Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-12-16 / 50. szám
Sátoraljaújhely. 1934. december 16. $ LXV. évf. 50. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza 11. udvar Telefon : 109. Postafiók: 69. 1 FELELŐS SZERKESZTŐ: CHUDOVSZKY MÓRIC Dr. 1 Megjelenik szombaton délben Előfizetést ár: Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4-80 P 9 déli határszélen A trianoni tatárszélen busuló magyarok, kicsinyek, nagyok érzik a szerb kultúra, a szerb korbács ütéseit, látják a fenyegető gyilok villanását. „Könnyes vonatok“ igy hívják az otthonukból kiűzött magyarok utazási módját, amelyek százával hozzák kiüldözött véreinket. Egy-egy vonat a magyarság mártirumának egy újabb állomása. Szenvedő, sokat tűrő nemzet vagyunk. Kibírtuk erős magyar jövőbe vetett hittel az elmúlt 16 esztendőt. És most amikor várjuk az üdvözítő jászolánál az üdvözlő angyali szózatot „békesség a földön a jóakaratu embereknek“, akkor aggok és csecsemők, szüleiktől elszakított gyermekek, apróságaiktól kilökött anyák és atyák, kórházból, otthonukból kirángatott sínylődök, lázas betegek, rokkantak, fájdalmukban megőrült magyarokat tolonc-vonatokon dobnak át a határon. Az életépsége, a vagyonbiztonság, boldogság, béke, szeretet, megértés, részvét mind ki van tépve abból a szótárból, amellyel a szerb nemzet sorsának vezetői a hozzá juk csatolt fajtestvéreinket illetik. Dante pokla! Halalit fújnak ránk a határszélen, a tatárszélen és fújták azt Genfben is. A magyar igazság helyt állott a nemzetek szövetségének genfi törvényszéke előtt. A rágalom és hazugság szennye a támadókat piszkolta be. A magyar földre kidobottak számunkra nem jelenthetnek egyebet, mint hogy azt mondjuk; „jöjjetek hozzánk, kik igaztalanságot szenvedtek.“ A megyar szenvedést megkönnyíti a világ müveit nemzeteinek szavakban, s azt hiszem majd tettekben megnyilvánuló részvéte. Mi meg gyűjtünk, hozunk, viszünk segítséget testvéreinknek. Töröljük könnyeiket. Adunk meleg otthont, testvérkenyeret, pótoljuk a téli ru hát, felruházzuk a mezítlábast. 3000 kiüzettünk jajja ha nagyon komoly, nagyon fájdalmas napokat okoz, de viszont van alkalmunk arra, hogy mindebben mi vagyunk segítségül szenvedő testvéreinknek. Megmozdult az egész ország. Vezetőink érzik a tennivalókat. A lengyel propaganda munkája a magyarság érdekében Drozdovszky Henrik, a varsói magyar—lengyel iparkamara igazgatója sorba járja a nagyobb lengyel városokat, hogy történelmi emlékek alapján a magyar—lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat megalkossa. Számára Varsó, Krakkó, Posaun, Kat- towitz, Lodz nem megállóhelyek, hanem a leglelkesebb magyar propaganda gócai. így válik érthetővé, hogy a genfi itélőszék előtt a hatalmat képviselő lengyel állam oly szilárdan tett bizonyságot arról, hogy bajban és veszedelemben híven oltalmazónk. A fennebb jelzett nagy barátunk Posami utján úgy számolt be utolsó magyarországi útjáról, hogy sok kedves emlék után nagyjában körvonalozta Magyarország jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét s örömmel emelte ki, hogy a régebbi feszült helyzetnek, nyomott hangulatnak, levertségnek nyoma sincs már Magyar- országon. Ez a nyomott hangulat régen is csupán a nagy nemzeti csapás és a világválság következtében volt észlelhető Magyarországon. Rámutatott a magyar kormány munkásságára és arra a törekvésére, mellyel a magyarok lelkében egy jobb jövő iránti bizalmat és erős hitet iparkodik felkelteni és meggyökereztetni. Másik esetben a Magyarország iránti fokozottabb érdeklődés egyik erős bizonyítékául szolgál az a változatos tárgyú és szépszámú hallgatóság jelenlétében lefolyt felolvasó ülés, melyet a varsói magyar-lengyel iparkamara kezdeményezésére a lengyel kereskedők egyesületének fényesen kivilágított termeiben tartottak meg a varsói magyarbarátok. „A mai Magyarország“ címet adta a négy felolvasó annak az