Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-09-12 / 32. szám
2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Elég volt a múltból Szomorú jelenség, hogy sokan az elmúlt két év alatt semmit sem tanultak és sajnos a huszonöt év anyagábój semmit sem felejtettek. A feudális uralom köztünk lévő csökevényeire mutat az a jelenség, ahogy sok helyen az altisztekkel beszélnek. így például az altisztek leggyakoribb megszólítása így hangzik: ’Hallja maga izé*, »Hé Kovács«, vagy »Jöjjön csak János«, mintha csak a kutyájának mondaná valaki »gyere ide Bodri*, kapsz egy darab csontot. Azok akik ma is elvárják, hogy őket »ellenőr úrnak« vagy »Pecér úrnak* szólítsák, mert úgy gondolják, ez illik emberi méltóságukhoz gondoljanak arra, hogy az emberi méltóság megtartására joga van annak is, aki az ő szemükben csak »Szabó vagy Kovács altiszt«. Azok az altiszt elvtársak pedig, akikkel feletteseik ily szívélyes hangon beszélnek tegyék a következőt: a postát adják át pl. ezekkel a szavakkal »Pecér, itt a posta*. így talán azok, akiket illet rá jönnek arra, hogy amilyen a mosdó, olyan a törülköző, s hogy nem csak nekik, hanem másoknak is van önérzetük. Megbízható, jó árut olcsón vásárolhat Hegyaljai Áru- és Borszövetkezetnél! Kazinczyak, alispánok, tanárok, elvtársak * Sátoraljaújhely, 1946 augusztus Pataktól nehéz elszakadni. „Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja." Az utazónak, ki patakról Sátoraljaújhelybe igyekszik, köny- nyű dolga van, két Virgil is kalauzolja, ha mint én, szerencsés csillag alatt született. Két lelkes fiatalember az útikalauz. Az egyik szociáldemokrata párt megyei titkára, akiről nem kis meghökkenésemre kiviláglik, hogy^ tanár úr, a francia nyelv és irodalom tanára. Arról van szó, kitűnő pesti újságolvasók, hogy a haza e csücskén az értelmiség valóban haladó értelmiség, hogy itt a magyar baloldal előharcosai tanárok és tanítók. És jaj, a másik útikalauz! Le sem merem írni, hogy milyen párti (lásd mint fönt), szemérmesen csak azt írom, munkáspárti. Karcsú, vörhenyesszőke fiatalember, könnyű nyári ruhában. Mikor a foglalkozása után érdeklődöm, emócia nélkül vallja be, hogy alispán. Gyanakodva méregetem. Nem, ezt nem ütötték volna agyon Miskolcon. De olyan természetes kedvességgel viseli rangját, hogy nem tudom megállni s megkérdem: ugy-e te pesti vagy? * Szemelvények Bóka László cikkéből. Megjelent a »Haladás« 1946 augusztus 15-i számában. Hatalmas tűz Pénteken délután 2 órakor tűz ütött ki az olaszliszkai vasútállomáson. A budapesti »Extrakt« Cserzőanyag Kereskedelmi Rt raktára gyulladt ki. A 36 méter hosszú és 10 m széles hatalmas raktárban 86 vaggon apiított cser volt tárolva. A tűz keletke zésének okát még nem sikerült megállapítani, A raktár mellett 100 q retortaszén volt felhalmozva és valószínűleg a szén öngyulladása okozta a tüzet. A tűz színhelyére azonnal kivonult a sátoraljaújhelyi, vámosújfalusi, szerencsi, miskolci és tolcsvai tűzoltóság. A lűz oltása víz hiány miatt óriási nehézségekbe ütközött. A vizet a Bodrogból 1500 m távolságból szivattyúzták 5 motorfecskendő közbeiktatásával. A tűz lokalizálására is nagy gondot kellett fordítani, mert az Vasárnap a Szociáldemokrata Párt nagygyűlést tartott Rév- leányváron és Zemplénagárdon. A gyűléseken a megyei szervezet