Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-04-22 / 16. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN

1934. április 22. •

Kozma Miklós

A Budapesti Közlöny április 15-iki, vasárnapi száma a következő legfelsőbb elhatározást közli:

A m. kir. miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi XXVI. te. 23. §-a alapján vitéz leveldi Kozma Miklós miniszteri tanácsost, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatóját a felsőház tagjává élethossziglan kinevezem. Kelt Budapesten, 1934. április 11. napján.

HORTHY s. k. vitéz GÖMBÖS Gyula s. k. Kozma Miklós erőteljes, munkás, tettrekész, férfias egyénisége jólismert a magyar közönség előtt.

Nagyváradon született, 1884. szept. 5-én. Fia leveldi Kozma Ferenc nyugalmazott tábornoknak, aki Bárd Miklós költői névvel régóta előkelő helyet foglal el a magyar irodalomban. Kozma Miklóst 1904-ben avatták a Ludovika Akadémián huszárhadnagy- gyá. Katonai szolgálata mellett 1911- ben letette a középiskolai érettségit, majd a Pázmány Péter tudomány- egyetemen a jogi alapvizsgákat is. A világháborúban az orosz és az olasz fronton negyvennégy hónapon át teljesített harctéri szolgálatot, eleinte mint századparancsnok, majd mint a 16. hadtestparancsnokság kombinált lovas portyázó osztályának parancsnoka, végül mint ezredsegédtiszt. A zalesczykii csatában egy ároknyárstól lábán megsebesült s három hónapig vérmérgezésben feküdt. Három Ízben tüntették ki a katonai Signum Laudis- szal. Tulajdonosa a 111. osztályú katonai érdemkeresztnek, a II. osztályú német vaskeresztnek és a III. osztályú vaskoronarendnek.

A forradalom kitörésekor a honvédelmi minisztériumba osztották be szolgálattételre, ellenforradalmi tevékenysége miatt azonban 1919. januárjában letartóztatták s távoznia kellett helyéről. A kommün alatt főleg a Dunántúlon rejtőzködött, majd Pécsre, onnan Szegedre ment, ahol a nemzeti hadseregben a védelmi és propagandaosztály vezetését vette át. A fővezérséggel Siófokra, majd Budapestre került s Horthy Miklós, amikor kormányzóvá választották meg, őt mint katonapolitikai referenst magával vitte az irodába. Itt teljesített

a felsőház tagja

szolgálatot 1920. augusztus 7-éig. Ekkor átvette a Magyar Távirati Iroda vezetését. Ebben az évben szol- gálatonkivüli őrnaggyá nevezték ki.

A Magyar Távirati Iroda élén fáradhatatlan munkássággal fogott hozzá a magyar hírszolgálat megszervezéséhez s azt úgy külföldi, mint belföldi vonatkozásban teljesen modern alapokra fektette s a Magyar Távirati Irodát néhány év alatt a külföldön is elismert, kitűnő hírszolgálati intézménnyé fejlesztette. Megalakította a Magyar Filmirodát és a Magyar Hirdető Irodát, amelyek szintén a Magyar Távirati Iroda Rt. érdekkörébe tartoznak. Vállalata érdekkörébe vonta és újjászervezte a Magyar Országos Tudósítót, amely a rendőri és törvényszéki híranyagot szolgáltatja a sajtónak, valamint a három évtized óta fennálló Telefon Hírmondót, amely 1925. év derekán megkapta az államtól a postakincstárral együtt a rádiókoncessziót. Ekkor alakult meg a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. Később, 1930-ban a vezetése alatt álló vállalatok érdekkörébe vonta a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankot is.

Irodalmi munkássága is elsőrendű.

Az elmúlt évek alatt részben hivatalos, részben magánutak során be utazta egész Európát, ó volt az, aki annak idején elsőnek hívta fel Bethlen István gróf akkori miniszterelnök figyelmét a frank-ügyre s annak egyik koronatanúja volt. A magyar irodalomban is sikerrel állta meg helyét. „Egy csapattiszt naplója“ cimü munkája, amely németül is, „Mackensens ungarische Husaren“ címmel megjelent, valamint „összeomlás“ cimü könyve általános elismerést keltett. Közéleti munkásságáért többizben részesült kitüntetésben. A kormányzó a miniszteri tanácsosi címet adományozta neki és szolgálatonkivüli alezredessé nevezte ki. Tulajdonosa a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek, a Corona d’Italia olasz s a norvég Szent Olaf érdemrend középkeresztjének. Amikor a Távirati Iroda

tabletták

IN

ASP

^.útitok a wjzqhülés etsá -J3úriéi fogfájásnál

Gyógyszertárban kapható.

