Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-06-24 / 25. szám
Sátoraljaújhely, 1934. junius 24. LXV. évf. 25. szám Zemplén <• POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. I FELELŐS SZERKESZTŐ: 1>r B06YAY HÁLMilüí Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P „flzf hiszem, hogy a jövő felfelé lefokozó, alulról pedig felemelő tendenciájú lesz“ Érdekes idézetek nemzeti kérdéseinkről vitéz Kozma Miklós flesőházi beszédéből A liberalizmusnak, mint politikai vezető eszmének és gazdasági be- rendezkedési formának, a korlátozás nélküli kapitalizmusnak korszaka lejárt. Akik ennek ellenkezőjét állítják, azok egy halott Szulejmán szultánt hordoznak körül élő gyanánt, mint egykor Szigetvár alatt a janicsárok. Meggyőződésem, hogy a korlátozatlan individualizmusnak a korszaka, a nagy „É“-vel irt „Én“ korszaka lejárt és a „Mi‘ jegyében következő, az eddiginél kollektivebb jellegű korszak hajnalánál állunk, ahol a közérdek jobban fog dominálni, mint a múltban és háttérbe szorul a túlzó magánérdek. A jövőt a következő elvek kialakulásában látom : domináló nemzeti eszme, tekintélyállam, domináló közérdek igen erős szociális politika, korlátozott kapitalizmus és irányított gazdálkodás. Látok egy feladatot, amelyet különösképen kívánok hangsúlyozni, ezt a feladatot azonban csak az állam- hatalom eszközeivel lehet megoldani. Nemzeti érdek, hogy minél több önálló kisexistencia, gazda, iparos és kereskedő egyaránt megtalálja boldogulását. Nem találhatja meg a boldogulását állami segítség, illetőleg állami beavatkozás nélkül, mert ceruzával a kézben kiszámítható, hogy a szabadverseny elve alapján a nagytőke versenyében, természetes okokból — és itt nem teszek ezért szemrehányást a nagytőkének, mert ez a dolog természetében rejlik — mikor kerül múzeumba az utolsó kisexisztencia. Szükséges, hogy a személytelen formában jelentkező és meghagyandó nagytőke munkája mellett önálló egyéni termelést Joly tató kisexiszten- ciák egész tábora alakulhasson ki, mert ezek a kisemberek alkotják a nemzet gerincét. Szociális vonatkozásban azt hiszem, hogy a jövő, az életstandard szempontjából fent lefokozó, alul pedig felemelő tendenciájú lesz. Azt hiszem, hogy a jövő a népies és nemzeti gondolat jegyében kormányozó erős kormányoké. A történelmi felelősségérzet azt diktálja, hogy a nemzet öncélú és senki más céljának és semmi célnak magát alá nem rendelheti. A történelmi felelősségérzet azt is diktálja és követeli, hogy a nemzet vezetésére hivatott felsőbb osztályai ma politikai, gazdasági és szociális vonatkozásban áldozatkészséget mutassanak és minden magyartól megköveteli a nemzeti fegyelem maximumát. A jövő sok minden megoldást hozhat, csak egyet nem : hogy sorsunkról, magunkról ne mi magunk döntsünk. Közéletünkben megvan a hajlam az izgékonyságra, a politikai hisztériára, a pánik hangulatra. Ez eredetileg nem magyar tulajdonság. Azok, akik a magyart a világháborúban látták, tudják, hogy a magyar jó, keleti idegrendszerü és vérü és semmiféle hajlam hisztériára és pánikhangulatra nincsen benne. Ez elsősorban fővárosi tulajdonság, erre a magyart csak az utóbbi időkben ezt nevelték rá, már pedig történeti időkben a luxust, a szenzációhajhászás és pánikhangulat luxusát, a szenzációhabzsolás beteges örömét nem engedhetjük meg magunknak. Szerdán lesz a törvényhatósági bizottság nyári hözgyűlése A kisgyülés kedden délelőtt ülésezik Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága junius 27-én, szerdán d. e. 10 órakor dr. Kozma György főispán elnöklete alatt rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatán 24 pont szerepel, ezek között több társtörvényhatósági átirat is. Tárgyalni fogja a közgyűlés többek között a vármegyénél alkalmazott díjtalan közigazgatási gyakornokok és díjtalan orvosgyakornokok részére megállapítandó havi segélyt, a vármegyei nyugdíjalap fizetésképességénél felmerült nehézségek ügyét, a vármegyei gyámpénztár 1933. évi számadási mérlegét stb. A kisgyülés előző napon, junius 26-án, kedden délelőtt 10 órakor tart ülést. Széli Józsefei választották meg újból egyhangú lelkesedéssel s Hubertus Vadásztársaság elnökévé A sátoraljaújhelyi Hubertus Vadásztársaság szombaton délután 4 órai kezdettel tartotta meg 1934. évi rendes közgyűlését, mely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. — Ugyanis a közgyűlésre meghívást kapott Széli _/ózsef, a in. kir. Köz- igazgatási Bíróság másodelnöke, a Vadásztársaság diszelnöke, aki a meghívást el is fogadta és megígérte idejövetelét. A közgyűlést Szy Dénes m. kir. erdőtanácsos, a társaság intézője nyitotta meg, aki a napirend előtt előterjesztette a választmánynak azon egyhangú javaslatát, hogy a Társaság további fejlődésének biztosítása végett válassza meg újból elnökéül Széli József volt főispánt, a Társaság diszelnökét, aki a vadásztársaság összes tagjainak bizalmát bírja és akinek személye garantálni fogja a Társaság tökéletes harmóniáját. