Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-08-01 / 31. szám

1937. augusztus 1 ZEMPLÉN 5. oldal A RÉGI ZEMPLÉN SzabadtifimOves utazás Ujhelyböl—30 évnél ezelőtt Irta: Lehoczky Sándor Közelebb Jutottunh a debrecen-pester- zsébet-sátopaliaujhelyi sziniheríilethez Horváth Árpád debreceni színigazgató újabb nyári állomást kért a kultuszminisztertől Brigandt Náci a diplomájával zsebében ügyvédnek mondhatta magát. De mégsem volt ügyvéd, mert jobb szeretett tétlenül, mások jóvoltából élni, mint ügyvédkedni, ha egyáltalában képes lett volna arra. Hogy került Ujhelybe? Va­lójában senki sem tudta. Annyi tény, hogy nem Zemplénvárme- gyében látta meg a napvilágot. Idesodródott és ittrekedt. Payzoss Andor megyei árvaszéki elnök és Pekáiy Gyula megyei árvaszéki ülnök tették lehetővé a megélhetését. Az előbbi egy ki­főzdében a kosztját, az utóbbi pedig bútorozott szobájának lak­bérét fizette. Mások ruházattal lát­ták el. Mindezt azért, mert saj­nálták ügyefogyottsága miatt és mert határtalan hiszékenysége al­kalmat nyújtott derütkeltö ugra­tásokra. Voltak, akik azt tartották és nem minden alap nélkül, hogy Brigandt némileg túlozza az ügyefogyottsá- gát és hiszékenységét, amelyek ré­vén könnyű megélhetésre tesz szert. Hogy nem minden furfang hiján volt, az kétségtelen. Közben Brigandt Náci értesítést kapott Budapestről, hogy nagy­nénje Brigandt Fausztina nagy­beteg. Erre célozva, odanyilatko­zott pártfogói előtt, hogy örökség reményében Budapestre szeretne utazni, de legalább 50 forint költ­ségre volna szüksége. Honnan vegye a pénzt? Többször is so­pánkodott emiatt, de hasztalanul. Brigandt az ő pártfogóival na­ponta estefelé a Rein-féle cukrász­dában találkozott, ahol mindig megörvendeztették egy csésze ha­boskávéval, vagy valami sütemény­nyel. Épen a Fausztina nagynéni betegségét hozta elő és sopánko­dott ezúttal is, hogy nincs mód­jában Budapestre utazni, amikor Barthos József fiatal szolgabiró telepedett le közéjük az asztalhoz. A gyorsészjárásu, találékony szol­gabiró egyszerre elkészült hadi­tervével. Félrehivta Brigandt Ná­cit. Szoros titoktartás kikötésével közölte vele, hogy ő felvétette ma­gát a budapesti szabadkőművesek páholyába, miáltal azt a kedvez­ményt is elnyerte, hogy az egész ország területén ingyen utazhat. Mindössze titkos jellel kell magát igazolni a jegypénztár előtt és az a menetjegyet díjmentesen kiszol­gáltatják. A jel két kis körmozdu­latból áll, amelyek egyikét a jobb- kéz mutatóujjával és a másikat a balkéz mutatóujjával kell megtenni. — Nos hát Nácikám, mondta Barthos József, tudod a módját, most már utazhatsz ingyenesen Budapestre. Brigandt hitetlenül rázta a fejét. Kétkedett. De Barthos József biz­tosította, hogy vele megy a vasúti állomásra és ha a pénztárnok vo­nakodnék a menetjegyet díjmen­tesen kiadni, ő a teljes útiköltségre szükséges pénzt azonnal előlegezi. Ez a kijelentés döntött. Megálla­podtak abban, hogy Brigandt har­madnap reggel utazik Budapestre. Könnyű volt az állomásfőnököt és általa a jegypénztárnokot elő­zetesen megnyerni a közreműkö­désre, miután Barthos a megfelelő pénzösszeget lefizette. Brigandt Náci a vasúti állomá­son, ahol Barthos már várt reá, pontosan megjelent. Rendesen ki­öltözött. A Payzoss Andortól ka­pott