Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-03-05 / 5. szám

5. szám. ZEMPLÉN GAZDA 5. oldal. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. Széli József főispán tanulmánya. Javaslatok a Tokajhegyalja talpra- áliitására. (I. E.) A törvényhatósági bizottság 1925. évi őszi közgyűlésén Széli József, vármegyénk főispánja, megemlékezvén a Tokajhegyalja több mint válsá­gos, termelőt és kereskedőt egyként pusztulással fenyegető helyzetéről, a kormányelnöktől nyert fel­hatalmazás alapján kijelentette, hogy a kormányban meg van a teljes megértés és hajlandóság arra, hogy amennyiben elfogadható javaslat terjesztetik eléje, az a lehetőség határain belül meg fog valósittatni. Felhívta ennélfogva a főispán a To­kajhegyalja érdekeltségét és elsősorban a vármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy igyekezzék tömöriteni, tisztázni és egységesíteni a különböző véleménye­ket és javaslatokat, hogy a törvényhatóságnak, il­letve a főispánnak módjában álljon a javaslatok megvalósításához a szükséges kormányintézkedé­seket kikérni. A vármegye főispánjának ezen kijelentése ké­pezte kiindulási pontját azon nagyszabású akció­nak, mely azzal a refhénynyel kecsegteti a Tokaj­hegyalja már már a kétségbeesés szélén álló bor termelőit és borkereskedőit, hogy ha megértőén fogadják a főispán intencióit és híven követik a javaslatokban lefektetett útmutatásokat, elkerülhetik a vagyoni bukást s egy jobb jövőnek vethetik meg alapját. A vármegyei Gazdasági Egyesület a múlt év december hó 4-én küldte meg a főispánnak a maga javaslatait, melyeket öt évi munkálkodása és a kormány elé terjesztett emlékiratai alapján állí­tott össze, amelyeket — amint az a március else­jére összehívott értekezleten bemutatott főispáni előterjesztésekből kitűnt — a főispán kivétel nélkül magáévá is tett. A főispán azonban — bár amint fentebb említettük csaknem teljes egészében ma­gáévá tette a Gazdasági Egyesület javaslatait — tovább ment: különösen is tanulmány tárgyává tette a Tokajhegyalja bortermelési és borértékesi- tési viszonyait s e tanulmány folyományaként tett oly megállapításokat s felvett emlékiratába főleg a termelés és a bor értékesítésére vonatkozó oly ja­vaslatokat is, amelyekre a Tokajhegyalja közönsége eddig nemcsak hogy nem gondolt, de amelyeknek az adott s a különösen kedvező konjunktúra hatása alatt éppen az ellenkezőjét cselekedte, elrontván ezáltal a tokaji boroknak századokon át megőrzött hírnevét. Értjük alatta azt a helytelen irányt, mely a tömegtermelést tűzte zászlójára s hova-tova már készült a századokon át kitűnőnek elismert két to- kajhegyaljai szőlőfajtának, a furmintnak és a hárs­levelűnek felcserélésére. A vármegyei Gazdasági Egyesületnek az utóbbi öt évi működése meddő maradt. Hisz emlékira­tainkat — kevés kivétellel — szinte válasz nélkül hagyták, de ha kaptunk is egynémelyikére választ, célt soha nem értünk. Okát ennek abban kell ke­resnünk, hogy — amint azt dr. Bessenyey Zénój nemzetgyűlési képviselő a március elseji főispán értekezleten újból is leszögezte — a földmivelés- ügyi minisztérium illetékes osztálya nem viseltetik kellő megértéssel a Tokajhegyalja érdekei iránt, és mert — és ez az igazi ok — eddigelé nem akadt még fétfiu, aki tekintélyének súlyával, mindent megvilágító tudásával, ellenállhatatlan energiával egy táborba terelte, megszervezte volna a tokaj- hegyaljai borgazdasági érdekeltségeket s akiben ezenfelül egyesült volna az akaraterő és gerinces­ség abban az irányban is, hogy az egységes To­kajhegyalja óhajait felfelé is eredményesen érvé­nyesíteni képes lett volna. Minden jel arra inutar, hogy Széli József fő­ispánban megtalálta a Tokajhegyalja ezt a férfiút. Széli József főispán Erdélyben élte le fiatal férfikorát, a Tokajhegyalját legfölebb híréből is­merte s mégis rövid nyolc hónap alatt — ez előterjesztett tanulmányából állapítható meg — oly alapos ismeretekre tett szert, amellyel kevés tőzsgyökeres hegyaljai ember dicsekedhetik: meg­állapításai helytállók, javaslatai megmutatják az egyedül helyes irányt, minden tette akaraterőre vall s az a kijelentése, hogy javaslatához állását köti, azzal áll vagy bukik, biztosítéka annak, hogy egyenesen és határozottan tör a kitűzött cél felé. Magáról a főispáni értekezletről, a főispán javaslatairól, csak röviden kívánunk szólani. Fényesebb gyülekezetei még nem látott az ősi vármegyeháza tanácsterme, mint március else­jén. Gazdasági s nem politikai gyülekezetei értek. Több mint 200 szőlősgazda, színe, java a Tokajhegyaljának jelent meg az értekezleten a fő­ispán hivó szavára. Egyesületünket báró Maillot Nándor elnök képviselte. Az értekezlet magos nívón állott. A főispán bámulatot keltő tudással ismertette a Tokajhegyalja

Next

/
Thumbnails
Contents