Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-28 / 4. szám

1934. január 28. ZEMPLÉN 3. o'dal polgársága s a vidék termelő tár­sadalma fizette meg. Közben sze­gényedett mind a két tényező, amivel karöltve járt a fogyasztás csökkenése, viszont emelkedtek a vámtételek, szigorúbbak lettek a szabályrendeletek. Más szóval: a terheket nyögte a polgárság, de virult változatlanul a fővárosi pár­tok és klikkek kéz a kézben uralma. A vidék lakossága lelkes meg­értéssel figyeli a kormány erőteljes lépését és bizakodóan tekint a jövő­felé, mert szentül meg van győ­ződve, hogy a kormány részéről célba vett üdvös reform által Bu­dapest, a jövőben valóban az or­szágé s nem egyes pártok és klik­kek uralmi csoportosulásáé lesz. Felhívás az állástalan diplomásak nyilvántartása céljából Több mint két esztendeje, hogy a kormány kívánságára tervbe vé­tetett a fővárosnál, száz közigaz­gatási gyakornoki állás betöltése. A mai napig sem lehetett a gya­kornokokat kinevezni, mert nyolc­ezer előkelő protektor irt ajánló leveleket és kilincselt a pártok kö­zött, amelyek nem tudtak még megállapodni a részesedési kvó­tában. Ez a párturalom és klikkrend­szer áll most is a reformok útjába s felhasznál minden eszközt ennek megakadályozására, „alkotmány­védő“ blokkott szervez és hang­zatos frázisok szóbombáival igyek­szik elvakitani a közvéleményt. A politikai és közigazgatási szempontoknál, azonban sokkal fontosabban a vidék megítélésében azok az argumentumok, amelyek gazdaságilag teszik szükségessé a fővárosi reform megalkotását. Sajnos, a mi szépséges Buda­pestünk gazdaságilag szinte külön állam volt mindezideig csonka hazánkban. Az agrárjellegű magyar vidék minden terménye krudélis vámsorompóba ütközött, ha a fő­városi piac felé igyekezett. Pedig Csonka-Magyarországnak Buda pest a legfőbb fogyasztó piaca, amely felszívott magába mérhetet­len sok gazdasági erőt, de sajnos, ebből vajmi keveset kapott vissza a vidék. Ennek lett következménye, hogy megbénult az egészséges kör­forgás, ami egyoldalú vérelvonást eredményezett csupán. A budapesti kínai fal Budapest millió lakosú város, fogyasztása vagy félmilliárd pen­gőre becsülhető. Óriási tehát az a terménymennyiség, amely a fővá­ros lakosságát táplálja, s amely ennek az „önálló vámterület“-nek falai közé kell, hogy eljusson. Szomorú adatokat lehetne itt fel­sorolni a fővárosi szabályrendele­tekből, amelyek magyarázatát ad­ják annak, hogy a szabolcsi bur­gonya hogyan drágult meg Buda­pesten négy-ötszörösére, s milyen drágulási skálán megy át a búza, a bor és minden élelmicikk. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a főváros klikk és pártpolitikai ural­ma alaposan kiélte az ő külön, „állam az államban* életét. A vidék terményeinek megvá- molása és a dézsma-mérték annál jobban működött, minél rosszabb volt a főváros párturalmának a gazdálkodása. A deficitet a főváros A diplomás ifjúság elhelyezésé­nek elősegítése céljából alakult Állástalan Diplomások Országos Bizottsága (ÁDOB), amely dr Illés József egyetemi tanár, országgyű­lési képviselő elnöklete és jóformán valamennyi pártot magában fog­laló országgyűlési képviselői bi­zottság vezetése alatt immár mint­egy 2 esztendeje munkálkodik; a m. kir. kormány által egyedül illetékesnek elismert azon politika- mentes társadalmi szerv, amelyen keresztül az állástalan diplomások jelentkezése, nyilvántartása és ügy­kezelése történik. Abban az orszá­gos akcióban, amelyet a közel­múltban a diplomás ifjúság elhe­lyezkedése érdekében a m kir. kulturminiszter indított meg, az állástalan diplomások érdekeit az előbb említett Bizottság képviseli. Miután pedig ezen akció keretén belül csakis az juthat alkalmazási lehetőséghez, aki az ÁDOB nyil­vántartásaiban szerepel, ezért az ÁDOB e helyről is felhívással for­dul az állástalan diplomásokhoz, hogy — tekintet nélkül arra, hogy ennek előtte akár már magánál az ÁDOB-nál, vagy annak egyes szakosztályainál, akár bárhol má­sutt nyilvántartásra jelentkeztek, — az uj egységes eljárás céljából személyi adataikkal az