nevében Örkényi Sándor elvtárs szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt a saját lábán áll és sohasem fog önállóságáról lemondani. Majd kiemelte, hogy a falusi parasztság és munkásság elsőrendű feladata közösen küzdeni a tőkés front ellen, amely most támadásba lendül a kiosztott „Tizenhat év« vagyok a megyénél" — feleli hűvösen. Végiggyalogolunk Újhely főutcáján s beérünk az ősi megyeházára. Az idő késődélutánra jár (nemsokára elő kell adnom), nyüzsgő altisztek kara helyett némán dolgozó közhivatalnokok kara fogad. „Egy pillanatra parancsoljatok erre jobbra — ud- variaskodík az alispán úr. Kopott, aktaszagú szobába vezet. Szuvas, vén széket mutat. „Ez volt Kazinczy Ferenc karosszéke". Némán állunk a szék körül, s a Szent Öregre gondolunk, ki hófúvásban is begyalogolt a hegyközön Széphalomról Ujhelybe, már csak a posta miatt is, mely haladó szellemű múzsa- fiak leveleit hozta postakürtszóval, vagy csak az úrangyala csi- kain, vulgó: gyalog. Elfutja szemem a könny. Vájjon tudja-é Németh László, hogy ez a „híg-magyar" ilyen mélamagyarrá gyökösödött munkás párti alispánok szívében ? De a boldogság könnye nem vakítja meg a szememet, szivárványán át el tudom olvasni az alispání szoba ajtaján, hogy ezt a különös alispánt Berényi Sándornak hívják. Az alispán úr a megyei hivatalos lapot mutogatja. Egy kis nyomtatványon megakad a szemem. „A sátoraljaújhelyi városi szabadegyetem 1945—46. évi tájékoztató munkaterve". Ahán — gondolom, afféle tiszteletpéldány. A munkatervnek mottója is megigéz. Széchenyit idézi: „Egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, fedél és szakisOlaszliszkán égő raktár közvetlen közelében nagy fatelep van s utána pedig a község első házai következnek. A tűz kitörésekor a fa meg is gyulladt, de idejekorán sikerült a tüzet elfojtani s így a községet egy esetleg pusztító tűzvésztől megmenteni. A tűzoltók megfeszített munkája árán a cserháncs fele használható állapotban maradt. Krausz László telepkezelő megállapítása szerint a kár eddig 142 400 F. Mint érdekességet említjük meg, hogy ez a hatalmas értékű cserzőanyag és raktár a gépekkel együtt 200 millió adópengőre vagyis egy forint értékre van biztosítva. A raktár teljesen porráégett. Tűzoltóink 24 órás felváltással dolgoznak a tűz oltásán, mely lapzártakor még ég. föld visszavételére, a forint megrontására és a dolgozók nyomorba döntésére. Józsa Lajosné elvtársnő a nőmozgalom nevében beszélt és őszinte szavait igen nagy lelkesedéssel fogadták az elvtársnők és elvtársak. Ezután Várkonyi Margit elvtársnő tudományos vonalú, de mindenki számára könnyen érthető előadást tartott a jelenlevőknek. Ez az előadás iskolapéldája annak, hogy lehet is, kell komoly meret nélkül és az erkölcsi műveltséget senki ne nélkülözze". S míg átlapozom ezt a különös munkatervet — míg elmerengek ennek a gazdag s itt csak hiányosan idézett programnak organikus felépítésében, hirtelen meghökkenek. Mert áz újhelyi szabadegyetem két legszorgalmasabb előadója ez a különös alispán és a párttitkár elvtárs, a tanár úr. Ha jól emlékszem, ennek a városnak volt a fia Kazinczy Gábor, kit Petőfi így invokált: „A nép nevében! melynek híve vagy, Melyért csatázol bátran és vitézül...