fekete keménykalapban és kékszinü nyakkendővel egészen jól festett a már kopaszodó férfiú. Sietve lépett a jegypénztárhoz és Budapestre II. oszt. jegyet kért. A pénztárnok nagy komolysággal elővette a menetjegyet és meg­mondta az árát. Erre Brigandt a jobbkeze mutatóujjával és a bal­keze mutatóujjával is egy kört irt a levegőbe. A hatás nem maradt el. A pénztárnok mély meghajlás­sal átadta a menetjegyet és még 5 forintot tett hozzá oly kijelen­téssel, hogy az apró kiadásokra jár neki. Brigandt a könnyekig megindult és hálatelten köszöne­tét rebegett a mellette álló Barthos Józsefnek. Futott ki a perronra és boldogan elutazott. Sajnos, Fausztina nagynéni rideg fogadtatásban részesítette az öcs- csét és megmondta, hogy tőle ugyan egy garast sem fog örö­kölni. A kudarctól elkeseredve, Brigandt már másnap kiballagott a Keleti pályaudvarra. De nem volt szerencséje. A pénztárnok a titkos jelt semmibe sem vette és az erőszakoskodó Brigandtot dur­ván elutasította, sőt az állomás- főnök azzal fenyegette meg, hogy ha nem hagy fel a követelőzéssel, szélhámosnak fogja tekinteni és rendőrkézre adja. A póruljárt em­ber, hogy hazautazhasson, kény­telen volt eladni a címeres, arany pecsétgyűrűjét, amelyet mint régi családi klenodiumot büszkén vallott magáénak. A Budapesten történteket Bri­gandt a valóságnak megfelelőleg csak Barthos Józsefnek mondta el, aki megígérte, hogy neki a buda­pesti vasúti pénztárnok és állo­másfőnök eljárása miatt elégtételt szerez. Az igy teljesen megnyugo­dott Brigandt a cukrászdában es­ténként ismét vidáman fogyasztotta a potyauzsonnákat; és bizonyára most is éldegél valahol, mert szerte- széjjel a világon mindig volt és lesz egy-egy Brigandt Náci, bár ugyan más név alatt. Zempléniek Pesten a METROPOLE-ba szállnak Rákóczi-ut 58. Tel.: 389 50 150 modern szoba, hideg­meleg folyóvízzel, telefon, rádió és csengőt pótló elektromos fényjelzésekkel. Patináshirü kiváló konyha. Valódi erdélyi Flekken kü­lönlegességek. — Esténként ESÚK9 FERI muzsikál. A Télikertben az 1LNICZKY­rádió-jazz játszik a tánchoz. Szobák 4.- P-től Előnyös penzió-árak. 601/31 Beszámoltunk arról, hogy a szin- ügyi bizottság felkérte a polgár- mestert a jövő évi bérletkiadásra vonatkozó tárgyalások lefolytatá­sára. A bizottság helyesnek vélte, ha elsősorban a debreceni szín­igazgatóval folytatnak tárgyalást és visszaállítják a debrecen—sátoral­jaújhelyi szinikerületet. Horváth Árpád a debreceni szín­ház igazgatója, aki jelenleg a pest- erzsébeti nyári színházban tart előadásokat, nyilatkozott a sajtónak és többek közt a következőket mondta: ' — Negyvenhét darabot mutat­tam be az elmúlt szezonban, mely az első szezonom volt a Csokonai Színházban. A negyvenhét közül huszonhét próza és húsz zenés­darab. Szembeszálltam azzal a tétellel, hogy vidéken csak ope­rettre lehet közönséget találni. A húsz zenésdarab sem egy szálig Stefán Mihályné sátoraljaújhelyi asszony feljelentést tett Dávid Jó- zsefné újhelyi cigányasszony ellen, aki azt Ígérte neki, hogy 5 pen­gőért kigyógyitja betegségéből. Dávidné egy rózsaszínű folya­dékkal akarta »gyógyítani“ pacien­Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara egyik most megjelent kiad­ványában kimutatja, hogy a közép- és nagybirtokok búzatermése