Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-09-19 / 38. szám

1937. szeptember 19 ZEMPLÉN 3. oldal Zemplénmegye és az országos kórházfejlesztési tervek Dr. Azary Prihoda László kórházigazgató nyilatkozata a „Zemp­lénének: „Ujheiyben jobban elkelne a segítség mint Miskolcon" A fővárosi és a miskolci sajtót erősen foglalkoztatja a miskolci kórház „botránya“. Kiszínezett beszámolót adnak az ottani álla­potokról és Miskolc nagy sirámai közt ott látjuk azt is, hogy bizony „Abauj és Zemplén vármegye is Miskolc felé irányítja betegforgal mának legnagyobb részét“. Az újhelyi kórház is túlzsúfolt, csecsemők és gyermekek vannak elhelyezve fertőzőbetegekkel egy teremben, mert nincs férőhely. Tud­juk azt is, a kórház szeretne ter­jeszkedni, hogy ne legyen kény­telen elküldeni a felvételre jelent­kezőket. Elsősorban le kell szögeznünk, hogy Zemplénmegye közkórháza a rend és tisztaság szempontjából a közkórházaknak igazi mintaképe. Ahol ilyen pedáns rend és ilyen kitűnő orvosi kar van, itt igazán szükséges a kórházfejlesztés és még sok egyéb intézkedés, mely­nek eredményeképen a délzemp­léniek — fizető betegeikkel is — Zemplén közkórházát vennék igénybe. Dr. Azary-Prihoda László igaz­gató főorvos a következőkben nyi­latkozott a Zemplén munkatársá­nak a kórházkérdésről: — A sátoraljaújhelyi Erzsébet kórház a miskolcival szemben sok minden tekintetben hátrányban van. Nem mondom, nálunk va­kolat lehullásáról, vagy egyéb más dologról szó sem lehet és a zemplénmegyei kórház hires arról, hogy még a háború alatt sem volt benne egyetlenegy féreg sem. — A miskolciakkal szembeni hátrány mindjárt ott mutatkozik, hogy mig Miskolcon 30—35 szá­zalék a fizető beteg, addig nálunk 15 százalékl Délzemplénből is idejön minden szegényjogos beteg, mert a miskolci és nyíregyházai kórház helyhiány címén elutasítja. Ellenben a fizető betegek a mis­kolci és nyíregyházai kórházba kerülnek. Az OTI ma is ezekbe a kórházakba utalja a fizető betegeit a tokaji és szerencsi járásból. Felsőabaujból is minden szegény beteg idejön a ;mi ellátmányunk terhére. Természetes, hogy ilyen körülmények között. túlzsúfolt az újhelyi vár­megyei közkórház és kény­telenek vagyunk sokszor elküldeni a betegeket férő­hely hiányában. A kórházak évek óta nem fejlőd­nek kielégítően, ennek dacára a kórházba jelentkező betegek száma a békeidőkhöz viszonyítva igen lényegesen emelkedett. Ez az oka a kórházak túlzsúfoltságának és a betegek jelentékeny része visz- szautasitásának. Ezelőtt félt a fa lusi ember a kórháztól, ma min­denki ott keres gyógyítást. — Hozzánk jönnek a gönci, abaujszántói és Szabolcsból a Kenézlő környékének szegénybete­gei is. Természetes, hogy ilyen körülmények között a fizető bete­gek száma példátlanul alacsony. De csökken a bevételünk az elme­betegek után kapott járulék csök­kenése miatt is. Amikor megkezd­tük a családi ápolási telepek fel­állítását, még P 2.60-t kaptunk minden beteg után. 1930 óta P 1.18-t. Később ezt is csökkentették. Ez éven 750 betegre 274.519 ápolási nap után P 262 450-t kap­tunk, vagyis minden beteg után napi 92 fillért. 70 fillért fizetünk a beteg gondozójának, marad tehát 22 fillér ruházat, gyógyszer, orvos és ápolószemélyzetre, telepfenn­tartás, fürdőre stb. Azonkívül a gyógyult szegénybetegek hazaszál- litási költségét is mi fizetjük. Kérdést intéztünk arravonatko- zóan, milyen a kórház felszere­lése? — A miskolci kórház az újhe­lyihez képest fényesen van felsze­relve. Ujheiyben a röntgen egy szobában van, de olyan elhelye­zéssel, amely mellett a betegek rendes ellátására képtelenek va­gyunk. Ezirányban már a vármegye főispánja is közbelépett, hogy a röntgen és laboratórium mielőbb megépüljön. Ugyanott nyerne el­helyezést a mütő és mellékhelyi­ségei és a felszabaduló helyiségek helyén újabb kórtermeket létesí­tenénk. A vármegyei kórház leg­első feladata a röntgen és laboratórium épület mi­előbbi felállítása, miáltal a sebészeten huszonöt fér­fibeteg részére kapnnk férőhelyet és jobban tudjuk elkülöníteni a fertőző betegeket a gyermekektől. Ma az a helyzet, hogy a bel- osztályon a férfiak részére csak 26 férőhely van. Itt aztán össze kell őket zsúfolni, akár fertőzött betegek, akár nemi 57 ágy jut a nőknek, azért több, mert lénye­gesen magas a női beutalt fertőző betegek száma. — Itt is a csecsemők és gyermekek helyhiány miatt együtt vannak ezekkel a fertőző betegekkel. Az anyagiak felől érdeklődünk. — A röntgenépülethez 45 ezer pengő készpénzünk van. A me­gyétől jár 90.000 pengőnk, ebből is várunk legalább 15.000 