Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-11-18 / 46. szám
Sátoraljaújhely. 1934. november 18 # LXV. évf. 46. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP T Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: CHIJDOVSZKY MÓRIC I>r. Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Főit, amely tisztit Az a rágalomhadjárat, amely oly vakmerő öntudatossággal pergette kárttevő tüzét Magyarország ellen a marseillei események kapcsán : teljes kudarccal végződött. Még a francia sajtó egy bizonyos részének — Perlinax urralazélen — sem sikerült egyetlen tételét sem igazolni ama vádaknak, mintha Magyarországnak a legkisebb része is volna a merényletben. Ezúttal még az a régi közmondás sem vált be, amely minden esetben a rágalmazást ajánlja harci eszközül, mert abból mindig megragad valami. A csehek ügybuzgó külügyminisztere azonban nem igen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy a szemében oly gyűlölt Magyar ország egy percre is kikerüljön a vádak pergőtüze alól. Jó alkalmul szolgált neki ehhez a legutóbbi külügyi beszámolója a cseh parlamentben, amelyben a cseh külpolitika vonalvezetését ismertette, természetesen nem engedvén el az alkalmat, hogy rajtunk magyarokon ismét ne üssön egyet. A magyar kisebbségi panaszokról beszélve, többek között a következőket mondotta: — Ami a magyar kisebbségi panaszokat illeti — mondja a cseh külügyminiszter — azt hiszem, hogy ezekben érvényesíteni kellene nemzetközi téren azt az alapelvet, hogyha egy állam panasszal fordul a kisebbségi politika kérdéseiben a Népszövetséghez, akkor előbb automatikusan meg kellene vizsgálni : vájjon rendben vannak-e a kisebbségi ügyek magában a panaszkodó államban. így kívánja ezt az udvariasság, az igazság, a politikai fair play minden államot egyformán kötelező elve. Benes külügyminiszter urat már egyszer igen zavarba hozta Géniben a magyar főmegbizott, amikor ugyancsak a kisebbségi sérelmek kérdésében szaván fogta s a tulajdon indítványának elfogadásával akarta bebizonyítani, hogy magyar kérdésekben milyen hamis eszközökkel dolgozik a cseh politika. Nos: ezúttal is hajlandók vagyunk felvenni a felénk dobott keztyüt s ország-világ előtt bebizonyítani, hogy nálunk a kisebbségnek sehol nincsen rosszabb sora, sem más elbírálásban, kezelésben nem részasül, mint maga a magyarság. Hogy a kisebbségi németségnek milyen a helyzete nálunk, az közismert dolog, amelyet a kisebbségek parlamenti képviselői többször le is szögeztek felszólalásaikban. De elismerte ezt a német tanulmányi társaság is, amely a múlt években járta be a dunántúli német falvakat s azt a jólétet, kulturszinvonalat látva, amelyben a magyarországi kisebbségek élnek, elismerték, hogy semmi panaszra nem lehet okuk s a németek csak hálásak lehetnek hazájuknak, amelyben ennyire boldogulhatnak. Most, hogy a cseh külügyminisztert a magyarországi tót kisebbségek helyzetéről megnyugtassuk, arra nézve nemcsak egy adat áll rendelkezésünkre. A múlt év telén több tót irodalmi estét rendeztek a magyar- országi tótok úgy Budapesten, mint a tót vidékeken. Ezekről irt akkoriban az egyik felvidéki tót lap, hogy „romlatlan, tiszta tót irodalmi nyelvet és irodalmi szini- előadásokat ma már csak Magyar- országon, Békéscsabán és a környékén lehet hallani.