Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-29 / 30. szám
1934. julius 29. ZEMPLÉN 5 oldal. AZ A szeptember havában kezdődő vörös keresztes ápolónőképző uj évfolyam megnyitása alkalmából szükségesnek tartom, hogy közönségünk tágabb rétegei is érdeklődjenek e kultúrintézmény iránt. Az országos vörös kereszt egyesület helybeli ápolónőképző iskola I. és 11. éves növendékei vizsgáit a vármegye alispánja elnöklete alatt működő bizottság junius 2—3-án megítélte. Elnöklő alispánunk örömmel hirdette ki a vizsgáló bizottság határozatát, amely szerint az eredmény minden növendéknél kitűnőnek bizonyult. A nyolcadik éve működő iskola ötvennél több ápolónőt képezett ki. Ezzel a hazánkban annyi hiányos képzettségű és 50°/»-on felüli számban oklevél nélkül működő ápolónők sorát csökkentette. A háború előtt 14 helyütt képeztek ki vörös keresztes ápolónőket, az ország különböző kórházaiban, jelenleg csak a budapesti és újhelyi iskola áll fenn. A régi iskolában 6 hónapos tanfolyamokon képezték ki a 6 elemi iskolai előképzettségű növendékeket. A rohamosan fejlődő orvostudomány most megkívánta azt, hogy segítőtársai, az ápoló személyzet oly kiképzésben részesüljön, amely a vörös kereszt egyesület nemzetközi célkitűzésének megfelelő munkateljesítményre alkalmasnak bizonyuljon. A mostani két éves tanfolyam elméleti és sokoldalú gyakorlati kiképzéséhez szükség volt arra, hogy négy, vagy nyolc középiskolai végzettségű nők keressék fel az uj iskolát. Közkórházunk nyugalmazott igazgatója úgy az első, mint a második iskolát a helybeli vörös kereszt fiókegyesülete segélyével állította fel. Ha számba vesszük, hogy az első iskolánk mily eredménnyel dolgozott a háború előtti és alatti időben, úgy határozottan állíthatom, hogy az 1905-ben megnyílt Erzsébet közkórházunk jó hírnevének egyik tényezője az a betegápolás volt, amelyet az iskolánkból kikerült vörös keresztes nénék végeztek. Amikor az igazgató 1911-ben függetlenül a központtól, német példán okulva, megkezdte az önkéntes vörös keresztes nénék kiképzését, hogy lelkületileg alkalmas jobb képzettségű nők ott kioktassanak; az intézet nemzetvédelmi feladatot teljesített. A magyar nőt arra akarta kiképezni, hogy otthon, hitvesénél, gyermekeinél a betegség komoly napjaiban sikeres beteggondozással helyt álljon. A család egy egyént kapott, aki nem a megfizetett kéz rideg munkáját, hanem a hozzátartozóinak szeretetével és jóságával kapcsolt sikeres ápolással tegye sikeresebbé az orvos munkáját. Alig múlt el 8A esztendő, amikor a világrengést jósló készülékek jelezték a közeledő katasztrófát. Fokozni keltett a hadikészültséget, a háborús betegápolás lehetőségeit. A mi tanfolyamaink tartalmasabbak voltak, mint amilyeneket a vörös kereszt központja szervezett. Viszont eredményeink is jobbak voltak. Hatása nem csak abban nyilvánult, hogy a háború kitöréséig 159 ápolónőt képeztünk ki, akik helyt álltak, hanem kiterjedt a háború alatt, meg után felállított karitativ intézmények megalkotásában is. Erzsébet közkórházunk vöröskeresztes néneképző első iskoláját úgymint a többit, a háború összetörte. Mindenét elvesztette, de fennmaradt a vöröskereszt munkájaképen kitermelt lelkűiét. Ez biztató volt. Uj korszak uj iskolát, uj célkitűzést kívánt a vöröskereszt világszövetségi zászlaján. Az iskola feladata uj lett. A kórházi betegápoláson kivül