Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-08-29 / 30. szám
2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELET Mit tartalmaz az amnesztiarendelet? A legutóbbi minisztertanács Ries elvtárs igazságügyminiszter javaslatára törvényjavaslatot fogadott fogadott el. A törvény- javaslat mentességet kíván biztosítani azoknak a „nyugatosok"- nak, akik külföldre hurcolt magyar személyek és vagyontárgyak gondozása körül jelentős érdemeket szereztek. Az illetőknek ezt a Hazahozatali Kormánybiztosság útján kell igazolniok. Nem alkalmazható büntetlenség azok számára, akik háborús, népellenes, vagy egyéb bűncselekmények miatt előreláthatólag ötévi szabadságfosztásnál súlyosabb büntetéssel sújthatok. A törvénytervezet második része azok megbüntetéséről szól, akik felhívásra sem segítették elő a külföldre hurcolt magyar értékek felkutatását, biztonságba helyezését és hazaszállítását. Ilyen személyek három évig terjedhető fogházzal büntethetők. A törvénytervezet végül kimondja, hogy tíz évig terjedhető fegyház szabható ki a külföldre hurcolt magyar értékek sikkasz- tóira. Az amnesztiarendeletről illetékes helyen kijelentették: az igaz- ságügyminiszteriumban a javaslat szövege elkészült, az valószínűleg kedden kerül pártközi értekezlet elé. PÁRTH ÍREK Augusztus 20 án este 7 órakor a Szociáldemokrata Párt megszokott pártnapját tartotta. A pártnapon dr Hettmanck Ferenc a „Stabilizáció“-ról tartott nagy érdeklődés mellett előadást. Ezt követően Hernádi Ferenc honvéd alhdgy „Honvédségünk ademokráciában“ címmel tartotta meg nagysikerű előadását. Az előadást számos hozzászólás követte és az előadásból és a felszólalásokból építő szellemű vita alakult ki.- A felszólalásokra az előadók válaszoltak. Hirdetmény A Nyugatról Hazatérők Igazoló Bizottsága az alább felsorolt egyéneket vonja igazolás alá 1946 szeptember 6 án : Czipi Anna ^ápolónő, Szetidy János, Tepliczi Ottó magántisztv., valamint azok, akik még nem jelentek meg. Akinek a fentnevezettek ellen panasza van, azt írásban jelentse be a bizottság elnökének Kenyeres Istvánnak (Justus-u. 32 ). Csak pontos név és címmel ellátott följelentéseket veszünk figyelembe. Sátoraljaújhely, 1946 aug. 26. Igazolóbizottság. Már több alkalommal sürgettük a mezőgazdasági kamarák reformját, illetve az új érdekképviseleti törvény megalkotását. Nemcsak 1908-as agrárprogramunk kötelez erre bennünket, hanem a mező- gazdaság háború utáni állapota is. És ha nem lett volna itt háborús pusztítás, akkor is szükség van olyan, törvényen alapuló intézményre, amely a mezőgazda- sági népesség szociális és gazdasági felemelkedését, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgálja. Most mégis, amikor egyik kisgazdapárti képviselő indítványaként került az erről szóló törvényjavaslat a nemzet- gyűlés elé, bizonyos aggodalommal fogadjuk a beterjesztett javaslatot. Nem féltékenykedés ez. Még abban az esetben is távol állna ez tőlünk, ha nem lennénk benne abban a koalícióban, amelynek legnagyobb pártja a Kisgazdapárt. Mi főként abban látjuk a kifogásolnivalót, hogy ez a törvényjavaslat nem pártközi megegyezés alapján került a nemzetgyűlés elé. Hogy ez így történt, ennek következményeit viselje a Kisgazdapárt. A két munkáspárt és a Parasztpárt mindent elkövettek, hogy — a koalíciós kormányzat alapelveihez híven — ez a kérdés is pártközi megegyezés formájában kerüljön plénum elé. Miért történt ez így ? Azért, mert a Kisgazdapárt nagygazdái mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkás- közvetítést kivegyék a Földmunkásszakszervezet hatásköréből. A Kisgazdapárt zsíros parasztjai nem tudnak belenyugodni abba, hogy a 100.800—1945. F. M. sz. rendelet értelmében az őstermelés valamennyi ágában a munkásközvetítést a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége látja el. S mivel a munkáspártok nem hajlandók feladni a Földmunkásszakszervezet részére megszerzett jogot és nem engedik ezt átjátszani az új érdekképviseleti törvény alapján létesítendő mezőgazdasági testületnek, ezért nem sikerült a pártközi megegyezés. Tudomásul vesszük, hogy a Kisgazdapárt jobbszárnya úgy fél a földmunkások szakszervezetétől, mint az ördög a tömjéntől. Nem ismeretlen ez számunkra a múltból. Viszont bennünket sok évtizedes küzdelem emléke kötelez arra, hogy visszautasítsuk a jogcsorbító szándékot. Egyik régi követelésünk valósult meg azzal, amikor a mezőgazdasági munkásközvetítést az a Föld- munkásszővetség vette át, amely 40 éves fennállása alatt legtöbbet harco’t és a legnagyobb áldozatokat hozta a mezőgazdasági munkásság szociális viszonyainak megjavításáért. Ilyen nagymultú szervezettől jogfeladást követelni olyan kihívás a szervezett földmunkásság felé, amelynek súlyos következményei lehetnek. Mert ne higygyék a munkáltató gazdák, hogy a földmunkásság szó nélkül belenyugszik megszerzett jogainak elkobzásába. Mit akarnak munkáltató gazduramék? Osztályharcot, amely bevonul majd az