érdekes anyagnak, mellyel a nagyszámú közönség érdeklődését a legteljesebb mértékben sikerült lebilincselni. Az első rokonszenves képet Magyarországról Drozdowski Henrik festette, mikor kedves, közvetlen szavakkal szólt a magyar exportáruk és ipartermékek fokozatos javulásáról, a fásítási akcióról, a magyar vadászterületek gazdagságáról, a magasnivóju magyarországi lótenyésztésről, a magyar nép jókedvű szüreti mulatságairól, a magyar bor kiválóságáról, Budapes világhírre érdemes meleg- vizforrásairól. Még Pietrzykowski László szólt a magyar kereskedelmi politikáról, Kielski dr. a magyar nemzet jogi életéről, Kozlowski Waclaw pedig a magyar föld szépségeiről, melyet turisztikai és idegenforgalmi szempontból ismertetett. Drozdowski utolsó írásaiból egy lap jutott a birtokunkba a „Depsza“ cimü lap. „Dokument Wegierski“ stb. cik- cim alatt történelmi kereteket tár elénk a lengyel—magyar barátságról. Elmondja, hogy a Staszicza palota márványfalán egy érc emléktábla hirdeti az 1830—31-iki lengyel felkelés kapcsán résztvett magyarok véráldozatos emlékét. — Nagyatyám is azt tette (Szerk. megjegyzés) érettök. Az iró itt volt a szüreti héten. Hálával köszöni a mi vármegyénk főlevéltárosának, hogy megösmer- tette vele azt a feliratot, amelyet zemplénvármegye a magyar országgyűlés utján 1795-ben a királyához intéz, s abban tiltakozik Lengyelország felosztása ellen. Hálával köszöni azon iratok közlését is, amelyek azt tartalmazzák, hogy Magyarország északkeleti vármegyéit, hogy állottak 1830—31-iki lengyel felkelés alkalmával a fenmaradásért küzdő lengyel állam és nemzet mellé. 1831 május 6-iki zemplénmegyei határozat nagy részét lengyel fordításban közli ami Kossuth Lajos emlékéhez fűződik. Érthető volt, hogy lengyeleink, akik itt őszkor meglátogattak bennünket, koszorúval hódoltak az ő emlékének a sátoraljaújhelyi emlékszobra előtt. A koszorún a levelek már elfonnyadtak, a szalagok színei elfakultak, de az abból kifakadt szeretet virágait most élvezzük, amikor az idők járása annyira megnehezedett felettünk. Köszönet! 1 KÖZI Az ülésen feltűnést keltett az a tanügyi jelentés, hogy az iskolák majdnem egynegyedében egy tanítónak 70—107 gyermeket kell oktatnia. Vagyis az oktatás eredménye kilátástalan. Nemzeti szempontból mit jelent az, ha egy szinmagyar csonka vármegyében ilyen a helyzet, azt a szomszédok elbírálása alá ne bocsássuk.Ugyanakkor jelentik a másik szomorú adatot, hogy az iskolaköteles gyermekek száma az elemi iskola I. és II. osztályában hogyan csökkent. Ezt a nemzeti csapást semmi esetre sem lehet arra felhasználni, hogy a tanulók száma majd any- nyira lecsökken, hogy az először említett helyenkénti túlzsúfoltságon ez fog segíteni. Viszont ezen veszteséggel szemben amit a gyermekhiány okoz a nemzet élete értékében, örömmel halottuk az egészségvédelmi eszközök tartalmas munkáját, amellyel a meglévő gyermekeink és a vi- lágrn hozandó csecsemőink életét védelmezik. 1. Három egészségvédelmi körben megvizsgáltak 536 iskolázott gyermeket. Megvizsgáltak 11 állapotos nőt, 328 csecsemőt, 89 gyermeket, 20 gümőkóros és 2 vérbajos egyént. Ezen orvosi munkán kívül a védőnők 769 családot látogattak meg. 2. A sátoraljaújhelyi iskolaorvosi intézmény keretében 240 tanulót megvizsgáltak. Szakorvosi kezelésben részesült 46 tanuló szembántalma, 27 bőrbaja, 36 orr, fül, gége betegsége miatt. Az iskola fogorvosi rendelés 11 munkanápján 124 tanulót kezeltek és 200 tanulót megvizsgáltak. 3. A négy anya-csecsemővédelmi intézetben orvosi tanácsban részesült 44 állapotosnő, 378 csecsemő, 168 gyermek. A védőnők meglátogattak 77 állapotos asszonyt, 78 gyermekágyast, 739 csecsemőt, 768 gyermeket. E három pont megvigasztal bennünket. A kisgyülés tárgyai közül örömmel állapították meg, hogy Sárospatak végre aláírta a villanyszerződést, amelyet a sátoraljaújhelyi közüzemmel kötött. Egyes szám ára ÍO fillér.
