Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-07-01 / 26. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934. julius 1. Rákóczi korabeli aranyleletre bukkantak Bodrogzsadányban Y Az útépítő munkások szétdobálták a réznek hitt kincs nagyrészét — Nyolc kiló szinarany egy öreg fazékban Bodrogzsadány községben most folynak a bekötőút építési munkálatai, melyek során a munkások szenzá­ciós leletre bukkantak. Az elmúlt pénteken az egyik mun­kás ásás közben egy 4 literes vörös­rézedényt talált, amelyből mintegy 8 kilónyi különböző sárgarézkarikák, öntött rézdarabok és rézdrótok ke­rültek napvilágra. A munkások össze- sereglettek a furcsa lelet körül, majd megosztoztak a talált réztárgyakon. Egyikük azonban szombaton behatób­ban kezdett érdeklődni a furcsa és értéktelennek látszó rézkarikák iránt s ekkor a legnagyobb meglepetésre kiderült, hogy a kiásott edény tartalma nem réz, hanem a legfinomabb arany, amelynek eredete a Ráköczi-korra vezethető vissza. Ezután a megállapítás után pilla­natok alatt hire terjedt a zsadányi szenzációnak s az élelmesebb mun­kások nyomban megkezdték a nagy- értékű aranytárgyak értékesítését. Többen ékszerészekhez fordultak, akik, miután kétségtelenül megállapí­tották a réznek vélt tárgyak arany mivoltát, néhány darabot meg is vá­sároltak a szerencsés emberektől. Ekkor szerzett tudomást a dologról a csendőrség, amely azonnal meg­kezdte a munkálatoknál dolgozó munkások kihallgatását és a náluk talált aranyakat elkobozta. Kihallga­tásuk alkalmával a munkások elmon­dották, hogy sejtelmük sem volt a lelet értékéről s igy történt, hogy annak egy részét, mint teljesen ér­téktelen dolgot, szétdobálták, egyikük pedig ásóját egy hosszú darab arany dróttal kerékpárjához erősítette, hogy legalább ennyi haszna legyen. A csendőrség vasárnap óta szaka­datlanul folytatja az aranyak felkuta­tását s eddig mintegy 2 kilót sikerült megtalálnia. Az összeszedett arany­tárgyak között pompás mivü vitéz­kötések, sujtások, zabladarabok, ló­szerszámot ékesítő ötpengős nagy­ságú aranykarikák, kössönytyük és tömött aranyrudacskák vannak, me­lyeknek óriási aranyértékén kívül muzeális értékük is igen nagy. Mivel a munkások legnagyobb része nem tudja, hogy az aranyak beszolgáltatását a törvény büntetés terhe mellett előírja, közöljük, hogy akik eddig nem szolgáltatták be a náluk lévő aranytárgyakat, saját ér­dekükben mielőbb jelentkezzenek a csendőrségen. BUJDOSÓ CUKRÁSZDA SÁTORALJAÚJHELY 26 Kazinczy ucca 7. szám A Hegyaljai Hét érdekessége a TT okajhegyaljai Bortermelők P inceszö Vetkezete állami ellenőrzés alatt BOtMUITÍSl Az aranynapsugaras cimkékkel ellátott gyönyörű palackokat már az egész világon ismerik. Látogassa meg mindenki a látványosság számba menő p.aviIIont! Magyar Bokréta a Hegyalján A Bokrétát Paulini Béla rendezésével a rádió is közvetíti A „Hegyaljai Hétu változatos prog­ramijának egyik legnagyobb érdek­lődéssel várt müsorszáma a már vi­lágviszonylatban híressé vált Magyar Bokréta előadása. Nyolc község vá­logatott menyecskéi, leányai és legé­nyei szerepelnek pompás népvisele­teikben, köztük három zempléni köz­ség csoportjai, kik most esnek át a Bokréta tűzkeresztségén. A cigándiak a „májusjárás“ és „szűz gulyaforditás“ az országban másutt nem ismert színes népszokások bemutatásával, továbbá nagyszerű táncaikkal, a mikóháziak országos