Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-11-18 / 46. szám
1934 november 18. ZEMPLÉN 3 oldal. • Megértő-e Ujhely? A magyarság megpróbáltatásai a múltban mindenkor a nemzet elesettjei mellé állították nagyasz- szonyainkat. A tépéscsinálók, seb- gyógyitók, a szociális gondviselők nehéz szerepében hősi asszonyalakjaink kerültek a magyar történelem lapjaira. Az a gazdasági háború, amely a csonkaságban élők kenyerét is megcsonkítja, komoly és súlyos megpróbáltatása a magyarságnak. A kenyértelen csa ládfenntartó, a ruhátlan gyermek, a fütetlen szoba fájóbbá teszi ezt a megpróbáltatást. Ilyenkor őszszel, ezeknek a kérdéseknek mind szoritóbbá váló nyomorúságai nyílt sebbé tárulnak. Ebben a gondot hordó didergésben szólal meg most már esztendők óta a nemzet történelmének asszonyhősiessége Horthy Miklósné rádiószózatában. Az ő kérő szava többet jelent mint csak az ínségesek pillanatnyi megsegítését. Mert a nélkülözők megsegítése, a kétségbeesők köny- nyeinek felszáritása és a remény ébrentartása nemcsak jótett, hanem nemzetmentő kötelesség is. Amikor az egész nemzet súlyosodé gondokkal küzd, Horthy Miklósné rádiószózata figyelmeztet arra a sorsközösségből eredő kötelességre, amely a szegények és elesettek gyámolitásában rejlik. A társadalom felismeri és vállalja ezt a feladatot, összehord a maga kévéséből annyit, amennyi a múlt esztendőben. Tavaly 240.996 Ínségben küzködő válláról vette le a csüggedés terhét. Vándorútra kelnek elfelejtett fiókok mélyéből kopott ruhadarabok, minden háztartásban a még nélkülözhető élelmiszerek, a társtalan fillérek. Ezek a jóság vándorutján megnöveked nek Mire a segitőkezek kiosztják, ezek a kicsiségek nagyfontossá- guvá válnak. Az apróságokból a válságba jutott életek holnapot építenek maguknak. Ezekből a megmentett életekből a nemzet jövendőt épít magának, amelyről a rádiószózat azt mondja, hogy „olyen kevesek vagyunk mi magyarok, hogy egyetlen magyar lélek vergődését vagy pusztulását sem nézhetjük tétlenül.“ Horthy Miklósné szózata így fűzi szorosra a nemzeti együvé- tartozás kapcsait. Az együvétarto- zás tudata teszi képessé a nemzetet arra, hogy válságos életszakaszain keresztül haladva, cselekvőerejét megtartsa. Az öntudatot erősítő sorsközösségnek pedig nincs szebb és tanulságosabb jelképe, mint az a segítés, amely akkor ád kenyeret a bajba jutott testvérnek, amikor az leginkább rászorul arra. Csak az a nemzet tud kemény harcokon keresztül vergődni, amelynek asszonyai és férfiai az önérdeken túl a nemzet sorsával sgybeforrva, mutatnak példát. Nagyasszonyunk szózatában a magyar történelem szociális úttörőinek, a szelleme hívja segítségül a nemzeti társadalmat. Szózata az elesettek felé bátorítást és segítséget hirdet, azt jelenti : „A magyar társadalom történelmi kötelességet teljesít." De jelenti másrészről azt is, hogy: A Nemzeti Egység Pártja sárospataki szervezetének választmánya a sárospataki Gazdakörben november 11-én népes választmányi ülést tartott. A kerület lakóinak tömeges érdeklődése mellett, azon leveldi Kozma György dr. főispán és Bessenyei Zénó képviselőházi alelnök és a kerület országgyűlési képviselője is résztvettek. A Nemzeti Egység Pártjának eredményes szervezkedéséről számolt be Kuszbach Károly kerületi titkár. Bessenyey Zénó országgyűlési képviselő felszólalásában kidomAz utóbbi időben gyakran szerepel Kossuth Lajos neve az újhelyi tűzoltósággal kapcsolatban, így most is dr. Székely Albert neves kutató cikkében. A cikkíró ezúttal tévedett. Csakúgy mint Hegyaljai Kiss Géza lelkész. Kossuth Lajos tűzoltósága — ilyen nincs. Dongó Gyárfás Géza irt róla először az Adalékokban. Sajnos, tévedett és amikor elébe tártam a bizonyítékokat, tévedését elismerte. Dongó Gyárfás Géza főlevéltáros felhívására a város levéltárában kutattam és megtaláltam a Kossuth Lajos ügyésszé választásáról és állásának felmondásáról szóló jegyzőkönyvet. A fővárosi sajtó hasábjain irt korábbi cikkemben igazoltam azt, hogy Kossuth csak 1830-ban lépett a város szolgálatába. 