Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-11-21 / 47. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1937. november 21 Működésben a bodrogközi tüdőbeteggondozó intézet Nagy reménységekkel indult meg a harc a bodrogközi nép legnagyobb ellensége, a tuberkulózis ellen. Faluról-falura jár „az élet harcikocsija.“ A tuberkulózis elleni küzdelem kormánybiztosának látogatása az ország jlegmodernebb mozgó ambulenciáján Október hó 25-én kezdette meg működését az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület bodrogközi tüdőbeteggondozó intézete, Riese székhellyel. A nagyjelentőségű intézmény, melynek szervezetéről és rendeltetéséről már több ízben részletesen beszámoltunk, báró Láng Boldizsárnak, a Bodrogköz népszerű országgyűlési képviselőjének, az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület nagynevű elnökének alkotása, aki a Bodrogköz népének jóléte érdekében nagy tekintélyének és agilitásának minden eszközét latba veti. A Ricsén épült tüdőbeteggondozó székház kétségtelenül a legnagyobb jelentőségű eddigi itteni alkotása Láng Boldizsár bárónak, mert ez az intézet a magyar nép legnagyobb ellensége, a tüdőbaj ellen harcol a legmodernebb eszközökkel. Különösen fontos ez a Bodrogközön, ahol ennek az alattomos betegségnek pusztítása az országos átlagon felül emelkedik. Már az első három heti működés is megmutatta, hogy az intézet megszervezésére milyen nagy szükség volt és hogy annak működése milyen áldásos eredményekkel kecsegtet. Az intézet, melynek összes költségeit az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület viselte és fogja viselni, orvosi rendelő szobából, Röntgen kvarcoló helyiségből, laboratóriumból, a szükséges váróhelyiségekből, zuhanyozó fülkéből, két beteg felvételére szolgáló betegszobából, fekvőcsarnokból, a gondozónő lakószobájából és konyhából áll. Az intézethez tartozik az autóra felszerelt Röntgengép, melynek segélyével az orvosi vizsgálatokat nemcsak Ricsén, hanem a bodrogközi járásnak többi községében is, sőt később esetleg ezen a járáson túl eső községekben is el lehet végezni. Az intézet dr. Lehel László ve- zerő orvos lelkes munkásságával most már teljes üzemben van és az intézet Röntgen készülékkel felszerelt pótkocsival ellátott autója faluról-falura jár, hogy felkutassa a betegeket, megállapítsa a gyógyítási teendőket és tanácsokkal, valamint szakszerű kezeléssel visz- szahóditsa az élet számára mindazokat, — nagyrészt szegénysorsu földmives családokat — akiket a pusztító kór megtámadott, úgyhogy a csendes bodrogközi falvak között robogó egészségügyi autót méltán nevezhetjük „az élet harcikocsijának“. Különösen fontos része az intézmény működésének a helyszínen történő vizsgálat, a preventív munka, mert a csirájában észlelt megbetegedést könnyű gyógyítani, a sikeres győgyitáshoz nem kell sem kórház, sem szanatórium s kellő gondozó intézeti kezelés és élelmezés mellett a beteg hamarosan meggyógyul. A kórházi és szanatóriumi ápolásra nem szoruló betegeket a gondozó intézet maga veszi ambuláns kezelésbe, viszont a szükséges utókezelést biztosítja a kórházból és szanatóriumból hazatérő gyógyuló betegeknek. Az intézet mintául fog szolgálni az országban a jövőben fokozatosan felállítandó hasonló intézeteknek, úgyhogy az áldásos munka első dicsősége a Bodrogközhöz és annak képviselője nevéhez fog fűződni. Az intézet működésének nagy jelentőségét mutatja, hogy a közeljövőben Ricsére érkezik Petrányi Győző egyetemi magántanár, a tuberkulózis elleni küzdelem országos kormánybiztosa, aki a helyszínen fogja tanulmányozni a bodrogközi intézet gyakorlati eredményeit. Kiküldött munkatársunknak alkalma volt meggyőződni a nagy népegészségügyi munkáról, mely a Bodrogközön folyik és amelyről olvasóinknak részletesebben is be fogunk számolni. Az intézet fontos munkáját a nagyközönségnek is meg kell ismernie és ezért jövő számunktól kezdve közölni fogjuk dr. Lehel László vezető orvos szakszerűen, de mindenki által érthetően megirt felvilágosító közleményeit, melyek pontos képet adnak azokról a feladatokról és eszközökről, melyeket az intézet a bodrogközi nép egészsége és különösen fiatalságának megmentése és igy közvetve a szebb magyar jövő érdekében megindított. 