Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-08-29 / 30. szám

1. évfolyam, 30. szám. Sátoraljaújhely, 1946 augusztus 29. Ara 40 fillér Szakasits Árpád és Károlyi Mihály tárgyalásai Párizsban A Párizsban tartózkodó ma­gyar félhivatalos és hivatalos té­nyezők élénk diplomáciai tevé­kenységet fejtenek ki. A francia fővárosban tartózkodó Károlyi Mihály csütörtö­kön Masaryk csehszlo­vák külügyminiszterrel, Kardelj jugoszláv mi- niszterelnökheiyettessel és Tataresku román kül­ügyminiszterrel folyta­tott beható eszmecserét, ismertetve a magyar álláspon­tot a jugoszláv, cseh és román kérdésről. A magyar külügymi­niszter Auer Pál párizsi magyar követtel és Kertész István rend­kívüli követtel Bidault francia miniszterelnöknél és külügymi­niszternél tett látogatást. Csütörtökön délután ér­kezett meg Párizsba Gerő Ernő elvtárs,közlekedés- ügyi miniszter. Nyomban megérkezése után felke­reste Szakasits Árpád elvtársat, majd a magyar küldöttség vezetőtagjai­val tárgyalt. A francia sajtó még mindig hosszú cikkekben foglalkozik a csehszlovák-magyar kérdéssel, részben tárgyilagosan, részben a csehek véleményének helytadó módon. A „Témoignage Chrétien“ első oldalán hosszú cikket közöl, amely ismerteti, mennyire ag­gasztja az egész magyarságot an­nak a hárommillió magyarnak a sorsa, amely a határon kívül ma­radt. Különösen vonatkozik ez a cseh területeken élőkre, ahol a hatóságok minden eszközzel meg akarnak szabadulni a 650 ezer szlovákiai magyartól. A cikk írója beszámol arról, hogy be­szélt szlovákiai kiutasított ma­gyarokkal. Ezek a magyarok párt­állásra való tekintet nélkül a magyar - csehszlovák megértés leglelkesebb hívei voltak, most saját bőrükön érzik, hogy velük szemben is antidemokrati­kus módszereket alkalmaznak A cikkíró szlovákiai útja során megállapította, hogy a szlovákok rövidlátó po­litikája hosszú évekre megmérgezi a közép­európai légkört. A szlovákok azt áilíiják, hogy a magyarok hozzájárultak az első csehszlovák köztársaság felbon­tásához. Ezzel szemben — írja a francia lap — a francia Sárga Könyvben Coulondre, Francia- ország volt berlini nagykövete azt írja, hogy 1939 ben a szlo vakok ugyanúgy viselkedtek a a csehszlovák állammal szemben, mintahogy egy évvel azelőtt a a szudéíanémetek. Viszont a szlovákiai magyarság háromnegyed része kö­zömbös volt a politikai mesterkedések iránt. Ha mégis akadt közöttük el- tévelyedett, azt a magyar bíróságok már elítélték, míg Szlovákiában még semmi megtorlás sem volt. A lap azzal fejezi be cikkét, hogy Közép-Európának legfonto­sabb érdeke a szlovákiai magyar kissebbséget az UNO ellenőrzése alá helyezni és ezzel megszün­tetni a két nemzet közötti viszályt. A »Tribüne des Nations* a cseh véleménynek ad helyt, ami­kor dementis csehszlovák kül­ügyminiszter fényképével díszített nyilatkozatát közli, amely meg­ismétli a jól ismert csehszlovák érveket és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány azért ragaszko­dik a szlovákiai magyar kisebb­ség ottmaradásához, hogy azt ötödik hadoszlopként használ­hassa fel a megfelelő pillanatban. A »New York Herald Tribune* Nősek Párizsi csehszlovák nagy­követ cikkét közli, amely válasz Auer Pál magyar követnek ugyan­abban a napokban közölt cikkére. A cikk konciliánsnak mondja Auer Pál nyilatkozatát, de mégis megjegyzi, hogy Auer minden­képpen azt igyekszik bizonyítani a békekonferencián összegyűlt szövetségeseknek, hogy Magyar- ország tartós békére és jószom­szédi kapcsolatokra vágyik, ezzel szemben Csehszlovákia az, amely kibékíthetetlen, makacs és erő­szakos. Nősek bizonyítani pró­bálja, hogy Csehszlovákia milyen erőfeszítéseket tett a békés viszony megteremtésére, viszont Magyar- ország »revizionista* hangokat hallatott. A cikk avval