érdekképviseleti intézmény területére is, hogy megbénítsa annak országépítő munkáját? Azt akarják, hogy a szervezett mezőgazdasági munkásság ezzel a tövissel lelkében vegyen részt az érdekképviseleti testület munkájában ? Hát ez egy kicsit bajos lesz . . . Néhány héttel ezelőtt a nemzetgyűlés hatályon kívül helyezte mindazokat a jogszabályokat, amelyek a mezőgazdasági munkások jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértik. Ezzel a törvényalkotással régi bűnöket tett jóvá a nemzetgyűlés. A szociáldemokrata földmunkásmozgalom szolgálatában mi fél évszázad óta követeljük, hogy a mezőgazda- sági munkásságot ugyanazok a jogok illessék meg, amelyek megilletik a többi társadalmi rétegeket. Mind egyéni, mind társadalmi viszonylatban. Ez a demokrácia követelménye. A jelekből Ítélve, azt hittük, hogy eljutottunk idáig. De ime, jelentkezik a Kisgazda- párt zsíros parasztsága és ami eddig történt ezen a téren, azt vissza akarja csinálni. Mi ez, ha nem reakció ? Ugyan kinek jutna ma eszébe, hogy például az ipari munkásság szervezeteitől elvegye a munkásközvetítés jogát és odaadja az ipartestületeknek, vagy mondjuk a GYOSZ-nak ? Erre senki sem gondol, ami természetes is, de gazduramék a Kisgazdapártban nein akarják, hogy ugyanez a jog megillesse a Földmunkások Szakszervezetét. Sőt, a már megszerzett jogot is el akarják kobozni. Jó lesz itt vigyázni, gazduraim 1 Ne erőszakolják az osztályharcot. Bár a földmunkásság ettől sem riad vissza, ha már nem tud kitérni előle. Emlékezhetnek rá, volt idő, amikor a szervezett földmunkásság az egész földesúri Magyarországgal állt a legélesebb harcban. De állta a harcot ás megvívta azt, mert mellette volt a szervezett ipari munkásság s az akkori uralkodó osztály hiába uszította rá kopóit a földmunkásszervezetre, a harcok átmenetileg eredményt hoztak. De hol volt akkor a zsírosparasztság? Ellenfeleink táborában. Azóta azonban mégis csak változott valamit a világ. De nemcsak a világ változott, hanem a mi országunk is. Ma nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy egymás hajába kapjunk, amikor előttünk állnak a orszáépítés feladatai. Márpedig valami ilyesmit váltana ki a nagygazdák provokációja az érdek- képviselet körül. Az új érdek- képviseleti intézménynek sokkal fontosabb feladata lesz annál, semhogy már most töviseket szórjon el a nagy feladatok keresztülvitelének útján. Ettől az Intézménytől várjuk mezőgazdaságunk újjáépítésének és fejlesztésének korszakalkató célkitűzéKét szoba-, konyha- és fürdőszobából álló bútorozott lakás kiadó Cím a kiadóhivatalban seit, valamint sikeres megoldását. Mezőgazdaságunkat tervszerűen át kell alakítani a megváltozott helyzet adta követelésnek. Ezen a téren az irányelv csak a sok munkáskezet foglalkoztató belterjesség, valamint a mező- gazdaság nagyobb jövedelmezősége lehet. Ez érdeke munkásnak és birtokosnak egyaránt. De érdeke a nemzet összességének, az országnak is. E nagy feladat keresztülvitelében teljes odaadással akar résztvenni a mezőgazdasági munkásság, viszont elvárja, hogy ne igyekezzenek megfosztani már megszerzett jogaitól, ne vitassák el tőle azt a jogát, hogy legsajátosabb tulajdona: munkaereje fölött maga rendelkezzék. Ez reakciót szülne és kárt okozna a rombadöntött országnak. Takács József A rövidített községi közigazga- ** tási tanfolyam megnyitásának határideje f. évi szeptember hó 2. napjában lett megállapítva. Több mint 100 idegen ápolónő * fogja tanulmányait folytatni az Egyesült Államokban az UNRRA segítségével. A00 magyar hadifogoly érkezett Debrecenbe. Czombaton tárgyalják a magyar ^ békeszerződés ügyét az illetékes területi és politikai bizottságok. A közellátásügyi minisztérium ** a város, illetve a vármegye ellátására személyenként 15 dgr sót utalt ki. A só leszállítása folyamatban van, kiosztása a közeljövőben megtörténik. Ugyanezen sómennyiségből kenyérsütés céljára a pék iparosok is fognak részesülni, valamint az Erzsébet Közkórház és a többi intézmények is. Czoptatós és terhes anyák, va- ^ lamint 12 éven aluli gyermekek ellátására a közellátásügyi minisztérium cukrot utalt ki. A cukor leszállítása folyamatban van és osztása a közeljövőben meg is történik. I TNRRA juttatásból a közellá- tásügyi minisztérium a város intézményei, szoptatós és terhes anyák részére halkonzervet utalt ki. A szoptatós és terhes anyák egy doboz halkonzervet igényelhetnek. A halkonzerv kiosztása folyamatban van. — A Szociáldemokrata Párt Honvédelmi Szervezete sátoraljaújhelyi csoportjának megalakítása végett felhívom mindazon Sátoraljaújhelyben szolgálatot teljesítő, szolgálaton kívüli, valamint nyugdíjas párttag bajtársakat, hogy összeírásuk végett f. évi augusztus 30-án délután 16 órától a párthelyiségben jelentkezzenek. Hernádi Ferenc alhadnagy. — De jól nézel ki komám! — Igen, mert GEIGER3ÉÉL étkezem. Jöjj oda Te is. Naponta friss, meleg ételek Elsőrendű kiszolgálás FAJBOROK CIGÁNYZENE JÓ HANGULAT
