Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-10-05 / 19. szám
4. oldal ZEMPLÉNI GAz^A 19. szám. Állami Ojtóanyag termelő Intézet. | A M. Kir. Állami Ojtóanyagtermelő Intézetet Darányi Ignác, volt földmivelésügyi miniszter 1910- ben azon célzattal létesítette, hogy a gazdaközönséget az állatgyógyászatban használatos megbízható ojtóanyagokkal és szérumokkal lehetőleg minél olcsóbb áron ellása s egészséges konkurenciát teremtve, a hazai mágánintézeteket az árak tekintetében mintegy féken tartsa. Az intézet céljának és rendeltetésének ezideig teljes mértékben nem felelhetett meg, mert kellő propaganda hiányában a gazdaközönség legnagyobb része létezéséről nem is tudott. Erre való tekintettel a m. kir. földmivelésügyi miniszter minisztertanácsi halározat alapján f évi julius hó 31-én az Állami Ojtóanyagtermelő Intézet anyagainak nagyobb arányú propagálása és kereskedelmi elhelyezése céljából az intézet hatáskörében külön forgalmi iroda létesítését engedélyezte. Az intézet állal termelt és forgalomba hozott ojtóanyagok és szérumok átlagosan 20—30 °/0-kal olcsóbbak, mint a magánintézetek eladási árai s azokban a csomagolási és minden egyéb költségek is bennfoglaltatnak. Az állatjárványok sikeres leküzdése érdekében az intézet ügyfeleinek mindenféle bakteriológiai vizsgálatokat, kórmegálllapitást díjtalanul végez. Tiszajobbparti Mezögazd Kamarara Tokajhegyalján óhajtanék venni három kataszteri hold területet, amelyből egy termő gyümölcsös, kettő hold pedig kizárólag déli fekvésű, ripária portálisra ojtott teljes termő szőlő, laképülettel, feltétlen vasúti állomással biró községben, községi piactól nem távol. Cigi a kiadóhivatalban 65 Vadászok figyelmébe! és 16-os kaliberben, világhírű gyártmány, gyári áron kapható It e h y u a Testvérek cégnél. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. Lássunk végre „valóban“ tisztán. Irta: VareOBka György igazgató Mád A Zempléni Gazda 18-ik számában megjelent egy cikk Szourál Lajos intéző úrtól, amelyre a szőlősgazdák érdekében kénytelen vagyok válaszolni, mert nern osztom mindenben véleményét. Hogy a bortermelés és vele kapcsolatban a borértékesítés a legválságosabb napjait éii ez világjelenség. Ennek szerintem két fő oka van. Az egyik az alkohol elleni küzdelem, amelynek két hatalmas fogyasztó piac esett áldozatul: az Északamerikai Egyesült Államok és Oroszország. Hogy a szesztilalom meddig fog ott tartani, azt nem tudjuk. Természetes, hogy ha annyi millió ember meg van fosztva a bor fogyasztásától (más szeszes italokról e helyen nem beszélünk) ezek számlájára a többi nép nem ihat annyit, hogy a régi egyensúly, a termelés és a fogyasztás között, helyre álljon. A másik, a világháború okozta ok, mindenütt érezhető. Súlyos gazdasági krízis, amely a győző államokban is észlelhető, késhegyig menő, a létért vagy nem létért való önvédelmi harcban domborodik ki legjobban. A különféle közszolgáltatások és társadalmi kötelezettségek oly nehéz súlya nehezedik az összes államok lakosaira, hogy a mindennapi kenyérért folyó nehéz küzdelem mellett, kevésnek jut egy ponár italra. Az összes bortermelő államok elsősorban saját termésüket védik s magas védvámok felállításával igyekszenek az idegen borok versenyképességét csökkenteni. A győző államok diktálták a békét a legyőzött államoknak s ezzel kapcsolatban diktálták a velünk kötendő kereskedelmi szerződéseket is, mely kereskedelmi szerződések egyik pontja a nem tőlük származó borra kivetendő vám nagysága volt. így történhetett meg az, hogy Lengyelország, a mi fő bor- fogyasztó piacunk a legutóbb kötött kereskedelmi szerződés életbeléptetéséig a boraink részére zárva volt és a csehszlovák határ jóformán ma is zárva i van Kérdem már most, tehető-e szemrehányás a szőlősgazdáknak, hogy a lengyel kereskedelmi szerződés megkötése érdekében annyit alkalmatlankodtak a magas kormánynál ? Mert a tizenegy felterjesztés, amivel a Zemp-
