Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-09-12 / 32. szám
Sátoraljaújhely, 1946 szeptember 12. Ara 40 fillér TSÁcr 1. évfolyam, 32. szám. Nagy feladatok előtt Újra mozgalmas a magyar élei! A pusztán munkaerejük után élő dolgozók a parasztság, ipari munkásság és a szellemi front dolgozói, akik eddig minden erejükkel az építés alapjain dolgoztak, új, kemény feladatok előtt állnak. Még arra sincs idejük, hogy kifújják magukat és végigtekintsenek az elvégzett újjáépítésen, amely egyedül az ő érdemük, mert újra és újra támadásba lendül az eddig félénk és megalkuvó tőkés front. Vegyük csak szemügyre a jelenségeket. Dunántúl és Szolnok vidékén, de szerte az országban nagybirtokos uraink angol állampolgársági bizonyítványokkal kezükben veszik vissza földjeiket és dobálják az útszéli árkokba a földosztást jelentő cövekeket, most már végérvényesen bebizonyítva azt, amit egyébként régen tudunk, hogy magyarságuk és hazafiasságuk csak addig tart, amíg kizsákmányolóként, hatalmas vagyonukkal kezükben, élhetnek a magyar nép nyakán. De amint ezen pozícióikat megingatni igyekszik a jogait követelő nép a nemzetközi nagytőkével összefogva hamarosan elfelejtik a nemrég hangoztatott hazafias szólamokat. De ipari vonalon is kibontakozik a támadás. A gyártulajdonosok és bankvezérek, akiknek nem jól jött az értékálló szilárd pénz, mindenképen, sokszor a termelés leállításával, vagy csökkentésével akarnak a kormánytól nagy kölcsönöket kicsikarni, hogy így újra az infláció felé sodorják az országot. Az iparcikkek árainak magasan való megszabása sem az ipari munkásság jólétét emeli a parasztság rovására, mint ahogy ezt bizonyos ügynökök a falu népe előtt terjesztik, hanem a tőkések és velük cimboráié körök mesterkedés#. A magas ár igen kis százaléka jut az ipari munkásságnak, de annál többet fölöznek le a pénz hatalmasai. És végül szólnunk kell azokról a jelenségekről, amelyek jelenlegi politikai életünket jellemzik. A kisgazdapárt mezőgazdasági érdekképviseleti törvényjavaslata, amely egy kalap alá vonja a lOO holdas volt nagybirtokost és a falusi napszámost vagy úibirto- kost erőlködve bizonygatja, hogy egy az érdekük és egyetlen ellenfél felé kell csak a falunak harcolni a városi dolgozó ellen, szintén ennek a tőkések kontra bérmunkások harcnak egyik jelensége. Ezekkel az égető kérdésekkel kell tehát megküzdenünk, nekünk szociáldemokrata dolgozóknak, akik a szegények, kisemberek igazságáért küzdünk, a falu valódi kisgazdáiért és napszámosaiért, az üzemek, gyárak ipari proletárjaiért és a hivatalok tengődő dolgozóiért. Nem enged hetjük, hogy az általunk felépített ország, könnyű prédaként hulljon a nagyok kezébe, azo kéba, akik semmit sem áldoztak a demokráciáért, de mindent meg akarnak nyerni és akiknek múltbefejezik Párizsban elhatározták, hogy gyorsítani fogják a békeértekezlet menetét, mert a külügyminiszterek október 23 ára mindenképen meg akarják nyitni az Egyesült Nemzetek tanácskozásait. Párizsban enyhült a légkör a magyar ügyekkel kapcsolatosan, A román szocialista békeküldöttek a román néphez kiáltványt intéztek, amelyben a demokratikus MagyarA városi képviselőtestület arról tárgyal, hogy a Közművek alkalmazottai kedvezményeket kapjanak a villany- és vízszolgáltatás terén éf bizonyos szénjuttatásban is részesüljenek. A vita kemény és heves, mert a város szegény és a Közművek sem büszkélkedhetnek töménytelen pénzel. De vajion miről folyik a vita ? Pártunk képviselői mit kifogásolnak? A benyújtott tervezet szerint a nagyfizetésű alkalmazottak majd háromszor annyi ingyen villanyt kapnának, mint a kisfizetésííek. Vagyis az