Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-28 / 4. szám
1934. január 28. ZEMPLÉN 3. o'dal polgársága s a vidék termelő társadalma fizette meg. Közben szegényedett mind a két tényező, amivel karöltve járt a fogyasztás csökkenése, viszont emelkedtek a vámtételek, szigorúbbak lettek a szabályrendeletek. Más szóval: a terheket nyögte a polgárság, de virult változatlanul a fővárosi pártok és klikkek kéz a kézben uralma. A vidék lakossága lelkes megértéssel figyeli a kormány erőteljes lépését és bizakodóan tekint a jövőfelé, mert szentül meg van győződve, hogy a kormány részéről célba vett üdvös reform által Budapest, a jövőben valóban az országé s nem egyes pártok és klikkek uralmi csoportosulásáé lesz. Felhívás az állástalan diplomásak nyilvántartása céljából Több mint két esztendeje, hogy a kormány kívánságára tervbe vétetett a fővárosnál, száz közigazgatási gyakornoki állás betöltése. A mai napig sem lehetett a gyakornokokat kinevezni, mert nyolcezer előkelő protektor irt ajánló leveleket és kilincselt a pártok között, amelyek nem tudtak még megállapodni a részesedési kvótában. Ez a párturalom és klikkrendszer áll most is a reformok útjába s felhasznál minden eszközt ennek megakadályozására, „alkotmányvédő“ blokkott szervez és hangzatos frázisok szóbombáival igyekszik elvakitani a közvéleményt. A politikai és közigazgatási szempontoknál, azonban sokkal fontosabban a vidék megítélésében azok az argumentumok, amelyek gazdaságilag teszik szükségessé a fővárosi reform megalkotását. Sajnos, a mi szépséges Budapestünk gazdaságilag szinte külön állam volt mindezideig csonka hazánkban. Az agrárjellegű magyar vidék minden terménye krudélis vámsorompóba ütközött, ha a fővárosi piac felé igyekezett. Pedig Csonka-Magyarországnak Buda pest a legfőbb fogyasztó piaca, amely felszívott magába mérhetetlen sok gazdasági erőt, de sajnos, ebből vajmi keveset kapott vissza a vidék. Ennek lett következménye, hogy megbénult az egészséges körforgás, ami egyoldalú vérelvonást eredményezett csupán. A budapesti kínai fal Budapest millió lakosú város, fogyasztása vagy félmilliárd pengőre becsülhető. Óriási tehát az a terménymennyiség, amely a főváros lakosságát táplálja, s amely ennek az „önálló vámterület“-nek falai közé kell, hogy eljusson. Szomorú adatokat lehetne itt felsorolni a fővárosi szabályrendeletekből, amelyek magyarázatát adják annak, hogy a szabolcsi burgonya hogyan drágult meg Budapesten négy-ötszörösére, s milyen drágulási skálán megy át a búza, a bor és minden élelmicikk. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a főváros klikk és pártpolitikai uralma alaposan kiélte az ő külön, „állam az államban* életét. A vidék terményeinek megvá- molása és a dézsma-mérték annál jobban működött, minél rosszabb volt a főváros párturalmának a gazdálkodása. A deficitet a főváros A diplomás ifjúság elhelyezésének elősegítése céljából alakult Állástalan Diplomások Országos Bizottsága (ÁDOB), amely dr Illés József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő elnöklete és jóformán valamennyi pártot magában foglaló országgyűlési képviselői bizottság vezetése alatt immár mintegy 2 esztendeje munkálkodik; a m. kir. kormány által egyedül illetékesnek elismert azon politika- mentes társadalmi szerv, amelyen keresztül az állástalan diplomások jelentkezése, nyilvántartása és ügykezelése történik. Abban az országos akcióban, amelyet a közelmúltban a diplomás ifjúság elhelyezkedése érdekében a m kir. kulturminiszter indított meg, az állástalan diplomások érdekeit az előbb említett Bizottság képviseli. Miután pedig ezen akció keretén belül csakis az juthat alkalmazási lehetőséghez, aki az ÁDOB nyilvántartásaiban szerepel, ezért az ÁDOB e helyről is felhívással fordul az állástalan diplomásokhoz, hogy — tekintet nélkül arra, hogy ennek előtte akár már magánál az ÁDOB-nál, vagy annak egyes szakosztályainál, akár bárhol másutt nyilvántartásra jelentkeztek, — az uj egységes eljárás céljából személyi