Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-07-01 / 26. szám

Sátoraljaújhely, 1934. julius 1. * LXV. évf. 26. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr BOGTAY KÁLnÁY Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre l-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Maj-Hegyalja Irta: Káltay Miklós m. kir. földmiveléstigyi miniszter Tokaj-Hegyalja! Mondhatnánk most úgy is: Hegyalja. A másik két hegyalja messze került tőlünk. Arad- Hegyalját csak távolról láthatjuk. Ködbe vesző, kéklő vonalait, ha a csonka ország határszegletéről oda- átra nézünk. Erdély-Hegyaljáról pe­dig még a madár is ritkán száll felénk. Most csak egy hegyalja van az országban: És mégis, ha említjük, mindig Tokaj-Hegyaljáról beszélünk. Azt hiszem, ez igy is van helyesen. Tokaj minden szőlőhegyek királya. E királyi jelzőt a Hegyalja elől el­hanyagolni nem szabad. Még addig sem, amig a másik két hegyalja tá­vol esik tőlünk. Maradjon mindnyájunk szive sze­rint a Hegyalja minden időkben: Tokaj-Hegyalja. Szőlőskertek himes palástjával ékesen, ez ősi magyar föld középpontjában. Tokaj várában bontotta ki a szabadságharc zászló­ját Rákóczi Ferenc. E vidékről in­dult Kossuth Lajos. A magyar föld iránti rajongás szellemét viszik az e hegyekről áradó szellők. És minden magyar lélek szeretetének melege ide száll vissza 1 Ennek a szeretet­nek a melege benne van Tokaj sző­lővesszején nektárt csepegtető nap­sugárban. Talán éppen ennek a sze­retetnek fluidumként áradó melege teszi, hogy a tokaji nektár nemcsak tüzesit, nemcsak a szivet pezsditi fel, de a lélek legnemesebb húrjait is megrezditi. És a mikor a Tokaj-Hegyalja csil­logó borával telt pohár kiürül, — vájjon gondol e mindenki arra, hogy annak minden cseppjéhez mennyi féltő szeretet, mennyi verejtékező munka és ma még ezen felül mennyi gond tapad. A csonka ország testére fonódott autarchia hétfejü sárkánya Tokaj- Hegyalja népét sem kímélte. A ma­gyar föld termékei elől való és hosz- szu éveken át tartó elzárkózás mérve csökkent. Az autarchia sárkányának szorítása enyhült. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy ha ennek a szorításnak az ereje enyhült is ugyan, a gazdasági életünk testére fonódó autarchia még legyőzve nincsen. Vég­leges legyőzéséhez még sok küzde­lemre és további kitartásra van szük­ség. Megállapítható az is, hogy Tokaj- Hegyalja népe önbizalmát soha sem veszítette el. Hősiesen kitartott a ne­héz időkben és megy a maga utján előre. Élni akarását, még inkább élni tudását bizonyítja a most meg­nyíló borkiállítás. Tokaj-Hegyalja székvárosában, Sá­toraljaújhelyben ünnepi hétre gyüle­kezik a vidék gazdaközönsége. Ez ünnepi hét kezdetén szeretettel kö­szöntöm Tokaj vidékének szorgalmá­ról hires szőlőmüvelő népét. Zemplenvármegye közönségének felháborodott tiltakozása a francia külügyminiszter céizatos történelemiiamisitásai ellen A vármegye nyári évnegyedes közgyűlése Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága dr. leveldi Kozma György főispán elnökletével junius 27-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartotta nyári rendes közgyűlését, amelyen a törvényhatósági bizottság tagjai nagy­számban vettek részt. Napirend előtt az elnöklő főispán közölte a közgyűlés tagjaival, hogy dr. Tóth Alajos és dr. Nagy Béla sátoraljaújhelyi ügyvédeket tisztelet­beli vármegyei tiszti főügyészekké kinevezte. Az uj tiszteletbeli vármegyei fő­ügyészek közül dr. Tóth Alajos nyomban letette a hivatali esküt. Ezután közölte a főispán, hogy a Sátoraljaújhelyben julius hó 1-én tartandó országzászló avatási ünne­pélyére József kir. herceget — mint azt lapunk más helyén megírtuk, szemé­lyesen meghívta. A kir. herceg azon­ban legnagyobb sajnálatára akadá­lyozva van a kérdéses időben Sátor­aljaújhelyben való megjelenésben, azonban felkérte a főispánt, hogy üdvözletét a törvényhatósági bizott­ságnak és azon keresztül Zemplén­vármegye közönségének tolmácsolja. A közgyűlés a kir. herceg üdvöz­letét köszönettel vette tudomásul és felkérte az elnöklő főispánt, hogy a törvényhatóság köszönetét a kir. herceghez továbbítani szíveskedjék. A közgyűlés a főispán indítványára elhatározta, hogy a közelmúltban el­halálozott Schweiger Márkusz tör­vényhatósági bizottsági tag em­lékét jegyzőkönyvében megörökíti. Ezután a főispán javasolta, hogy a közgyűlés a póttárgysorozat első pontját tárgyalja először, melynek során dr. Tóth Alajos törvényható­sági bizottsági tag Barthou francia külügyminiszter részéről Bukarestben elhangzott felháborító és történelem hamisító kijelentések