1931-ben ötvenéves fennállásának jubileumát ünnepelte, kormányzói dicsérő elismerésben részesült. A Nemzetközi Filmoktatásügyi Intézet tanácstagja és a magyar csoport elnöke.

A bereckii strand

május elején megnyitja kapuit

Az eddigi szelvénybérletek helyett olcsó családi idénybérletek bevezetését tervezik—Küszöbön a jegyárak általános mérséklése

A szokatlanul szép tavaszi időjárás időelőtt aktuálissá tette a strandszezonnal kapcsolatos kérdéseket. Az újhelyiek nagy közkedveltségének örvendő bereckii strandfürdő az elmúlt évben részben a késői megnyitás, részben pedig a kedvezőtlen időjárás miatt nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket, illetve a strand vezetőségének említett okokból nem állott módjában megvalósítani azokat a terveit, amelyekkel a közönség legteljesebb kényelmét biztosítani kívánja.

A most meginduló fürdőévadban azonban számos olyan újításra kerül sor, melyeknek bevezetése nagyban hozzá fog járulni a bereckii strand fejlődéséhez. így szó van az eddigi szelvénybérletek helyett családi idénybérletek bevezetéséről, amelyek az

autóbuszforgalomban is érvénnyel bírnának. Az idénybérletek árát rendkívül méltányosan állapítaná meg a város.

A több oldalról elhangzott sérelmek kiküszöbölésére szolgál az a tervbe vett intézkedés is, amely a jegyárak általános mérséklését célozza.

A strand vezetőségétől nyert értesülésünk szerint a strandforgalmat lebonyolító autóbuszok szezonelőtti javítása máris folyamatban van, de minden előkészület megtörtént már arra nézve is, hogy a bereckii strand kedvező idő esetén már május első napjaiban megnyissa kapuit.

— Uj piirttitkíir. Gömbös Gyula, a Nemzeti Egység vezére a Tokaj községi szervezet titkárává Nagy János tokaji banktisztviselőt nevezte ki.

Öt zempléni község

díszpolgárává választotta dr. Kozma Qyörgy főispánt és gernáth Aladár alispánt

Rudabányácska község képviselőtestülete április 18-án tartott rend kívüli közgyűlésében dr. Kozma György főispánt és Bernáth Aladár alispánt a község érdekében tett hathatós intézkedéseikért és jóindulatú pártfogásukért. — Sáj László gk. plébános indítványára — egyhangú lelkesedéssel díszpolgáraivá választotta.

Ugyancsak egyhangú lelkesedéssel választotta díszpolgárává április hó 20-án Alsóberecki, Felsőberecki, Vily és Vitány községek képviselőtestülete a vármegye főispánját és alispánját, a községek érdekében kifejtett munkásságukért.

fl „ZEMPLEH“ EREDETI TÁMI

Emlékezés Szemere Miklósra*

Irta: Viczmándy Tamás

1871—1877 között szüleim a zemp- lénmegyei Lasztóczon laktak, ahol igen jó barátságban éltünk Szemere Miklóssal és a családjával. Helyesebben szólva: Szemere Miklós és az apám barátsága csak egy ideig tartott, mert később megnehezteltek egymásra.

Szemere nagy Kossuth-imádó volt, az apám pedig Deákot és — mint volt 1848—49-es honvédszázados — üörgeyt istenítette és ha összejöttek, régi magyar szokás szerint, első dolguk volt rátérni a politikára. Egy ilyen politikai eszmecsere közben, pipaszó mellett, Szemere — az ő szókimondó, tréfás módja szerint — azt találta mondani a még akkor nem régen törvénybe iktatott 1867-iki kiegyezésről, hogy „nincsen annak se füle, se farka!*... Az apám, aki a kiegyezésnek őszinte hive volt, nagyot nézett a már 70. évét is meghaladott öreg urra, s csak ennyit válaszolt: „a fület a Kossuth pártnak hagyjuk“. Szemere, aki 20 évvel idő" Részlet az illusztris zempléni írónak „Hires zempléniek“ cimü most megjelent könyvéből.

sebb volt az apámnál — és abban az időben a kort megbecsülték — a választ zokon vette.