300.000 pengő A földmivelésügyi minisztérium kezdeményezésére fontos tárgyalás indult meg a vendéglősök és a bortermelők között. A tanácskozást a kereskedelmi minisztériumban Árkay miniszteri osztályfőnök vezeti. A miniszteri tanácskozáson konkrét megállapodások jöttek létre a bortermelők és a vendéglősök képviselői között. Ennek első eredménye a „menü-borral* bevezetése volt. A bevezetésről a vendéglősök már tegnap körlevélben intézkedtek. Az uj menürendszerben a bor kiszolgáltatása nem kötelező, de magállapodás jött létre, hogy nemcsak a fővárosban, borpropogandára hanem a vidéken is bevezetik a borral pótolt menü rendszerét. A másik fontos megállapodás az, hogy közösen kérik, hogy a vendéglőkben a zene ne egy óráig, hanem két óráig szólhasson. Kérik továbbá a záróra díjtalan meghosszabbítását éjjeli három óráig. Nagyon érdekes tárgyalások indulnak ezen a tanácskozáson; külföldi mintára bevezetik a propagandát. A propaganda költségeit az állam folyósítaná. Fabinyi pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a borpropagandát anyagilag támogatja. Ügy tudják, hogy mintegy 300.000 F ez a hozzájárulás. A zsolyotai Imgyiossäg tárgyalása Visszavonta a gyilkos a nyomozás során tett vallomását és beismerte, hogy ő ölte meg a feleségét — az orvosok szerint a vádlott beszámithatósága erősen korlátolt A sátoraljaújhelyi törvényszék második emeleti főtárgyalási termében hitvesgyilkossági bűnügyet tárgyal a miskolci honvédtörvényszék. A főtárgyalás elnöke: vitéz Vitányi Dezső alezredes, vitézi székkapitány. Tárgyalásvezető: dr. Farkas Imre hadbíró-főhadnagy. A tanács tagjai: Szövényi Sándor százados, Bodolay Lóránt százados és Hartyánszky István főhadnagy. Ügyész: dr. Harsányi József hadbíró-százados. Védő: dr. vitéz Rácz Gábor. Tóth József, a sátoraljaújhelyi hitvesgyilkos ül a vádlottak padján. 31 éves. Határőr. 4 polgárit végzett. Büntetve volt, halált okozó súlyos testi sértésért mint bűnrészes hat havi börtönt kapott. A vádirat szerint Tóth József ez év május 18-án a sátoraljaújhelyi Szárhegyen az erdő sűrűjében előre megfontolt szándékkal megölte feleségét, szül. Zombori Júliát. A második vádpont: önkényes eltávozás. Vádlott beismeri bűnösségét. — Szerelemből vettem el a feleségemet — kezdte Tóth József Gyártja a s H E L L RT. Budapest Utolsó napok! A jótékonycélu m. kir. állami sorsjáték húzását december 3-án tartják meg. ^ NI ég nem késett el, még vehet sorsjegyet. Kapható minden osztálysorsjegy- főárusitónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. Sorsjegyárak: Egész: ar. P 3— Fél: ar. P 1.50 A nyeremények száma és összege jelentősen emelkedett 1010/47 a vallomását. — Az asszony rossz útra tért, ivott, barátokat szerzett és lopott. Szerettem és igy elnéztem neki züllött életét, csak azt akartam, hogy ne lopjon. Szerencsen 3 hónapra ítélték ékszerlopásért. — Ugyanakkor magát is elitélték két hónapra hatósági közeg elleni erőszakért — á'lapitotta meg a tárgyalásvezető, — nem volt mit a felesége szemére vetni. Tóth ezután elmondta a gyilkosság előzményeit. Nem voltak jó viszonyban, de nem gondolt arra, hogy megöli az asszonyt. Május 18 án együtt mentek sétálni a hegybe. Az asszony hivta a meredek útra, mely a Rátz- mulató mellett az erdőbe vezet. Az utón összekaptak. — Arculütött az asszony — mondja el fantasztikus védekezését a vádlott — erre én viszonoztam az ütést, de nem az arcát találtam el, hanem a gégéjét. Lebukott a földre. Én is lefeküdtem és elaludtam. Amikor felébredtem, a feleségem „nem volt“ mellettem. Lementem a városba. Előállítottak a laktanyába. Mások mondták nekem, hogy gyilkosságot követtem el. Állítása szerint egy ízben elmekórházi ápolás alatt állott, egyszer pedig a vonat elé akarta vetni magát az asszony miatt. A vádlott több kérdésre igy válaszol: — Nem emlékszem. — Ne tegye magát bolodnak — mondja az ügyész. Maga egy leányért otthagyta a mesterségét és amikor a leánynak gyermeke született, otthagyta a leányt is. Szüleit meglopta, kitiltották. Válaszoljon arra, hogy a gyilkosság előtt hol volt Pesten? — Farkas Etusnál. — Maga azért ölte meg a feleségét, hogy ezt a lányt elvehesse I Dr. Farkas Imre tárgyalásvezető intéz újabb és újabb kérdéseket a vádlotthoz. Ami kedvező ránézve, arra pontos választ ad, a kedvezőtlenekre nem emlékszik. A tanuk elmondták, hogy Tóth a gyilkosság előtti napon nagy veszekedést rendezett. Le akarta szúrni a feleségét, mert ez a Kertész-utcában megszégyenítő kijelentéseket tett egy leányra és a családra, ahol a fiú vendégségben volt. Hallották, amint az mondta: „Megöllek, még ha tizévet is ülök érted.“ Az asszony a tanuk sze-