a mai társadalmi feladatok közül részévé vált, hogy az innen kikerült ápolónők értsék meg a mentőszolgálat lényeges részeit, a csecsemő és anyavédelem tudásának elsajátításával segédkezzenek a jövő nemzedék helyes testi nevelésében. Tanulják meg a magán- egyéneken, a szegénybetegeken, a városban, otthon végzendő betegápolást. Végezzék a szükséges szegény- gondozást. Segédkezzenek a gümőkor leküzdésénél, a tüdőbeteg gondozó intézet munkájának ellálásában. Tudjanak ápolni bejáró szegény iskolás gyermekeket. Legyenek sokféle jó lelket, szigorú lelkiismeretet erős testet igénylő munka osztályosai, ingyenes kiképzésen kivül anyagi segélyben is részesek. Amikor iskolájukat az élet iskolájával felszerelik egy világszervezeti intézmény munkásai lesznek. Ha a lefolyt vizsga eredményeit számba vesszük, úgy a magyar ápolónő nemzetközi viszonylatban is helyt fog állani, mert növendékeink a legjobb munkára is képesnek bizonyultak. Elnöklő alispánunk ezt mondotta: Újhelyi iskolánk, mint közszükségletet kielégítő tényező jónak bizonyult. Fejlődjön tovább. Ennek a lehetősége meg van. A tervek s a pénz meg van hozzá, csak az országos vöröskereszt központ biztosítsa a fenntartási összegeket. Annak előnyeit úgy kórházunk, mint városunk, mint a betegápolás országos ügye fokozottabban élvezné majd. (C. M. dr.) SZIKTHÁZ Kardoss Géza színigazgató támogatást kérő beadványa ügyében a város szinügyi bizottságának már ismert megértő és helyes állásfoglalása remélni engedi, hogy az újhelyi közönség nemcsak Ízelítőt kapott az újhelyi színjátszás művészetéből, hanem a Csokonai Színház művészeinek évről-évre való szereplése révén a színi kultúra iránti igényei leg- messzebbmenően kielégítést nyernek. Az elmúlt színházi hét ismét a siker teljes jegyében folyt le s ezúttal örömmel állapíthatjuk meg, hogy a nagyszerű előadásokat már szépszámú közönség élvezte és tapsolta végig. A bemutatásra került darabok közül elsősorban a hétfői „Tűzmadár“ előadását kell kiemelnünk. Zilahy Lajos színmüve teljes szépségében érvényesült vitéz Jakabffy Dezső kifogástalan rendezésében s a ragyogó szereposztásban színre került előadásban. Halassy Mariska, Kardoss Géza és Thuróczy Gyula alakítása hosszú időn át nem felejtett élménye lesz az újhelyi közönségnek. A zsúfolt nézőtér hatalmas tapsviharral jutalmazta játékukat, de bőven kijutott az ünneplésből a kitűnő Jatzkó Ciának és a nagyszerűen az előadásba illeszkedő többi szereplőnek is. Kedden és szerdán Halász—Eise- mann rendkívül mulatságos, zenés komédiája, az „Egy csók és más semmi“ szerzett sok élvezetet a szép számú közönségnek. Nóthy Margit rendkívül bájos játékát, Bende férfiasán szép alakítását, Kormos Ferenc pompás humorral megjátszott ügyvédjét fogadta nagy szeretettel az előadást végig tapsoló és nevető közönség. Jatzkó Cia, Nagy Klári, Bihari, Szokoly és Lányi a közönség kedvenceinek kijáró ünneplésben részesültek. Halassy Mariska e szerepkörében is a legjobbat adta, de ki kell emelnünk a tehetséges Hódy József sok derűt fakasztó játékát is. KobezI, Grinzing, a régi szép császárváros hangulatát varázsolta elénk a bűbájos Strausz muzsikáju „Kék Duna“ csütörtöki bemutatója. Natasa hercegnő szerepében a szinház üdvöskéje, a Jatzkó Cia férkőzött — ha lehet — még jobban a közönség szivébe. Hajnal Margit gyönyörű hangján remekül érvényesült a sok