Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-03-05 / 5. szám
5. szám. ZEMPLÉN GAZDA 5. oldal. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. Széli József főispán tanulmánya. Javaslatok a Tokajhegyalja talpra- áliitására. (I. E.) A törvényhatósági bizottság 1925. évi őszi közgyűlésén Széli József, vármegyénk főispánja, megemlékezvén a Tokajhegyalja több mint válságos, termelőt és kereskedőt egyként pusztulással fenyegető helyzetéről, a kormányelnöktől nyert felhatalmazás alapján kijelentette, hogy a kormányban meg van a teljes megértés és hajlandóság arra, hogy amennyiben elfogadható javaslat terjesztetik eléje, az a lehetőség határain belül meg fog valósittatni. Felhívta ennélfogva a főispán a Tokajhegyalja érdekeltségét és elsősorban a vármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy igyekezzék tömöriteni, tisztázni és egységesíteni a különböző véleményeket és javaslatokat, hogy a törvényhatóságnak, illetve a főispánnak módjában álljon a javaslatok megvalósításához a szükséges kormányintézkedéseket kikérni. A vármegye főispánjának ezen kijelentése képezte kiindulási pontját azon nagyszabású akciónak, mely azzal a refhénynyel kecsegteti a Tokajhegyalja már már a kétségbeesés szélén álló bor termelőit és borkereskedőit, hogy ha megértőén fogadják a főispán intencióit és híven követik a javaslatokban lefektetett útmutatásokat, elkerülhetik a vagyoni bukást s egy jobb jövőnek vethetik meg alapját. A vármegyei Gazdasági Egyesület a múlt év december hó 4-én küldte meg a főispánnak a maga javaslatait, melyeket öt évi munkálkodása és a kormány elé terjesztett emlékiratai alapján állított össze, amelyeket — amint az a március elsejére összehívott értekezleten bemutatott főispáni előterjesztésekből kitűnt — a főispán kivétel nélkül magáévá is tett. A főispán azonban — bár amint fentebb említettük csaknem teljes egészében magáévá tette a Gazdasági Egyesület javaslatait — tovább ment: különösen is tanulmány tárgyává tette a Tokajhegyalja bortermelési és borértékesi- tési viszonyait s e tanulmány folyományaként tett oly megállapításokat s felvett emlékiratába főleg a termelés és a bor értékesítésére vonatkozó oly javaslatokat is, amelyekre a Tokajhegyalja közönsége eddig nemcsak hogy nem gondolt, de amelyeknek az adott s a különösen kedvező konjunktúra hatása alatt éppen az ellenkezőjét cselekedte, elrontván ezáltal a tokaji boroknak századokon át megőrzött hírnevét. Értjük alatta azt a helytelen irányt, mely a tömegtermelést tűzte zászlójára s hova-tova már készült a századokon át kitűnőnek elismert két to- kajhegyaljai szőlőfajtának, a furmintnak és a hárslevelűnek felcserélésére. A vármegyei Gazdasági Egyesületnek az utóbbi öt évi működése meddő maradt. Hisz emlékiratainkat — kevés kivétellel — szinte válasz nélkül hagyták, de ha kaptunk is egynémelyikére választ, célt soha nem értünk. Okát ennek abban kell keresnünk, hogy — amint azt dr. Bessenyey Zénój nemzetgyűlési képviselő a március elseji főispán értekezleten újból is leszögezte — a földmivelés- ügyi minisztérium illetékes osztálya nem viseltetik kellő megértéssel a Tokajhegyalja érdekei iránt, és mert — és ez az igazi ok — eddigelé nem akadt még fétfiu, aki tekintélyének súlyával, mindent megvilágító tudásával, ellenállhatatlan energiával egy táborba terelte, megszervezte volna a tokaj- hegyaljai borgazdasági érdekeltségeket s akiben ezenfelül egyesült volna az akaraterő és gerincesség abban az irányban is, hogy az egységes Tokajhegyalja óhajait felfelé is eredményesen érvényesíteni képes lett volna. Minden jel arra inutar, hogy Széli József főispánban megtalálta a Tokajhegyalja ezt a férfiút. Széli József főispán Erdélyben élte le fiatal férfikorát, a Tokajhegyalját legfölebb híréből ismerte s mégis rövid nyolc hónap alatt — ez előterjesztett tanulmányából állapítható meg — oly alapos ismeretekre tett szert, amellyel kevés tőzsgyökeres hegyaljai ember dicsekedhetik: megállapításai helytállók, javaslatai megmutatják az egyedül helyes irányt, minden tette akaraterőre vall s az a kijelentése, hogy javaslatához állását köti, azzal áll vagy bukik, biztosítéka annak, hogy egyenesen és határozottan tör a kitűzött cél felé. Magáról a főispáni értekezletről, a főispán javaslatairól, csak röviden kívánunk szólani. Fényesebb gyülekezetei még nem látott az ősi vármegyeháza tanácsterme, mint március elsején. Gazdasági s nem politikai gyülekezetei értek. Több mint 200 szőlősgazda, színe, java a Tokajhegyaljának jelent meg az értekezleten a főispán hivó szavára. Egyesületünket báró Maillot Nándor elnök képviselte. Az értekezlet magos nívón állott. A főispán bámulatot keltő tudással ismertette a Tokajhegyalja