adataikkal az országos nyilvántartás részére legkésőbb március hó l ig jelentkezzenek. Állástalan diplomásnak számit mindazon alkalmazás nélküli magyar honpolgár férfi és nő, aki magyar egyetemen, vagy főiskolán szerzett, avagy külföldről nosztri- fikált hasonló rangú oklevéllel rendelkezik. (Pl. orvos, mérnök, jogász, közgazdász, gazda, tanár stb.) Aki nem bir főiskolai képesítéshez kötött oklevéllel, mint pl. tanító, jegyző, technológus, felsőkereskedelmi iskola stb., ebbe a fogalomjelölésbe még nem sorozható be. Az általános jelentkezés a következő módon történik: 1. A fővárosban /a/ró állástalan diplomások az ÁDOB helyiségeiben (Budapest, Országháza, árkádsor) naponta d. e. 9—2 és d. u. 4—6. személyesen jelentkezhetnek, lehetőleg okmányaikkal együtt. Akik okmányaikat bárminő oknál fogva egyidejűleg magukkal hozni nem képesek, azok adataik hitelességét a fent jelölt határidőn belül igazolni tartoznak. 2. A vidéken lakók közöljék nevüket és pontos lakcímüket lev. lapon az ÁDOB-bal, hogy onnan postán 2 drb. kérdőivet kaphassanak, amelyek kitöltve visszaküldendők az ÁDOB címére. Okmányok melléklése ezúttal felesleges, az adatok helyessége helyileg fog igazoltatni. Természetes, hogy helytelen adatszolgáltatás következményei az illető jelentkezőt sújtják. A Pártból Gömbös Gyula miniszterelnök, mint a Nemzeti Egység Pártjának Vezére, meleghangú levelet intézett dr Kozma György főispánhoz, mint a Zemplénvár- megyei pártszervezet elnökéhez, amelyben elismerésének adott kifejezést a főispán céltudatos és erélyes munkája felett, emellyel a Nemzeti Egység szervezeteinek működését biztosítani igyekezett. ízléses névjegyeket készit a „Zemplén “-nyomda Kis riport a nagy napról 1. Akiknek jegy nem jutott A bodrogköziek külön vonattal mentek az újhelyi zászlóbontásra. Olyan hosszú kocsisorral, hogy a „rendes“-be még sohasem járt arrafelé egyszerre annyi kocsi. Jókedvű, vidám arcok tekintgettek egymásra. És ismerős valamennyi. A bodrogköziek ismerik egymást még akkor is, ha sohasem találkoztak. Az arc, a szem, a beszéd, az emelt homlok egyik faluban olyan, mint a másikban. Csak azok szomorodtak el néha, akiknek jegy nem jutott. Bizony alig a felének volt jegye. — Már pedig benn szeretném meghallani, hogy lássam is a Vezérünket — mondja az egyik. — Nekem sincs jegyem — szól a másik, de úgy érzem, hogy benn leszek. Benn is volt. 2. A hadifogoly. Az előcsarnokban nagy a so- kadalom. Megjelenik két diszsisa- kos rendőr. — Akinek nincs jegye, távozzék! — szólnak zordonan. Pillanatok alatt kiürül a helyiség. Az egyik bodrogközi jegyző háta megett — aki csuda magas ember — ide-oda egyensúlyoz egy másik szintén odavalósi úriember. Mikor már csend van, azaz már rend van, meglátja a a jegyző a közös jó barátunkat, kiről tudva volt, hogy neki sem jutott jegy. — Hát te nem mentél ki ? Már van jegyed ? kérdezi a jegyző. — Jegyem az nincs, de hadifogoly voltam — feleli az illető. 3. Miért tapsolnak ? Az egyik páholyban éltes urinő tette ezt a megjegyzést, mikor a Gömbös beszédének elején már fel feltört a taps. Úgy látszik, nem egészen oszthatta az egység gondolatát. Eltelt vagy öt perc, aztán tiz, és a páholy közönsége derülten veszi észre, hogy az urinő még akkor sem tudja abbahagyni a tapsot, mikor a nagygyűlés közönsége már újra áhítattal hallgatja az uj magyar igéket. 4. Ászlóbontás. Az egyik falu elemi iskolájában másnap igen mosolygós arca van egy I. o. kis magyarnak. Uradalmak, hivatalok, Kereskedők figyelmébe! írógéppapírok Irópapirok Irógépszallagok Fogalmazópapir Irógépgummik Kereskedelmi levélpapírok Irógép-indigópapirok Borítékok továbbá irodafelszerelések és üzleti könyvek meglepő olcsó árakért kaphatók! Fekete, színed é« mádolóirónok ! Zsebcsavariróu-különlegességek ! Szabó Pál könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Sátoraljaújhely. Telefon 126. Rajzpapirok ivekben és tekercsekben Másolópapírok . » Milliméterpapirok „ „ l Milliméter-másolópapír „ „ Másolóvásznak tekercsekben és méterenként