“ így. De ennél még beszédesebb igazolással is szolgálhatunk. Korláth Endre dr., az elszakított felvidéki magyarság vezére, prágai szenátor, legutóbb azzal a tervvel foglalkozott, hogy a csonka ország tótjait ki kellene cserélni azokkal a magyarokkal, akik nem akarnak az uj impérium alatt maradni. Ő, mint törvényhozó vállalta a közvetítő szerepet a cseh kormánynál. De, hogy a kérdésben tisztán lásson, érintkezésbe lépett a békéscsabai tótok egyik vezető férfiával, mit szól a gondolathoz. Előadásomra — mondja Korláth Endre — olyan választ kaptam, amire egyáltalán nem voltam elkészülve. Az illető úgy nézett rám, mintha népének legnagyobb ellensége volnék és nem győzte hangsúlyozni, hogy népnek milyen jó dolga van Magyarországon s alig lehetne valakit is kapni közülük, aki ki akarna vándorolni Magyarországról, bármely cseh kormány kívánságára is. Ez a megtörtént eset egymagában is elég bizonyíték ahhoz, hogy a Benes-féle rágalom ezúttal is lepattanjon rólunk s hogy mi sosem kívántunk a magyar kisebbségeknek több jogot és kedvezőbb helyzetet, mint amit mi nyújtunk kisebbségeinknek. A magyarokat tömegesen utasítják ki Szerbiából Belgrádból jelentik: A szerb kormány váratlanul olyan intézkedéseket léptetett életbe a szerb királyság területén élő magyarokkal szemben, amelyek a világ közvéleményének jogos felháborodását vonták maguk után. Elrendelte ugyanis, hogy mindazok, akiknek tartózkodási engedélye lejárt, nyomban hagyják el Jugoszlávia területét. De intézkedtek abban az irányban is, hogy akiknek ottartózko- dási engedélye csak később járt volna le, szolgáltassák be igazoló irataikat s ennek helyébe kiutasító végzést kaptak, amelynek értelmében 6 óra leforgása alatt kötelesek elhagyni Jugoszlávia területét. Ez az embertelen eljárás a Jugoszláviában élő magyarok teljes tönkremenését jelenti, mert olyan rövid az eltávozás ideje, hogy a rajtuk levő ruhán kívül semmit sem hozhatnak el magukkal s földjük, házuk és minden ingóságuk a szerbek szabad prédájává válik. Szlouenszftóbon uj gazdasági csapást mer a magyarságra Fozsony, Kassa, Nagymihály, Ungvár, Munkács elszakított városainak építkezési lendületét az okozta, hogy a megszaporodott tisztviselők számára a 30 évi adó- mentesség alapján házakat építettek. A házépítők a törzslakosság és a megmaradt tisztviselők voltak. A tulépitkezés tolytán a lakásbér csökkenés oly szédületes mértékben érvényesült, hogy már tavaly nem telt nem a törlesztésre, de még a kamat fizetésre sem. Most meg az állam a 30 éves adófizetést szüntette meg. e tény azt: ha azt akarjuk, hogy a népszavazás nekünk megfelelő legyen, arra kell törekednünk, hogy a hazai gazdasági, politikai stb. állapotok kedvezőbbek legyenek, mint a megcsonkításunkban résztvevő szomszéd államokban s igy a visszacsatolás az elszakított részek lakosaira nézve előnyösebb legyen, mint a mostani helyzet. Csak, ha Hazánkban a teljes jogrend uralkodik, ha gazdasági életünk kedvezően alakul, remélhetjük revízióra irányuló vágyaink teljesülését. Népszavazással csakis oly területeken remélhetünk kedvező eredményt, ahol a magyarság túlsúlyban van van, illetve felekezeti momentumok a lakosságot hozzánk fűzik; másrészt, ahol az illető terület gazdaságilag szorosabb ösz- szefüggésben van Csonka-Magyar- országgal, mint az uj állammal. Éppen a mi megyénk az, amely ily helyzetben van s ezért mi remélhetjük leghamarabb a visszacsatolást. Revízió szempontjából megfelel nekünk, tudjuk 9 szerb kormány az összes magyarországi lapokat és folyóiratokat kitiltotta az ország teröletéről A belügyminisztérium szombaton keltezett rendeletével az ösz- szes magyarországi sajtótermékeket (napilapokat, politikai és szép- irodalmi folyóiratokat, szaklapokat) kitiltotta az ország területéről, illetve megvonata azok postai szállításának jogát és az ország területén való forgalombakozatalát. Vasárnap már egyetlenegy magyar sajtótermék sem volt található Jugoszláviában. Ugyanakkór Csehország szép- irodlmi Íróink munkáinak nagy részét, Prohászka Ottokár összes munkáit is kitiltotta. Egyes szám ára ÍO fillér.