szép Strausz melódia. Meleg sikere volt ezúttal is a pompásan táncoló Eőry Klárinak. Strausz szerepében Sólyom egyik tegszebb bonviván alakítását adta. Bihari impreszáriója, Kormos és Szokoly alakítása biztosította az előadás humorát. Úgy maszkban, mint játékban jó volt Bende császárja. Nem volna beszámolónk teljes, ha Jatzkó Rezső karnagy és zenekara szerepléséről, mint a siker részeseiről meg nem emlékeznénk. Zemplén vármegye közigazgatási bizottságától. Szám : 1070/1934. kb. Tárgy: A sárospataki határőrlaktanya kibővítéséhez szükséges s a sárospataki 349/5., 349/6., 349/7. és 349/10. hrsz. ingatlanok kisajátítása. Hirdetmény. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 1934. évi május hó 25 én 34.595/V. a.— 1934. szám alatti s fenti tárgyban kiadott rendeletével a törvényes kisajátítási eljárást az 1881. évi XL1. te. 32. és 33. §-ai értelmében elrendelte. Ennek következtében a kisajátitási terveket és összeírást 1934. évi julius hó 21-től augusztus hó 4-ig Sárospatak község községházánál 15 napi közszemlére kitétetni rendelem s ebből a célból Sárospatak község elöljáróságának kiadom. A kisajátitási eljárás határidejéül 1934. évi augusztus hó 7. napjának reggeli 8 óráját és összejöveteli helyül Sárospatak községházát tűzöm ki s annak foganatosítása céljából dr. Szirmay István vármegyei tiszti főügyész közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt: Jerzsák Béla kir. műszaki tanácsos, a sátoraljaújhelyi m. kir. államépitészeti hivatal főnöke, közigazgatási bizottsági tag és Lehoczky Sándor vármegyei törvényhatósági bizottsági tagból álló bizottságot küldök ki. Jegyzőül pedig kirendelem Szerdahelyi Imre vármegyei irodatisztet. Felhívom a sárospataki járás főszolgabiráját és Sárospatak község elöljáróságát, hogy a kitűzött eljáráson szintén jelenjenek meg, amikor is a községi elöljáróság a kisajátitási tervek és összeírások közszemlére történt kitételét és nemkülönben a kisajátitási eljárásról kibocsátott hirdetménynek kihirdetését igazoló községi bizonylatot és vétivet a bizottsági elnöknek átadni köteles lesz. Az érdekelteket figyelmeztetem, hogy a kisajátitási terv és összeírás elleni észrevételeiket az eljárás napjáig Sárospatak község elöljáróságánál Írásban, vagy az eljárás során szóbelileg adják elő és hogy a bizottság a kisajátitási terv megállapítása felett akkor is érdemben határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenne meg. Ezen hirdetményt a fent idézett törvény 34. §-a értelmében a „Budapesti Közlönyében és a „Zemplén“ cimü sátoraljaújhelyi hírlapban 3 ízben közzététetni rendelem. Miről vétiv mellett: 1. dr. Szirmay István vármegyei tiszti főügyészt, 2. Jerzsák Béla kir. műszaki tanácsos, bizottsági tagot, 3. Lehoczky Sándor bizottsági tagot, 4. a sárospataki járás főszolgabiráját, 5. Sárospatak község elöljáróságát a kisajátitási terv és összeírás 2 példányának kiadásával azzal, hogy a kisajátitási összeírásban megnevezetteket vétiv mellett értesítse, 6. m. kir. 7. honvéd vegyesdandár parancsnokságot Miskolc, 7. m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságot Budapest, V., Klotild-u. 15., 8. Szerdahelyi Imre vármegyei irodatisztet, bizottsági jegyzőt a többi iratok kiadásával értesítem. Sátoraljaújhely, 1934. julius 14. Dr. Kozma György sk. főispán, elnök. A kiadmányt hitelesítette: Garanyi János