országos nyilvántartás részére legkésőbb már­cius hó l ig jelentkezzenek. Állástalan diplomásnak számit mindazon alkalmazás nélküli ma­gyar honpolgár férfi és nő, aki magyar egyetemen, vagy főiskolán szerzett, avagy külföldről nosztri- fikált hasonló rangú oklevéllel rendelkezik. (Pl. orvos, mérnök, jogász, közgazdász, gazda, tanár stb.) Aki nem bir főiskolai képe­sítéshez kötött oklevéllel, mint pl. tanító, jegyző, technológus, felső­kereskedelmi iskola stb., ebbe a fogalomjelölésbe még nem soroz­ható be. Az általános jelentkezés a kö­vetkező módon történik: 1. A fővárosban /a/ró állástalan diplomások az ÁDOB helyiségei­ben (Budapest, Országháza, árkád­sor) naponta d. e. 9—2 és d. u. 4—6. személyesen jelentkezhetnek, lehetőleg okmányaikkal együtt. Akik okmányaikat bárminő oknál fogva egyidejűleg magukkal hozni nem képesek, azok adataik hiteles­ségét a fent jelölt határidőn belül igazolni tartoznak. 2. A vidéken lakók közöljék ne­vüket és pontos lakcímüket lev. lapon az ÁDOB-bal, hogy onnan postán 2 drb. kérdőivet kaphas­sanak, amelyek kitöltve visszakül­dendők az ÁDOB címére. Okmá­nyok melléklése ezúttal felesleges, az adatok helyessége helyileg fog igazoltatni. Természetes, hogy helytelen adat­szolgáltatás következményei az il­lető jelentkezőt sújtják. A Pártból Gömbös Gyula miniszterelnök, mint a Nemzeti Egység Pártjának Vezére, meleghangú levelet intézett dr Kozma György főispánhoz, mint a Zemplénvár- megyei pártszervezet elnökéhez, amelyben elismerésének adott ki­fejezést a főispán céltudatos és erélyes munkája felett, emellyel a Nemzeti Egység szervezeteinek működését biztosítani igyekezett. ízléses névjegyeket készit a „Zemplén “-nyomda Kis riport a nagy napról 1. Akiknek jegy nem jutott A bodrogköziek külön vonattal mentek az újhelyi zászlóbontásra. Olyan hosszú kocsisorral, hogy a „rendes“-be még sohasem járt arrafelé egyszerre annyi kocsi. Jókedvű, vidám arcok tekintgettek egymásra. És ismerős valamennyi. A bodrogköziek ismerik egymást még akkor is, ha sohasem talál­koztak. Az arc, a szem, a beszéd, az emelt homlok egyik faluban olyan, mint a másikban. Csak azok szomorodtak el néha, akik­nek jegy nem jutott. Bizony alig a felének volt jegye. — Már pedig benn szeretném meghallani, hogy lássam is a Vezérünket — mondja az egyik. — Nekem sincs jegyem — szól a másik, de úgy érzem, hogy benn leszek. Benn is volt. 2. A hadifogoly. Az előcsarnokban nagy a so- kadalom. Megjelenik két diszsisa- kos rendőr. — Akinek nincs jegye, távoz­zék! — szólnak zordonan. Pillanatok alatt kiürül a helyi­ség. Az egyik bodrogközi jegyző háta megett — aki csuda magas ember — ide-oda egyensúlyoz egy másik szintén odavalósi úri­ember. Mikor már csend van, azaz már rend van, meglátja a a jegyző a közös jó barátunkat, kiről tudva volt, hogy neki sem jutott jegy. — Hát te nem mentél ki ? Már van jegyed ? kérdezi a jegyző. — Jegyem az nincs, de hadi­fogoly voltam — feleli az illető. 3. Miért tapsolnak ? Az egyik páholyban éltes urinő tette ezt a megjegyzést, mikor a Gömbös beszédének elején már fel feltört a taps. Úgy látszik, nem egészen oszthatta az egység gon­dolatát. Eltelt vagy öt perc, aztán tiz, és a páholy közönsége derül­ten veszi észre, hogy az urinő még akkor sem tudja abbahagyni a tapsot, mikor a nagygyűlés kö­zönsége már újra áhítattal hall­gatja az uj magyar igéket. 4. Ászlóbontás. Az egyik falu elemi iskolájában másnap igen mosolygós arca van egy I. o. kis magyarnak. Uradalmak, hivatalok, Kereskedők figyelmébe! írógéppapírok Irópapirok Irógépszallagok Fogalmazópapir Irógépgummik Kereskedelmi levélpapírok Irógép-indigópapirok Borítékok továbbá irodafelszerelések és üzleti könyvek meglepő olcsó árakért kaphatók! Fekete, színed é« mádolóirónok ! Zsebcsavariróu-különlegességek ! Szabó Pál könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Sátoraljaújhely. Telefon 126. Rajzpapirok ivekben és tekercsekben Másolópapírok . » Milliméterpapirok „ „ l Milliméter-másolópapír „ „ Másolóvásznak tekercsekben és méterenként

Next

/
Thumbnails
Contents