fejeződik be, hogy Csehszlovákia nem tár­gyalhat a tizenegyedik órában, mert így elha- lasztaná az alkalmat, hogy kompetens fórum­nál megoldja a számára életbevágóan fontos kér­dést. Ha az értekezlet elvben eldönti az áttelepítés kérdését, akkor a végrehajtás feltételeinél Cseh­szlovákia be fogja bizonyítani, hogy őszintén óhajtja a jó és tartós kapcsolatokat magyar szom­szédjával. Párizsban egyébként rendkívül fontos megbe szélések folynak a béke­értekezlet ülésein kívül. Erre való tekintettel Jan Masaryk elhalasztotta a csütörtökre kitűzött prá­gai látogatását. Smuts tábornagy, délafrikai mi­niszterelnök beható tárgyaláso­kat folytatott Byrnes külügymi­niszterrel és megvitatlák Dél-Af- rika álláspontját az olasz gyar­matok jövőjével kapcsolatban. Molotov szovjet külügyminisz­ter negyven percig tárgyalt Kar­delj jugoszláv miniszterelnök­helyettessel. Nagy érdeklődéssel figyelik pá­rizsi körökben a jugoszláv-ame­rikai repülőgépincidenst. Amint ismeretes egy amerikai gép jugo­szláv terület fölé repült és a ha­tárőrség tüzelt a gépre. Az ügy­ben Patterson, az USA jugo­szláviai nagykövete Bledben jegy­zéket adott át Titó altábornagy- nak. A köztük lefolyt megbeszé­lésről még nem adtak ki hivata­los információt. Még a jegyzék átadása előtt szabadónbocsátot- ták az addig lefogva tartott ame­rikai repülőket. A két repülőt, aki ejtőernyővel szállt le, eddig nem találták meg. * - * * Szakasits elvtárs közvetlenül megérkezése óta állandóan hosz- szű tárgyalásokat folytat, a kü­lönböző országok vezető állam- férfiaival és természetesen a fran­cia szocialista párttal. Londoni hír szerint: A 4 nagy ismét összeül A „Times“ véleménye szerint csak a 4 nagyhatalom őszinte egyetértése oldhatja meg a sú­lyos problémákat és vezetheti ki a világot az egyre határozottab­ban kibontakozó külpolitikai zsák­utcából. A „Daily Mail" bízik abban, hogy új erőfeszítések tör­ténnek a helyzet tisztázására és a négy nagy ismét összeül. Sötét maffiák Nem újkeletű dolog az, hogy sötétbe bujkáló emberek min­dent elkövetnek a munkáspár­tok egységének megbontására. Ezek a csoportok, a munkás­pártok vezetőit igyekeznek egy­más ellen hangolni és ha ez a játékuk nem sikerül, megpróbál­ják a hatóságokat és a párt- funkcionáriusokat egymásnak ug­rasztani. Az ilyen akciók az utóbbi idő­ben mindinkább elterjedtek és ma már világosan látható, hogy itt olyan csoportok tervszerű munkájáról van szó, akik a re­akció szolgálatában állanak és ha munkájukat siker koronázná, ez a demokrácia veszélyét és a reakció megerősödését jelentené. Most, amikor a demokrácia ve­zetői minden erejüket az ország jó békéje érdekében állították harcba és itt bent megint hatal­mas feladatot vállalt a községi választások megtartásával, ezek a támadások azt célozzák, hogy itt ne a demokrácia, hanem a reakció kerekedjen felül és is­mét népellenes politikát lehessen folytatni ebben az országban, mint az elmúlt 25 év alatt. Még nagyobb a veszély ak­kor, amikor a nép fiaiból álló hivatalokat és hatóságokat akar­nák szembe állítani egymással, mert ebben az esetben egy za­vargás kiváltása a cél, hogy az­tán a keletkezett káoszban a re­akció nyugodtan halászhasson, faji és felekezeti gyűlölete sza­badon érvényesülhessen. A veszély azonban lokalizálva lett, mert a munkáspártok ve­zetői és a demokrácia hivatal­nokai tisztán látnak és tudják, hogy nem egymás ellen, hanem közös ellenség ellen kell küzde- niök, nehogy ismét elbukjon az igazság és az ugrásra készülő harmadik nevethessen véres po­fával a nép szenvedései felett. A sötét maffiák rendezői és tagjai keservesen csalódtak és még sokszor csalódni fognak, ha nem hagynak fel buta és aljas játékaikkal. Hirdessen a Zempléni Barátság-ban

Next

/
Thumbnails
Contents