“ De lerendezésemnek véget vet előadásom közelgő időpontja. Megmutatják az előadótermet. Széchenyi, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc arcképei díszítik a hatalmas előadótermet. Hol ez, hol az motyog valamit, finoman, hogy meg ne bántson, de határozottan, hogy, tévedés ne essék. Ennek a sok néma mutogatásnak s elharapott szónak egy értelme van. Ezt már ismét könnyezve értem ineg. Azt akarják mondani, hogy ne feledjem el, hogy Magyarországon vagyunk, végvárban élnek hallgatóim, hogy az újhelyi állomásról Szlovákiába látni. Azt duruzsolják a fülembe, hogy ne olyan általánosságokat mondjak, miket a botokud négerek szociáldemokrata pártjának brazíliai előadásán éppúgy el lehet mondani, mint London vagy Moszkva külvárosában, hanem ezt a mindenütt egyértelmű igazságot magyarul mondjam el, keresve Marx tudományos kérdésekről a nép fiainak beszélni. A naggyűlések ilyen sikeres rendezése járási titkárunk: Szűcs Gyula elvtárs érdeme. Belügyminiszteri rendelet a felvételek beszüntetése tárgyában A Belügyminiszter elrendelte, hogy amíg a B listázás nem fejeződik be és nem állapítják meg a vm-i közigazgatás létszámát s nem ideiglenes, sem végleges formában alkalmazottat {elvenni nem szabad. Ezért tehát felvételi kérelemmel a létszámmegállapításig ne forduljon senki az illetékesekhez, mert ilyen kérelmeket a fent ismertetett rendelet értelmében nem vehetnek figyelembe. — Általános megelégedést keltett a Hegyaljai Áru- és Borszövetkezet üzletének megnyitása. A szövetkezet pontos és figyelmes kiszolgálása, valamint bő raktárkészlete megnyugvást jelent a fogyasztó közönség körében. Cecil Brown mondta: »Valamely fegyvertől való rettegés még nem akadályozta meg a háborút s nincs remény arra, hogy ez megtörténik. A háborúval szemben kínálkozó másik megoldás felé a kezdő lépést az Egyesült Nemzetek szervezete jelenti, melynek keretében a nemzetek kompromisszum és megegyezés útján kereshetnek megoldást éppen úgy, ahogy az egyének ezt teszik a maguk egyéni életében.« tanításának a „híc et nunc" ját. Azért egy kicsit meg is rettentem. Előadásom előtt a Himnusz, Kölcsey Himnusza szárnyalt, végét szavaimnak a Szózat, Vörösmarty Szózata vetette. Mintha katonai díszszemlén lennék. Hogy szégyeltem később ezt a megrettenést! Mert előadásom után nem vi- tézzéavatás, vagy zsidóverés következett, hanem vita, színvonalas, József Attila szavával szólva, „kecsesen okos csevegés", a Himnuszt nem vérbenforgó szemű soviniszták énekelték, hanem haladó szellemű, szociális maguk- tartását eláruló, demokrata magyarok, Kölcsey Magyarjai. Hogy félreértés ne legyen: olyan magyarok is, kiket egynémely városban agyonvertek volna. Hogy szégyellem magam gyanúm miatt! Szerelmes atyámfiai demokráciában és progresszióban, tudtok ti arról, hogy vannak olyan magyarok is, akik nem Dózsa tüzes trónján s nem Auschwitz ban jegyezték el magukat a demokráciával? Tudjátok, hogy élnek itt olyan népi származékok, kik senki vérét sem szomjazzák, s hogy élnek itt olyan zsidók, kik kínzatást, szülét s gyermeket si-ató gyászt s bosszúvágyat s elégtételnek szomját feledve, a demokratikus Magyarország jövendőjéért hevülnek? Itt, hol Tokaj lángbora terem, hol az Ondava s a Bodrog kanyarog, itt Zemplénben olyan magyarokkal is találkoztam, kiknek kezét Kazinczy és Petőfi adta Marxéba, Róvleányvár és Zemplénaggárd nagygyűlése