viszonylatban is páratlan leánykoru- sukkal s a rudabányácskai pompás menyegzői jelenetével a már nagyhírű idegen csoportok bemutatásaiban Zemplént méltóan képviselve illesz­kednek be. Az idegen csoportok közül a szent- istváni gyermek kórus Bécsben is nagy sikerrel szerepelt, de nagy si­kere lesz a bulyákiak festőién színes lakkcsizmás népviseletü, a boldogiak madeirás válkendőjü arató ünnepet bemutató, a galgahévizi válogatott szép menyecskékből álló gyönyörű szinpompáju, s végül a kállai kettőst táncoló nagykállói csoportoknak is. A Bokrétát Paulini Béla rendezé­sével a Rádió is közvetíti. Az előadás a Sportpályán épített szabadtéri szín­padon lesz megtartva. Szegő Sándor divatháza Sátoraljaújhely, Fő*ucca 6. legnagyobb választék legolcsóbb árak felöltih és ruházati cikkekben. _____________________________________________________________26 Hintó a szobrát akarják a pozsonyi Petőfi A legutóbbi pozsonyi tartomány gyűlésen a szlovák-magyar testvéri viszonyról és a pozsonyi Petőfi szo­borról is szó esett. A tárgysorozat »során az egyik néppárti képviselő referálta a Slovenská Liga kérvényét a pozsonyi Hviezdoslav-Örszágh Pál, neves szlovák költő szobrának ügyé­ben, amelyet a régi Petőfi szobor helyén állítanak fel. A választmány 30.000 korona segély megszavazását javasolja erre az évre és a következő évre is 50.000 koronát. A szobor tehát 350.000 koronába fog kerülni. A magyar nemzeti párti képviselő felszólalásában megemlíti, hogy bár a Slovenská Liga igen sokszor téved a magyar kultúrtörténetre vonatkozó megállításaiban, a magyarság mégis szolidáris a szlováksággal, amikor egy nagy költőjének szobra felállítá­sáról van szó. Szlovenszkóban azon­ban nemcsak szlovák, hanem magyar kultúra is van és amikor a magyar pártok megszavazzák a fenti szlovák költő szobrára a segélyt, ezt a szlo­vák-magyar kultur testvériség nevében teszik. Éppen ezért nem hagyhatja megemlítés nélkül azt a kulturszégyent, hogy a pozsonyi Petőfi szobrot a régi helyéről való eltávolítása után a városi major istállójában helyezték el. Ezért arra kéri az országos elnököt, cipőt legjobban, legolcsóbban SGHWARTZBÄRTH cipőnagyáruházában vásárolhat 26 szobor helyére felállítani ? hogy a szobrot erről a méltatlan helyről távolítsák el és állítsák fel újra Pozsony városában. emléktáblát helyeztek el néhai Kozma ^nöor szülőházán Marcaliban vasárnap leplezték le ünnepélyes keretek között a leveldi Kozma Andornak, a hírneves költőnek, főispánunk nagybátyának a szülőházán elhelyezett emléktáblát. Az ünnepségen a család részéről megjelent özvegy Kozma Andorné, Kozma István mérnök, a költő fia és három leánya, Kozma Miklós felsőházi tag, a MTI elnökigazgatója, dr. Kozma György főispán és Kozma Sándor. Az Akadémia és a Kisfaludy-Tár- saság képviseletében Kéky Lajos, a Petőfi-Társaságot Lázár Béla, a Ber­zsenyi-Társaságot és Somogy vár­megyét báró Weissbach Iván főjegyző, a dunántúli református egyházkerü­letet Huszár Aladár felsőházi tag és Halka Sándor esperes képviselték. A költő szülőházánál Mérey Vajda Aladár mondott beszédet. Utána Kéky Lajos beszélt, miközben lehul­lott a lepel az emléktábláról, amelyet Hikman Béla községi bíró vett át megőrzésre. Illés Károly levente Kozma Andor „A magyarság szim­fóniája" cimü költeményét adta elő, majd Strausz István képviselő be­szélt. L

Next

/
Thumbnails
Contents