igazgató úr 3500 kw-ot fogyaszthat, míg a XI—XII. fizetési osztályba sorolt munkások kb 1500 kw-ot. Vagy talán többgyermekes munkáscsaládok kevesebb világosság mellett is tudnak létezni. Nekik nincs arra szükség, hogy villany világítson, amikor iskolai feladatot készítenek a gyerekek, vagy olvasásra szánja el magát a téli esték csendjében a müve- ' lődni akaró dolgozó, nem is beli magatartása legfeljebb esztelen háborút eredményezett a fasizmus oldalán és kegyetlen kizsákmányolást a nép felé. A közeledő községi választásokon kell megmutatni a szociáldemokrata dolgozóknak, hogy elutasítják a tőkés front ezen koncentrikus támadását és öntudatosan harcolnak a dolgozók érdekeiért, a szociáldemokráciáért. Hogy nem adják el jövőjüket egy tál bibliai lencséért. A falu ügyeit ne egy két zsíros, ötven holdon felüli főkolompos ország baráti kapcsolatainak kiépítését hangoztatják és felszólítják a román szociáldemokratákat, hogy a magyar kisebbség jogainak elismerésében járjanak elől. Másrészt — az értesülés nem hivatalos — a magyarok kitelepítéséhez ragaszkodó Csehszlovákia ajánlatot kíván tenni a magyaroknak, amelyben némi földet is hajlandó lenne velük átadni. szólva arról, hogy bizonyára többször kell ételt melegíteni vagy ruhát vasalni, mint egyeseknél. Mit akartunk tehát ? Hogy a nagyfizetésűeknek szállítsák le az ingyen villany mennyiségét, de emeljék fel a kisfizetésűek- nek járó mennyiséget. Ami pedig a fa- és szénjuttatást illeti, ezen a téren valóban „meghintáztatták" a képviselő- testületet az előadók és így estek el a munkások attól, amit véleményünk szerint is megérdemelnek. Reméljük, hamarosan alkalom lesz ennek helyreigazítására. A kérelmet előadók ugyanis először azt hangoztatták, hogy a fát és szenet önköltségi áron kapják a munkások, majd jóval később egy vita során halkan bevallották, hogy ingyen akarják a dolgozóknak juttatni, egészen azt a színezetet adván a dolognak, mintha előre kitervelt becsapási manőverről lenne szó, A képviselőtestület természet szerűen — 60.000 forintról volt I nagygazda irányítsa, hanem őn- tu datos és munkás parasztok, földmunkások és kisbirtokosok, A városi képviselőtestületekben pedig némuljon el végre a saját zsebre dolgozó virilisták önző hangzavara és helyettük város- fejlesztő, munkásvédő intézményeket, lakásokat építő és kultúrát hirdető öntudatos és ezen a téren valóban nagy múlttal rendelkező szociáldemokrata dolgozók munkálkodjanak a falu és város felvirágoztatásáért, Előreláthatólag bizottság fog kiszállni a pozsonyi hídfő helyzetének tanulmányozására. Egyébként, úgy tudják, hogy Szakasits Árpád és Justus Pál párizsi tárgyalásai a francia és egyéb nemzetek szocialista vezetőivel hozzájárultak a magyar békedelegáció munkájának köny- nyítéséhez. szó — tiltakozott a görbe út ellen és ennek a taktikázásnak lettek áldozatai a dolgozók. Azonban csak ideig-óráig, mert a Szociáldemokrata Párt újra napirendre kívánja tűzni ezt a kérdést, hogy igazságosan intéződjék el a közüzemi dolgozók javára. Ez az igazság. Aki pedig akár igazgatói, akár üzemi bizottsági székből az ellenkezőjét állítja, nem áll az igazság és objektivitás talaján. Saját hibáik és mesterkedéseik elkendőzésére ne igyekezzenek úgy beállítani a helyzetet, mintha a Szociáldemokrata Párt és általában a munkáspárti képviselőtestület a dolgozók érdekei ellen beszélnének. Veszedelmes játék. Máskor egyenesebb úton kell keresni az igazságot és az érdekeitek pedig talpraesettebb embereket küldjenek oda, ahol ilyen fontos kérdésekről van szó. Hirdessen a ZEMPLÉNI. „Barátságiban K—y Október közepéig a békekonferenciát Ez az igazság
