Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-03-05 / 5. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 5. szám. ember által, vagy esetleg az igen változó időjárás által. Az anyátlan, vagy nagyon elgyengült méhcsaládokat egyesítsük. Lehet, hogy valamelyik család elpusztult télen. Ezzel persze csak az elásás vagy etégetés a dolgunk. Láttam azonban már szemétdombra kidobott méheket rövid idő múlva halotlaiból feltámadni. Másoktól is hallottam, hogy egyik-másik esetben a napra kitett, látszólag halott méhek rövid idő múlva elkezdtek mozogni — és a családot meg lehetett menteni. Ha lesznek elhullott családjaink, próbáljuk meg, tegyük ki őket a napra, nem kerül pénzbe és ha nem éled fel, később is elégethetjük vagy eláshatjuk őket. Ha azonban mozogni kezdenek, akkor egész finom permetben fújjunk reájuk langyos mézet. De ezt már legjobb lesz meleg szobában, zárt helyen végezni, mert a mézre r blók jöhetnek. A lucerna vetéséről. Irta: Pechán József uradalmi intíző Kisfástoronya, 1926. febr. 9. Évről-évre olvashatunk szaklapjainkban cikkeket a lucerna vetési módjáról. A legtöbb cikkíró rendszerint egy vetési móddal foglalkozik és amellett kardoskodik, a többit elitéli. Van aki azt mondja, csak tavasszal védnövénnyel, a másik tavasszal védnövény nélkül, mig a harmadik nyáron, augusztusban ajánlja vetni a lucernát. Ezen eltérő vélemények okain gondolkozva, jutottam arra az elhatározásra, hogy nem hiszem el egyik cikkírónak sem, hogy az általa ajánlott vetési mód a legjobb, hanem magam fogok meggyőződni, hogy kinek is van igaza. Megkezdtem a lucernát mind a három féle módon vetni. Az alábbiakban közlön négy évi kísérletezéseim eredményét. Mindhárom vetési mód lehet jó és lehet rossz is. Tavasszal védnövénnyel vetve igen jó lesz, ha aratás után esőt kap, ellenben egy száraz julius és augusztus teljesen tönkre teheti. Védnövény nélkül vetve igen jó lesz, ha májusban kellőkép megázik, ha azonban a május száraz, igen megritkulhat, esetleg teljesen ki is veszhet. Legbiztosabbnak találtam az augusztusi vetést. Ebben az időben rendszerint van elegendő eső, úgy, hogy kellőkép megerősödve kerül a télbe és hacsak nem hó nélküli erős tél van, semmi fagykár nem mutatkozik. Végeredményben mindhárom vetési mód jó, ha megfelelő időt kap és viszont bárhogyan is van vetve, elpusztulhat a kedvezőtlen időjárás miatt. Egy táblának az egyik felét augusztusban vetettem, igen szépen kelt, gyönyörű erősen ment a télbe. Másik felét tavasszal védnövénnyel (árpával) vetettem, mely szintén igen szépen kelt, jól fejlődött és mikor az árpát vágattam, 15—20 cm.- es volt a lucerna. Utánna egy héttel a tarló gyönyörű zöld, a lucerna szépen sarjadzásnak indult. Eső augusztus 15-ig nem volt és a lucerna nemhogy nem fejlődött, hanem állandóan foltosabb lett és ki is kellett szántani, mert az eső már nem segített rajta. Másik esetoen tavasszal védnövénnyel és magába vetettem. Mindkettő egyenletesen, szépen kelt. Május igen száraz volt. A magában vetettben mindig nagyobb és nagyobb foltok keletkeztek, úgy hogy mire elérkezett az aratás, a fele már kiveszett. Aratás után közvetlenül igen jó kiadós esők voltak, úgy hogy a védnövénnyel vetett annyira megnőtt, hogy még abban az évben 900 kg. szénát adott holdankint, a magában vetettet pedig kénytelen voltam kiszántani. Mindezek után én mégsem vetem a lucernát tavasszal magában, dacára annak, hogy elismerem ezen vetési mód jó oldalát, azonban nincs annyi előnye, ami a hátrányait ellensúlyozná, Külön kell neki a talajt előkészíteni és vetni, a földet első évben majdnem ingyen használja. Ha megfelelő gonddal csináljuk, el lehet az árpával egyszerre vetni (összekeverve) mikoris a lucerna vetése nem került semmibe. Védnövénnyel való vetésnél azonban a védnövényből a rendesen szokott vetőmagmennyiségnek csak a 75 %-át szabad vetni. A keverékei a gépben is többször fel kell keverni, mivel a lucerna apró mag lévén, jobban lecsúszik. A vetés megfelelő gondos elvégzése után, nem szabad a vetésben semmi hibának lenni. Így már sokszor vetettem és soha sem volt a sűrűség ellen semmi kifogás. Alkalmas és talán a legbiztosabb vetési mód a nyári, amikor augusztus 20-a körül vetjük el a gondosan apróra munkált talajba. E módszerrel a a tavaszi védnövény nélküli vetés legnagyobb hátrányát, hogy egy évig nem terem a föld, kiküszöbölhetjük, mivel aratás után tarlóba lehet vetni és ezen módon a védnövény ellenesek is vethetnek, anélkül, hogy elveiket fel kellene adniok. jf