1826—1832. években ő a lutheránus egyház ügyésze, inig a városnál 1830—1832. években töltötte be a városi fiscális tisztet. Igaz, hogy ennek dacára már korábban is közreműködött a városi dolgokban, de semmivel sincs alátámasztva az, hogy ő alakította volna meg a tűzoltóságot. A városi levéltárban talált iratból azt láthatjuk, hogy a tűzoltóság szervezetére vonatkozó szabályrendelet nem a Kossuth Lajos „A magyar társadalom történelmi kötelességteljesitést vár mindenkitől." Ujhely férfiai és asszonyai megtették a kötelességüket. Nov. 3-án a görög katolikusok teaestéje, nov. 4-én a református leányegylet teaestéje, nov. 10-én az iparosok estéje a gyermekmenhely gyermekei javára, nov. 11 én a népkonyha sorsjátéka, nov. 11-én az izraelita nőegylet teaestéje mind pénzt hoztak az újhelyi szegénység megtá- mogatására. borította annak a fontosságát, hogy a nemzeti egység és összefogás nélkül, amint külföldi példák mutatják, nem lehetne sem bel, sem külpolitikában eredménnyel dolgozni. Leveldi Kozma György dr. főispán beszédje igaz örömet ébresztett a hallgatóságban, hogy atyai gondoskodásának tetteivel előbbre viszi a földmives nép sorsát. Az ülés után még soká beszélgettek a jelenlevőkkel a kerület ügyei érdekében. írása és azon Kossuth alirása nem szerepel. Dongó főlevéltáros, amikor az erre vonatkozó cikket irta, az akta aljára jegyezte: Kossuth Lajos tűzoltósága. Ez téveszt meg sokakat. Minden valószínűség a mellett szól, hogy a szabályrendeletet a város akkori főjegyzője készítette. Az irás a főjegyző írásához hasonlít. (v. a.) %ti<fíit)ciá tájiján 'trnnMfíi de könnyebben oszthatja be konyhapénzét, ha reggelire és uzsonnára Kathreiner malátakávét és Franck kávépótlékot használ. Vagy legalább is, bőven keveri. Zempléni akció Budapesten A főispánunk elnöklete alatt Budapesten nov. 15-én tartott ülésen Andrdssy Géza gróf, Harkányi János báró, Waldbott Kelemen báró főrendek, öt országgyűlési képviselőnk és alispánunk jelenlétében megtárgyalták: 1. A zempléni közlekedésre vonatkozó vasúti tarifa- politikát. Előadója Görgey István dr. országgyűlési képviselő. 2. Tokajhegyalja propagandáját, bor- értékesítés és idegenforgalom szempontjából. 3. A leányvári pontonhíd beállítási lehetőségét. 4. Az ujhely—miskolci állami ut forgalmi és utrajzi szempontból való kijavítását. Vármegyénk alispánja munkáját kívánják ez ügyben igénybe venni. A memorandumot főispánunk két tag kíséretében fogja a megfelelő helyen átadni. — Értesítjük a t. korcsolyázó közönséget, hogy akik december hó 7-ig korcsolyabérletet váltanak, az alanti kedvezményben részesülnek: Felnőtteknek 6 P, egyetemi hallgatóknak 4 P, diákoknak 3 P. December 7-ike után felnőtteknek 8 P, egyetemi hallgatóknak 6 P, diákoknak 5 P. Bérletjegyek a közmüvek irodájában válthatók. A bérletjegyhez fényképet is kérünk. A bérletjegyek kiállításáért 20 fillér kiállítási költséget számítunk fel. A diákoknak az iskola igazgatósága átltal kiállított igazolvány felmutatandó. Városi Közmüvek. Zemplénvármegye sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórházától. Ad. 1508/1934. ig. szám. üersenytííi'gyalisi hirdetmény. Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórháza az 1935. évben szükséges napi 190—210 liter államilag gümőkórmentesnek nyilvánított tehenészetből származó tejre kér ajánlatot 1934. évi november hó 28-ik napjának d. e. 10 órájáig. Az ajánlatok ugyanezen napon d. e. 11 órakor fognak felbontatni. Egyebekben az 50.000/1934. K. M. számú rendelet az irányadó. Sátoraljaújhely, 1934. november 12 én. 240/46 Dr. Prihoda László igazgató-főorvos. Általános érdeklődés mellett folyt le a jkmzeti Egység pártja sárospataki szervezetének választmányi ülése Az egybegyült gazdák lelkesen megéljenezték a főispánt Kossuth bajos és az újhelyi tűzoltóság