Azóta sem jártak egymáshoz, de annál gyakrabban jött az anyámhoz Szemere felesége, Máriássy Anna, akit Náni néninek hívtunk és maga Szemere is, ha már nem jöhetett, legalább irt az anyámnak, valahányszor sürgős mondani valója volt hozzá, például Győző bátyámnak — aki Darmay Viktor név alatt irt — valamely legújabban megjelent verséből, amely nagyon meg találta nyerni a tetszését...

És annál gyakoribb vendég volt Szemerééknél — ha Pestről haza rán- dult — Győző bátyám, ö rajongással szerette az öreg költőt. (Első verseit is neki és Gyulai Pálnak ajánlotta.) De azért egyáltalán nem utánozta verseiben Szemerét. Szemere költészetének alaphangja a humoros vidámság, Darmayé az önemésztő fájdalom.

Node Győző bátyám nem sirdogálni járt Szemeréhez. Egyenlő politikai nézeteiket mondták el egymásnak és ismételgették jóformán napról-napra és amig Szemere Tisza Kálmánt „g"zti viperá'-nak nevezte verseiben, Darmay Arany János „tillaárom haj“ refrénü verse mintájára Lónyay pénzügyminisztert csúfolta ki.

Lasztóczon — mind Szemerééknél,

mind nálunk — elég sok vendég megfordult. Egyik nagybátyám: Vicz- mándy Móricnak a családja igen szi vesen látott vendége volt mindig a Szemere-háznak, mert Móric bátyám felesége az „Arany trombita“ hires költőjének: Sárosy Gyulának volt a leánya, Sárosy pedig valamikor maga is gyakran megfordult Szemerénél nemcsak Lasztóczon, hanem az ő tolcsvai pincéjében is, amint azt Szemerének „Tolcsvai pincémben“ cimü verse is bizonyítja.

Még abban az- időben hallottam a két költővel kapcsolatban Lasztóczon történt következő vidám esetet.

Sárossy Gyula valahol a kertben egyedül bolyongott. Őt keresve jött Szemere és megkérdezte Sárossytól:

— Hol van Gyula?

A költő Sárossy felesége, aki maga is költői hajlamokkal birt, költői nyelven óhajt válaszolni a költő Szemerének és igy. felel:

— Gyula kint leng a szabadban 1

— Az Istenért, csak nem akasztotta fel magát? — vágott vissza vidáman a gyorseszü Szemere.

A látogatók között megfordult ná lünk, olyan alkalommal, amikor Győző bátyám is otthon volt, egyik rokonunk: Reviczky Ágostonná és a leánya: (később Ambrózy Nándorné) is, egy szép, sudár termetű nő, beszélő szemekkel, aki csinosan zon- gorázta a magyar nótákat és méltán volt Győző bátyámnak számtalanszor megénekelt ideálja. („Charlotte dalai.“)

Győző barátai közül el-ellátogattak Lasztóczra: Szabó Endre, az akkor kedvelt, de korán elhallgatott poéta, továbbá Mezei Ernő és egy korán összeomlott zempléni születésű nevezetesség ; Verhovay Gyula, akit mérges újságcikkei miatt szerettek a vic- lapok Vérhasovaynak csúfolni. Egyszer, 1877 nyarán, amikor Győző bátyám rövid időre hazajött Pestről, Szabó Endrével — aki a mi vendégünk volt — ebédutáni fekete kávéra ment az öreg költőhöz és én is velük tartottam. Szemere alacsony, cson- tosképü, igazi magyar típust mutató és még eleven mozgású öreg ur volt akkor, szürke, átható, de barátságos tekintetű szemekkel, magas homlokkal, gyér bajusszal és fülei felett előre fésült „Sechsundsechziger“-ekkel. Igazán úri házban lakott, feleségével — aki öreg korában, még a gyér bajuszt sem véve ki, már igen hasonlított hozzá — továbbá leányaival. (Mint a költő Miltonnak, neki is három leánya volt, fia egy sem.)

A Szemere-kastély terraszáról el lehetett látni egészen Ujhelyig, hiszen a távolság oda mindössze 15 kilométer és Lasztócz elég magas domb-