Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-08-19 / 33. szám

1934. augusztus 19. ZEMPLÉN 5. oldal. & jövő vasárnap leleplezik Tállyán dr. Szabó Gyula szobrát A vármegyét dr. Kozma György főispán képviseli a hegyaljai szőlők országoshirü ujjátelepitőjének szoborleleplezési ünnepségén Bensőséges ünnepe lesz augusztus 26-án, vasárnap Tállya községnek s ezen keresztül az egész Hegyalja szőlőtermelő lakosságának. Ezen a napon leplezik le ugyanis Tállyán az 1905-ben Miskolcon elhunyt bárt- fai dr. Szabó Gyulának, a hegyaljai szőlők országoshirü nagy ujátelepi- tőjének szobrát, amit a hála és ke­gyelet állít a Szent László-térre. A leleplezési ünnepségen, amely d. e. fél 12 órakor kezdődik, a vár­megyét leveldi dr. Kozma György főispán képviseli, aki beszédében rá fog mutatni dr. Szabó Gyula her­vadhatatlan érdemeire. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete nevében báró Waldboíl Kelemen fel­sőházi tag, tolcsvai nagybirtokos mondja az ünnepi beszédet. Dr. Szabó Gyula 1833-ban szüle­tett Tállyán. Iskoláit Sárospatakon és Eperjesen végezte, majd a bécsi egyetemen a magyarok közül első­nek nyerte el a kémiai doktori cí­met. 1870-től minden idejét a sző­lőművelés fejlesztésének szentelte. Szakszerűen foglalkozott a szőlő­kezeléssel, majd ami fontosabb volt, a bornak szállítási lehetőségével s még mielőtt a paszterizálás lehető­sége meg lett volna, már is klinikai módszerrel úgy tisztította a bort, hogy az szállítva az egyenlítőn is átmehetett. Sokszor kérdezték tőle: hogy mit tesz bele, hogy ez lehet­séges? — Semmit, — felelte ő — csak kiveszek belőle. De hogy mit, azt nem árulta el. Később természe­tesen — talán csak a hasonló mód­szer nyilvánossá lett, ez azonban csak eggyel szaporítja a magyar fel­találók azon sorát, akik nem értettek a rögtöni reklámhoz és feledésbe mentek. Az élet folyt, a bor kiviteli lehetősége beláthatatlan utat nyert, amikor aztán az 1886. év a filoxerá- val elvitt minden reményt, letarolta a hegyaljai szőlőket. Az első feldőbbenés után Szabó Gyula nem veszítette el reményét. Franciaországba ment és hazahozta a vadvessző ültetés s ojtás speciális módját. Elsőnek létesített mintatelepet a Hegyalján, ojtó iskolát szervezett, adott vesszőt mindenkinek, akik ta­nulni akartak tőle — hogy a kedvet növelje — versenyt tartott közöttük s egy-egy arannyal jutalmazta az el­sőket. Fanatikusan hitt abban, hogy elgondolásának sikere lesz. Mikor egy alkalommal gróf Adrássy Manó megjegyezte — nem sajnálja-e a sok pénzt a földbe ölni — azt felelte — nem, mert eredménynek lenni kell és egyúttal meghívta a grófot, hogy majd a századik hordó must szüre­telésénél legyen jelen. Ez már 1890. évben be is következett, amikor is a Nagy Hasznoson a századik hordó mustot a századik mozsár dörgése jelezte. Közben állandóan propagált s külföldön is tartott szakszerű elő­adásokat — aminek egyik érdekes­sége az lett, hogy egyik hallgatója egy nagy kiewi szőlőbirtokos Orosz­országból — Ottó Riehl — hálából, mert előadása nyomán megmentette ő is saját szőlőjét, ismeretlenül is meghívta kisfia keresztapjául — igy a kis orosz Gyula nevet kapott. Az elmúlt vasárnap éjszaka véres szerelmi verekededés zajlott le Cigánd községben. Térjék János cigándi 20 éves földmives egy lányosháznál tar­tott mulatságon vett részt. Éjfélfelé megjelent a háznál Bodnár Dániel 18 éves legény is, aki belesett az ablakon és megdöbbenve látta, hogy vetélytársa nagyban udvarol a házi­gazda leányának, akihez Bodnárt gyengéd szálak fűzték. Amikor aztán a vendégek hajnal felé hazafelé mentek, Bodnár Dániel A felekezeti tanítóság körében az a hir kapott lábra, hogy a régen óhajtott fizetés rendezését ismét ok­tóberre halasztották el. Ezt a hirt beavatott helyen erősen megcáfolták. Ugyanis a kormány ezt a kérdést már teljesen letárgyalta. A rendezés­ről szóló rendelet már szerdán meg is jelent. A rendelet minden tekintetben al­kalmas a tanítóság megnyugtatására. Ezek szerint folyó évi október hó Az Országos Frontharcos Szövet­ség kezdeményezése folytán minden év októberének első vasárnapján az ország minden tájáról találkozóra jönnek össze a megmaradt élő front­harcosok. Esztendők óta október első vasárnapja az élő frontharcosoké, amikor is fegyelmezett, hatalmas ün­nepség keretében emlékeznek és em­lékeztetnek a nagy világégés hősi halottaira, trianoni megcsonkitottsá- gunkra. A tudatos munkát szép siker ko­ronázta. Már a filoxera előtt 1870- ben Kassán két arany, 1871-ben aranyérem Miskolcon, 1872-ben arany­érem Kecskeméten, 1873-ban érdem­érem Bécsben, 1874-ben az első arany érem Londonban, 1878-ban első arany érem Párisban, 1880-ban nyolc arany érem Kassán, 1890-ben diploma Bu­dapesten jelzik a borok útját. Jött a folytatás a nehézségek árán: 1888- ban két oklevél Miskolcon, 1890-ben Hors Concours Bécsben, 1891-ben két érem Budapesten, 1894-ben arany érem Pétervárott, 1894-ben a grand prix Antwerpenben, majd a milleneumi kiállítás meghozza a nagy arany ér­met Budapesten — ahol 100 féle bort állítottak ki szőlőjéből — és 1897-ben már kir. tanácsos lett. 1897- ben újabb Hors Concours Brüsszel­ben majd 1903-ban megkapja a japán császár diplomáját Yokahamában. lesbe állt Térjék János háza közelé­ben és nyitott bicskával rátámadt a gyanútlanul közeledő Terjékre. A szúrás azonban nem jól sikerülhetett, mert Térjék János is bicskát rántott és a véres éjszakai legénypárbaj vé­gén Bodnár maradt a porondon, nem kevesebb, mint 16 késszurástól vérezve, mig Térjék 3 kisebb szúrás­sal megúszta a verekedést. Bodnár Dánielt a sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórházba szállították. Ál­lapota igen súlyos. 1-től kezdve a felekezeti tanítók kész­pénzjárandóságát az illetmény hivatallal fogják előlegeztetni és ha az iskola- fenntartó hatóság ehhez hozzájárul, akkor együttes adókezelésbe fogják azt vonni és igy behajtani. A panasz ugyanis az volt, hogy a felekezeti tanítók nem jutottak ren­desen járandóságukhoz és éppen ezért vált szükségessé, hogy még az isko­lai év megkezdése előtt kibocsássák a rendeletet. Az idén megrendezendő Országos Találkozón hatodszor fognak össze- seregleni a magyar frontharcosok. A találkozónak különös értéket és súlyt ad az a tény, hogy az 1929. év ok­tóberében megalakult Országos Front­harcos Szövetség október havában érkezik el fennállásának és működé­sének ötödik évfordulójához. Minden esztendőben a fényes és hatalmas keretek között megrendezett országos frontharcos összejövetelek Véres éjszakai legénypárbaj Cigándon A támadó 16 sebből vérezve került az újhelyi „Erzsébet“ közkórházba Megjelent a felekezeti tanítói! készpénzilletményeinek rendezéséről szóló rendelet Megkezdüdteh n Vl.-ih frontharcos találkozó előkészületei 1894-ben már a minisztériumból jönnek megtekinteni munkáját, sőt eljön 1896. szeptember 22-én francia ismerőse, talán mestere is, A. F. Aíd- rion, aki Marseillesből igyekszik ide, hogy elismerje a nagy eredményeket. Élvezhette már munkáját s úttörő munkáját nem zavarta semmi. Ő csak tenni akart és tett is. 1905-ben Mis­kolcon bevégezte áldásdus életét, mely munkás életet van hivatva megörö­kíteni az az emlékmű, melyet most a kegyelet emelt és ad át Tállya községnek, mintegy örök figyelmez­tetésül a munkára, amire különösen ma van szüksége a szebb jövőért küzdő nemzetnek. A leleplezési ünnepségen, — amit közebéd követ, — a hegyaljai köz­ségek lakói, a jelek szerint, feltűnően nagy számban fognak részt venni, de számos budapesti vendég érke­zése is jelezve van. országos események szoktak lenni. A Szövetség egyes alakulatai már most érdeklődnek, hogy mikor és milyen keretek között fog lezajlani az idei találkozó. A kérdezősködé- sekre a Szövetség Országos Elnök­sége egyelőre általános tájékoztatásul közli, hogy az október első vasár­napján megrendezendő hatodik front­harcos találkozó előkészületei meg­kezdődtek. E bejelentéssel kapcsolatban az Országos Elnökség már most felhívja a helyi alakulatok vezetőségeit, hogy saját hatáskörükben is tegyék meg a szükséges előkészítő intézkedése­ket, hogy az idei Vl-ik Országos Ta­lálkozó úgy külsőségeiben, mint belső tartalmánál fogva méltó legyen Ma­gyarország legfegyelmezettebb társa­dalmi szervezetéhez, azaz az Orszá­gos Frontharcos Szövetséghez. Megkezdődik az újhelyi mozi szezon Két hónapos nyári szünet után a sátoraljaújhelyi Városi Mozgó augusz­tus 18-án, szombaton újból megnyitja kapuit. Gulyás Menyhért igazgató a moziszezon első napján a Vadnay- László-Cifra-Nóti pompás magyar bo­hózatot, a „Mindent a nőért“ c. Ha- csek és Sajó slágert hozza az újhelyi közönség elé. A rendkívül ötletes film szerepein a legkitűnőbb magyar művészek osztoznak. Különös jelentőséget ad a megnyi­tónak az a körülmény, hogy ez al­kalommal kerül a város közönsége elé a Hegyaljai Hét-ről készült Ma­gyar Híradó, amely kitünően sikerült felvételekben örökítette meg az ünnepi hét mozzanatait. Szent-István napján, aug. 20-án, hétfőn az „Édes kis lakás“ 8 felvo- násos zenés vígjáték és az „Ellopott város“ c. Tom Mix film kerül színre. Augusztus 22-én, szerdán és 23 án, csütörtökön csak felnőtteknek Korda Sándor mesteri rendezésében „VII. Henrik magánélete“ szerepel a mozi gondosan összeállított műsorán. # Amatőr fényképfelvételeit V—6 óra alattv legszebben és leggyorsabban készíti SZABÓ PÁL: fotólaboratóriuma! % Nagyításokat 1-2 óra alatt készíti 0

Next

/
Thumbnails
Contents