kát. holdanként 1930—1936 közötti időszakban P20—2‘20 métermá­zsával nagyobb, mint a kisbirto- koké, ami átlag kát. holdanként 30—40 pengő tiszta jövedelem­többletet jelent a közép- és nagy­birtokokon. Az egész országban pedig — ha a kisbirtokon is annyi teremne, mint a nagyobbakon — évente kb. 3,500.000 q val több búzát és dupla annyi szalmát je­lentene, majd annyit tehát, mint amennyi az évente átlag exportált búzánk I Hasonló nagy a termésátlagok különbözete egyéb növényeknél is. Minthogy a kis- és nagybirtok nagyjában az egész országban egyenletesen oszlik el, e nagy ter­mésátlag különbség nem magya­rázható sem jobb, illetve rosszabb talajjal, sem kedvezőbb, illetve ked­vezőtlenebb időjárással, az pusztán csak a gazdán, annak tudásán, akaratán, szorgalmán múlik. Mig nagyobb birtokon ilyenkor tarlót már alig látunk, addig a kisgazdák tarlóikat — tisztelet a kivételnek — alig buktatják, kő­keménnyé cserepesedve megy az őszbe, persze az ekevasat csak akkor fogadja be, ha a jó Isten megfelelő esőt idejében küld. De a gyomok elleni küzdelemben is a tarlóhántás az első és legfonto­sabb lépés. operett. Köztük van az első vidéki operaelőadás, Mozart Szöktetés a szerályból cimü operája és Kodály Székelyfonója, amelyről azt mond­ták, hogy lehetetlenség vidéken előadni. A prózai darabok sorá­ban olyanok vannak, mint az Antigone és Az ember tragédiája. Az Antigonét egy teljes héten át játszottam sorozatosan. Az ember tragédiája, noha már májusban mutattam be, húsz előadást ért meg és az előadássorozat folyta­tódni fog ősszel is. Úgy érzem, ezzel megdőlt az a tétel, hogy a vidéki publikumot csak könnyű műfajjal lehet szórakoztatni. Horváth Árpád a háromhónapos pesterzsébeti szezon mellé újabb nyári állomásra kért koncessziót és igy valószínű, hogy dr. Orbán Kálmán polgármester jövő eszten­dőre az ő társulatának adhatja a sátoraljaújhelyi színházat. sét. Természetesen a rózsavíznek nem volt meg a hatása és igy feljelentésre került a sor. A rendőrség Dávid Józsefné ellen csalás és kuruzslás címén bűnügyi eljárást indított és ügyét áttette a sátoraljaújhelyi kir. ügyész­ségre. Ne gondoljuk azonban, hogy a helyesen alkalmazott tarlóhántás­sal mindent megtettünk. A helyes talajmivelésen, jó vetőmag alkal­mazásán kívül lalán még fonto­sabb az okszerű, a jövedelmező­séget szem előtt tartó trágyázás. Tudja azt ma már minden kép­zettebb gazda, hogy csak istálló­trágyával a talaj termőerejét fenn­tartani nem lehet, elkerülhetetlenül szükséges, hogy az istállótrágyát műtrágyával egészítsük ki. Ne mulasszuk el: tarlóhántás, őszi mélyszántás, jó vetőmag, he­lyes istállótrágyázás és ennek szükségszerű kiegészítése műtrá­gyával. így nem lesz különbség kis és nagybirtok termésátlaga között és pl. egy 20 holdas kis­gazda jövedelemtöbblete, igy gaz­dálkodva, legalább 600—800 pen­gőre becsülhető. KE KÍSÉRLETEZZEN! Ha igazán szép képet akar, azt a KOTTHER műtBPBmbBn (Horthy M.-tér 30) kaphatja meg Árban, kivitelben utolérhetetlen I 1 drb. levelezőlap felvétellel együtt 80 fillér. — Gyermek felvételekben specialista. (Ottho­nában is). — Amatőr munkák kidolgozása, fotócikk eladás Rózsavízzel gyógyított egy újhelyi ciginyasszony Ne mulasszuk el a tarlóhántást!

Next

/
Thumbnails
Contents