/o-os terméshozam maradt meg. Miután a szőlőnek e két betegsége fertőző betegség és mert tudjuk, hogy a fertőző betegség inkább az elgyengült, tehát a legkevesebb ellenállásra képesített egyedeket támadja meg és ezeket fogja leghamarabb és a legnagyobb mértékben elpusztítani, ezért igyekeznünk kell, hogy szőlőnk i jó erőben legyen, erőteljes, gyors fejlődésü növés- I sei bírjon, hogy igy nagyobb ellenálló kéoesség-