legerélyesebb visszautasítását javasolta. Erélyes tiltakozás magyar történelem meghamisítása ellen Dr. Tóth Alajos emelkedett ekkor szólásra és a közgyűlés általános érdeklődése mellett a következőket mondotta : — A napilapokból valamennyien mélységes szomorúsággal és magyar lelkünk teljes felháborodásával sze­reztünk tudomást arról, hogy Barthou francia külügyminiszter a közelmúlt­ban Romániában tett látogatása al­kalmával Erdély szivében, a magyar kultúra teremtette kincses Kolozsvá­ron, majd Bukarestben a következő kijelentéseket tette: „Románia a tri­anoni békeszerződéssel csak régi ha­tárait szerezte vissza és ti románok visszakaptátok határaitokat, melyek a tietek voltak, a tietek most is és a tietek maradnak.“ Ezen tőrténelemhamisitó ki­jelentések megbélyegzésére nem találok megfelelő par­lamentáris jelzőket, csak úgy érzem, hogy amint felkorbá­csolták ezen kijelentések a magyar közvéleményt, s fel- jajdult hallatukra az egész magyar sajtó, úgy nem ha­ladhat el felettük felháboro­dásának kifejezése nélkül Zemplénvármegye törvény- hatósága sem. Beszéde további során megállapí­totta, hogy Románia, mint állam Cuza Sándor választott fejedelem alatt 1859-ben kezdett életre kelni és ekkor egyesült egy állammá Moldva, Oláhország és Dobrudsa, majd 1861-ben a török porta meg­engedte, hogy ezek az államok Ro­mánia néven Bukarest székhellyel egyesülhessenek. Moldva Nagy La­jos magyar király fennhatósága alatt állott, később Zsigmond magyar ki­rálynak esküdött hűséget. Oláhor­szág Róbert Károly magyar király­nak adófizető vazallusa volt. Romá­niának soha még birtokai sem vol­tak Erdélyben, s lakossága a kul- turálatlanságnak legalacsonyabb fo­kán álló nomád pásztor nép volt. Ezzel szemben Erdély a honfoglalás óta része volt Szent István koroná­jának és soha oláh birtok nem volt. Hiányosak Barthou történelmi ismeretei — Ezen történelmi tények bizo­nyítják, — folytatta dr. Tóth Alajos — hogy a francia külügyminiszter föld­rajzi és történelmi ismeretei annyira hiányosak (Általános hosszantartó he­lyeslés) mint voltak a trianoni béke­diktátum rosszakarattal félrevezetett nagyhatalmai képviselőinek isme­retei, akik történelmi hazánkat (Úgy van 1 Úgy van 1) igy megcsonkítani engedték. Ezekután a közgyűlés zajos éljen­zéssel elfogadta dr. Tóth Alajos alábbi határozati javaslatát: „Zemplénvármegye törvényhatósági közgyűlése a legnagyobb felháborodással és megütközéssel szerzett tudomást Barthou francia külügyminiszternek a közelmúltban romániai látogatása alkalmával Ko­lozsváron és Bukarestben tett kije­lentéseiről. Miután ezen kijelentések a való történelmi adatokkal ellenkez­nek, tehát nem minősíthetők egyebek­nek, mint történelemhamisi- tásnak, a törvényhatóság tiltakozik a törté­nelem meghamisítása ellen és átír a többi törvényhatóságokhoz, hogy e sérelem feletti tiltakozásuknak szin­tén adjanak méltó kifejezést.“ A közgyűlés ezután áttért a napi­rendre. Görgey Géza tb. főjegyző ismertette Gömbös Gyula miniszter- elnök leiratát, melyben a római útja alkalmából kifejezett üdvözlésért kö­szönetét mondott a törvényhatóság­nak. Tudomásul vette a közgyűlés Bernáth Aladár alispán köszönő ira­tát nagybátyja, Dókus Ernő elhunyta alkalmából kifejezett részvétéért. Elfogadta a közgyűlés a kisgyü- lésnek azon javaslatát, amellyel dr. Görgey László vármegyei árvaszéki ülnöknek a VII. fizetési osztályba való előléptetését javasolta. Az alispán bemutatta a házalási engedélyek számának megállapítása tárgyában alkotott vármegyei sza­bályrendelet tervezetet, amely szerint jelenleg 28 ilyen engedélyt adtak ki a vármegye területére. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyénél alkalmazott díjtalan köz- igazgatási gyakornokok és egy díj­talan orvosgyakornok részére havi 80 P tiszteletdijat állapit meg, amit az 1935. évi költségvetésbe irányoz­tak elő. A kisiparosoknak a közszállitások- ban való részeltetése tárgyában a törvényhatósági bizottság feliratot in­tézett a kereskedelemügyi miniszter­hez. A miniszter most értesítette a törvényhatóságot, hogy a kisiparo­soknak a közszállitásoknál való ér­dekmegvédésére a kellő intézkedé­seket megtette. Különböző társtörvényhatóságok átiratainak és egyébb ügyeknek le- tárgyalása után a közgyűlést a fő­ispán 11 órakor berekesztette. * A közgyűlést megelőző napon, kedden délelőtt a vm. igazoló vá­lasztmány és a gazdasági albizottság ülésezett. Utána a törvényhatósági kisgyülés tartotta meg ülését, ame­lyen a közgyűlés tárgysorozatát ké­szítették elő. Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents