Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-05 / 7. szám
2 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 7. szám. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az évente márciusban az OMGE. által rendezett tenyészál- latkiállitás túlnőtte már az egyszerű álla^vásár kereteit és határozottan egyik legfontosabb eseményévé vált gazdasági és társadalmi életünknek. A fölhajtott tenyészállatok száma a következő volt: 371 bika, 109 tehén és üsző, 903 sertés, 819 juh és kb. 500 drb. baromfi és házinyul. Az anyag minőségének részletes ismertetését még csak meg se kísérelhetjük lapunk szűk keretei között, | hiszen ez egymagában egész mezőgazdasági szak- ; tanulmány volna. Aki az áilatkiállitás részletei iránt érdeklődik, megtalálja azokat, valamint az állatok fényképét a „Köztelek“ 25., 26—27. szá i maiban. Itt csak röviden rámutatunk arra, hogy ; az állatok úgy küllemileg, mint belső tenyészérték I szempontjából elsőrendüek voltak, az allattenyész- j tésünk állandó fejlődése mellett téve bizonyságot, j Sokfelől azonban panasz hallatszott aziránt, hogy ! az összes apaállatok, de különösen a szimmentáli bikák, tulhizott, u. n. istálló-kondícióban voltak, ami nem felel meg a tenyészállat rendeltetésének. A szarvasmarhák 76%-a szimmentáli és pirostarka, 4’5°/o-a borzderes, 4’5%>-a holland typusu és 15°/o-a magyar fajtájú volt. Ez utóbbiak évről-évre csekélyebb számban jelennek meg a kiállításon, ami tanúskodik amellett, hogy az ősi primitiv fajtánkat lassan, de következetesen kiszorítják a belterjes gazdálkodásnak jobban megfelelő nyugati fajták. Ez oly körülmény, melyet nagyon | is meg kellene fontolni vármegyénk küszöbön álló j tenyészterületi beosztásánál. Vájjon helyes lehet-e j a magyar fajtát erőszakolni a köztenyésztésben ak- I kor, amikor e fajtából az elsőrendű tenyészanyag j évről-évre fogy és a nagy- és középbirtokokon a j rohamosan terjedő szántógépek nyomán a nehéz ■ munkára való fehér ökörállomány állandóan I csökken ? Tavaly e helyen statisztikát közöltem arról, hogy az Országos Tenyészállatkiállitásra föihajtott szarvasmarhák számszerint hogy oszlottak meg a vármegyék között és ez a statisztika bizony azt j mutatta, hogy Zemplén a sok között sehol sem I volt. Akkori cikkem kiinduló pontja volt az azóta megindult lendületes akciónak, mely vármegyénk í szarvasmarhatenyésztésének följavitását irta ki zász- I Jajára. Ami a statisztikát illeti, az persze idén sem | változott még a javunkra. A tavalyinak kiegészítéseképpen ideiktatom az ideit is : Pest megye 88 Heves megye 18 Fejér n 66 Budapest főváros 15 Tolna n 63 Zala megye 15 Somogy p 62 Sopron n 13 Vas « 42 Nógrád n 11 Békés 35 Komárom p 8 Csanád 22 Moson n 8 Baranya n 21 Bács 5 Szabolcs n 18 Szolnok n 4 A sorrend, kevés eltéréssel, azonos a tavalyival s bár nem tartom azt föltétlenül megbízható kritériumnak, mégis annak állandóságából lehet bizonyos következtetéseket levonni az egyes vármegyék szarvasmarhatenyésztésének minőségbeli nívójára. Feltűnő volt ezidén a szövetkezett kisgazdák előtérbenyomulása, kik valóban remek állatokat hoztak a kiállításra és sok szép dijat vittek haza. Egész istállókra szóló hatalmas táblák büszkén hirdették a Baranya- és Tolnamegyei Gazdasági Egyesületekben megszervezett, majdnem kivétel nélkül sváb nevű kistenyésztők kiváló eredményeit. A sertéskiállítás reánk zempléniekre nézve kedvezőbb eredményt mutatott: Csobaji Gyula, báró Maillot Nándor és gróf Serényi László gyönyörű példányokat mutattak be. Ezekkel azonban lapunk legközelebbi számában külön cikkben kívánunk foglalkozni. W. Uradalmak, Földbirtokosok és Erdőhiuatalok figyelmébe! Irótollak (Angol) Rajzpapirok ivekben és tekercsekben Irópapirok Másolópapírok * Fogalmazópapir Miliméterpapirok „ „ Kereskedelmi levélpapírok Miliméter másolópapír „ Borítékok Másolóvásznak tekercsekben és méterenkint továbbá irodafelszerelések és üzleti könyvek meglepő olcsó árakért kaphatók. Nyomdai és könyvkötészeti munkák ■ Az olcsó levélpapirvásár még tart» Szabó Pál könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Saujhely. lel 126 írógéppapírok 26 Irógépszallagok Irógépgummik lrógép-indigópapirok