pengőt, azonkívül az államnál van 68 000 pengő kintlevőségünk. Építenünk kelll * A „Zemplén“ felveti a kérdést, nem lehetne-e Szerencsen várme­gyei fiókkórházat létesíteni ? A helyszínen vizsgáltuk ezt a kér­dést és úgy láttuk, hogy Dél- Zemplén és Tokaj környéke, va­lamint Abauj jó része fizetőbete­gekkel is ellátná a kórházat, nem lenne annyira túlzsúfolt sem a miskolci, sem a sátoraljaújhelyi kórház. Ennek az építkezésnek természetesen feltételei volnának, elsősorban az, hogy az OTI a szerencsi és tokaji járás betegeit odautalja, erre garanciát adjon. Miskolci lapközlemények és fő- I városi tudósítások szerint a mis­kolci „Erzsébet“ kórház a Felvi­dék egyetlen kórháza. Szerintünk a Felvidék egyetlen kórháza: Zemplénmegye „Erzsébet“ köz­kórháza, amely legalább is olyan nagy mértékben szorul rá a bő vitás és továbbfejlesztésre, mint a miskolci Erzsébet kórház. Nagyon helyesen világítja meg a kérdést dr. Azary-Prihoda László, amikor azt mondja, hogy eddig fél­tek a kórháztól, most pedig min­Dr. Bethlen Pál gróf az alsó­zempléni ref. egyházmegye uj gond­nokát szeptember hó 30 án csü­törtökön iktatják be ünnepélyes keretek között uj méltóságába Sárospatakon. Istentisztelet után délelőtt 9 őra­A Zemplén beszámolt arról, hogy a tokajhegyaljai első csemegexport nagy sikert aratott a lembergi vá­sáron és most már több vaggon csemegeszőlőt indítanak útba. A lembergi vásárról hazaérke­zett dr. Búza Béla igazgató a kö­vetkezőkben nyilatkozott, most előttünk a csemegeexportot ille­tően : — A lembergi vásárra sok kül­földi állam küldte el csemegeter­mését, de a tokajhegyaljai szőlő aratta a legnagyobb sikert. Ár­ban ugyan nekünk is versenyez­nünk kellett, de örömmel közöl­hetem a hegyaljai termelőkkel, hogy a lembergi vásáron a nagy- kereskedők valósággal megostro- moztak a szőlőnkért és mindegyik azon igyekezett, hogy ő is kapjon a finom izes csemegénkből. A vásár után is lehet Ujhelyből még 4—5 vagon csemegét elszállítani. A jövőt illetően nagy biztatók a remények, de szükségesnek tar­tom felhívni termelőinket, hogy csakis elsőrangú csemegeszőlőt termeljenek, mert csakis igen szép csemegét keresnek. Kérdést intéztünk dr. Búza Bé­denki a kórházban gyógyittatná magát. Országos baj ez, amelynek orvoslásán a nagy szociális érzék­kel megáldott Széli József belügy­miniszter éppen most dolgozik. Zemplénmegye csendesen, de komoly munkával igyekszik meg­találni mindazokat az eszközöket, melyek kormánysegitség igénybe­vétele mellett alkalmasak arra, hogy a túlzsúfolt zemplénmegyei kórház helyzetén segítsenek. kor tartják meg az ünnepélyes közgyűlést, melyen az uj gondnok nagy székfoglaló beszédet tart. Az ünnepélyes beiktatáson dr. Fáy István főispán és Bornemisza Miklós alispán is résztvesznek. Iához arra vonatkozóan, hogy ki­fizetődőnek tartja e a jelenlegi árak alapján a csemegeszőlő termelését Tokajhegyalján ? — Igen — hangzott a válasz, — mert egy hold szőlőben har­minc mázsa csemegére számítha­tunk, ami a jelenlegi alacsonyabb ár mellett is 720 pengős hozadék- nak felel meg. Örvendetesnek tartjuk, hogy a páratlanul izes hegyaljai csemege ilyen sikeresen vívta meg „lem­bergi ütközetét“. Feltűnően emelkedik a felső- kereskedelmisták száma A városi felsőkereskedelmi is­kola növendékeinek száma az első osztályban létszámon felülre emel­kedett. Az első évfolyamra a múlt éven 28 diák iratkozott be, mig ezéven 48, ami azt jelenti, hogy 4—4 tanulónak főigazgatói, illetve miniszteri engedélyre van szüksége a felvételhez. Ha igy emelkedik a kereskedelmisfák száma, úgy a város pótadója is csökken, mert lassanként eltűnik a deficit az iskola költségvetéséből. Vádelejtés egy postamesternő hivatali sikkasztási ügyében A sátoraljaújhelyi törvényszék pénteken tárgyalta a hivatali sik­kasztással vádolt Mészáros Zoltánná volt füzérkomlósi postamesternő büntetőügyét. A vád szerint egy 150 dollár tartalmú levelet elsik­kasztott. A pénteki főtárgyalás során sem­mivel sem nyert bizonyítást az, hogy a 10 év előtt állítólag Füzér­komlóra érkezett 150 dollárt elsik­kasztotta volna. A tanúkihallgatások után vitéz Csillaghy György kir. ügyészségi elnök a Mészáros Zol­tánná ellen emelt hivatali sikkasz tási vádat elejtette és igy a tör­vényszék az eljárást megszüntette. A „Zemplen„ a vármegye legjobb és leg­elterjedtebb lapja Gr. Bethlen Pál beiktatása Jegostromoltah a lembergi vásáron a tokajhegyaljai csemegeszőlért" Dr. Búza Béla nyilatkozata a „Zemplénének a tokajhegyaljai csemege külföldi sikeréről és a további kilátásokról

Next

/
Thumbnails
Contents