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg újból elnökévé Széli József volt főispánt, akit a közgyűlésre Szeniczey Ödön és dr. Mecz- ner Béla vadásztársasági tagok hívtak meg. Széli József közvetlen és lelkes éljenzésekkel megszakított megnyitójában hangsúlyozta, hogy mint egy régi családtag óhajt részt venni a társaság ügyeinek előmozdításában. Egyúttal hálás köszönetét fejezte ki a bizalomért és ragaszkodásért, mely- lyel őt a társaság, — melynek körében mindig jól érezte magát — kitüntette. Ezután Széli József elnöklete alatt a vadásztársaság különböző ügyeit tárgyalták meg részletesen. Halálos műtét áldozata lett egy tabtaharbányi fiatalasszony Engel Ilona dr. szerencsi orvosnő a gyanúsított A múlt héten Taktaharkányban nagy kínok között vérmérgezésben meghalt Gyurán Pálné 28 éves asz- szony. A tiszaluci csendőrség nyomozása kiderítette, hogy a fiatal asszony tiltott műtét áldozata lett. A halálos végű műtét a tanúvallomások szerint dr. Engel Ilona szerencsi orvosnő hajtotta végre, aki ellen hasonló ügyben pár hét előtt már folyt eljárás. A csendőrség a halálesetet és körülményeit jelentette az újhelyi kir. ügyészségnek, amely a gyanuokok alapján elrendelte az orvosnő előzetes letartóztatásba való helyezését. Dr. Engel Ilonát a csendőrség kihallgatása után az ügyészség fogházába szállította, a nyomozás pedig tovább folyik. — Dr. Bessenyey Zénó küllőidre utazott. Dr. Bessenyey Zénó képviselőházi alelnök, a sárospataki kerület országgyűlési képviselője néhány heti tartózkodásra külföldre utazott, ahonnan csak augusztus elején tér vissza. A titkos választójog megalkotását a kormány programjába vette. Én elfogadom a programba vett titkos választójog gondolatát s hozzáfűzöm a következőket. Mialatt a nemzet java négy éven keresztül a fronton a világháborúban harcolt, vérzett és halt, azalatt ez a gondolat itthon hihetetlen élességgel és hihetetlen vaksággal rombolta a nemzet ellenállóképességét és háborús teljesítőképességét. Ma csodálkozni kell, ha az ember az akkori időt összehasonlítja a maival, hogy ennek a gondolatnak jelentősége azóta menynyire háttérbe tolódott. A titkos választójog kérdését a magyar nemzeti élet szempontjából nem tartom elsőrendű fontosságú kérdésnek. A titkos választójogot elfogadom, nem azért, mintha bármely bajunkra pa- naceát látnék benne, hanem elfogadom azért, mert nem érdemes meg nem csinálni. Azt látjuk, hogy Európában ma országok vannak, ahol a titkos, általános választójog által előidézve, olyan politikai helyzet alakult ki, amely megbuktatta a parlamentarizmust. A parlamentarizmus nem öncél, a parlamentarizmus a nemzet politikai életének életformája, amely kívánatos és szükséges, de ha bármely okból, mint amilyen az adott esetben a titkos választójog, lehetetlenné válik, hogy a nemzet ezt a politikai életformát élje, akkor a nemzet ezt az életformát, a parlamentarizmust eldobja és hoz helyette valami mást, mert a nemzet élni akar. Egészen különösnek tartom, hogy nálunk a sajtó egyrészében akkor, amikor bántó támadások és zavar keltésére alkalmas cikkek mennek Németország felé, elparentálják a Vossiche Zeitungot, amely tizenöt év alatt minden sorában valahányszor csak megemlékezett Magyarországról, csak gyalázkodott és annak kárt okozott. továbbra is jVíátyás €rnő dr. tesz a pataki főiskola közigazgatója Szabó Gyula h. tanár vette át az angol internátus igazgatását A sárospataki főiskola igazgató- tanácsa a napokban ülést tartott, amelyen az 1934/34. iskolai évre a főiskola közigazgatójává ismét dr. Mátyás Ernő theológiai rendes tanárt választották meg. Az Elekes Imre ny. gimn. igazgató távozásával megüresedett angol in- ternátusi igazgatói tisztségre az igazgató-tanács Szabó Gyula h. tanárt választotta meg. Ugyancsak a napokban tartották meg a főiskolában a szénior választást is, melynek során Palumby Gyulát választották meg széniorrá. Egyes szóin óra ÍO fillér.
