Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-06-24 / 25. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. junius 24. Cigándon felavatták a „Kozma György“ teret A főispán tiszteletére bemutatták a Cigándi Bokrétának a Hegyaljai Héten bemutatásra kerülő legszebb számait Ünnepi aktusra gyűlt össze Ci- gánd község képviselőtestülete és a lakosság apraja-nagyja amellett a tábla mellett, amely a közelmúltban még a község közepén éktelenkedett vadvizes, mocsaras és ragályokat terjesztő Tóhát nevezetű árterület szélén áll. Emlékezetes még, hogy dr. Kozma György főispán a cigándiaknak egy igen régi és nagyon érzéken panaszát orvosolta akkor, amikor az elmúlt évi inségakció keretében a község közepén levő mocsaras résznek lecsapolására és feltöltésére 12-200 P segélyt utalt ki azzal a feltétellel, hogy a munkálatoknál a községbeli Ínségesek alkalmazandók. A nagy munka el is készült és most a község közepe egy feltöltött száraz térség, ahol már futball pálya is van és amelyet nyárfa-csemeték öveznek. A község hálából ezt az uj terét „Kozma György“ térnek nevezte el a vármegye főispánjáról, és az erről szóló képviselőtestületi határozatot junius hó 19-én délután adták át a főispánnak, akit a tér nevét jelző táblánál felsorakozott közönség nevében, — Bornemissza Miklós főszolgabíró köszöntése után — ifj. Kertész János községi biró üdvözölt megragadó beszédben, mint a Bodrogköz nagy barátját, akit ez a nép hűséggel és ragaszkodással követ, és egyemberként áll a háta mögött. Dr. Kozma György főispán válaszában őszinte köszönetének adott kifejezést, mondván, hogy igen jól esik neki az ünneplésnek ilyen spontán megnyilatkozása, mert éppen ennek a népnek részéről jött, melyet mint a magyarság egyik legtős- gyökeresebb képviselőjét szeretetébe fogadott, s amely mindenkor számíthat az ő pártfogására és segítségére. De egyúttal hangsúlyozta a főispán azt is, hogy a kérdéses mocsaras terület lecsapolása tulajdonképpen nem számítható be érdemének, hiszen ezzel csak kötelességet teljesített. Ezután a főispán hosszasan elbeszélgetett a képviselőtestület tagjaival, majd a cigándi leányzók sorából Gál Eszter lépett elő, aki ügyes rögtönzéssel meghívta a főispánt a Cigándi Bokréta bemutatójára, melyet a község a főispán megjelenése alkalmából rendezett. A Bokréta előadása előtt a főispán meglátogatta az Ifjúsági Kör helyiségét, ahol Cifra János háznagy köszöntötte. Bámulatos és megragadó volt a Debrecenben is rendkívüli sikerrel szerepelt Cigándi Bokréta ének és táncszámainak bemutatása, amely elsősorban a Bokréta fáradhatatlan és lelkes megszervezőjének, Kántor Mihály igazgató-tanítónak országos viszonylatban is jelentős érdeme. A díszes nézőközönséget dr. Kozma György főispánnal az élén Kántor Mihály üdvözölte, lelkes szavakkal részletezve a Bokréta történetét, fejlődését és részleteit. Majd Filep Erzsi buzavirágos bokrétával köszöntötte a főispánt. A Cigándi Bokrétának minden száma igen nagy tetszést aratott. Különösen ki kell emelnünk a „Május-járás“ cimü énekes táncos jelenetet, amelyhez hasonló eredeti népszokás az egész országban nincsen. Története az, hogy május első vasárnapján a község összes leányai végigjárják az utcát felsallangozott nyárfaágakkal, rendkívül eredeti és régi rigmusokat énekelve, amelyek küzül szükségesnek tartunk ideiktatni két strófát. Ezt a kislányt nem édes anya szülte, Barázdában kis pacsirta kötötte, Nem kell néki édes anyja dunnája, Bétakarja szeretője subája. Ha csakugyan nem találok szeretőt Felszántom én a cigándi temetőt, Magamat is belevetem virágnak, Aki szeret, szakitson le magának! Rendkívül hatásos volt a Kemény Csárdás, melyet 16 részben lejtettek el a cigándi leányok és legények, továbbá a „Csárdás legyőzi a tangót“ cimü táncos jelenet, valamint a hires „Szűzgulya fordítás“ bemutatása. „Beteg Bizonyos lehangoltsággal állapítjuk meg az újhelyi sajtó hangjának részbeni eldurvulását. Ez azt mutatja, hogy ennek a társadalomnak súlyos belső bajokban kell szenvednie, avagy egyesek az irás terrorjával kívánnak szolgálni nem eléggé rejtegetett önző célokat. Ez a fenti cim is igazolja megállapításainkat és arra kényszerít, hogy gondolkozóba essünk és megkíséreljük, hogy ennek a veszedelmes folyamatnak eleibe álljunk. Amikor réveteg tekintettel szemléljük azokat a titáni erőfeszítéseket, amelyek ama felsőbb emberi mivolt biztosítására hivatvák, eszünkbe jut a háború előtti Zemplén, amikor a politikában a légköri feszültség hasonló villámokat szórt önmagából s a gyűlölködő lélek ugyanilyen hírlapi ténykedésekben találta meg kielégülését. Most azonban ez a tónus, ez a gyűlölködő önteltség sokkal elszomorítóbb és rombolóbb hatású. Akkor egy csonkitatlan, nagy és erős Magyarország még kibírta a gyűlölködés éles hangját és a politikai párttusák harci moraját. De most ebben a csonka hazában, ebben a Csonka-Zemplénben, ebben az elszegényedő és elnyomorodó Sátoraljaújhelyben tobzódjanak a politikai gyűlölködés szitói ? Kinek van erre szüksége? A közérdeknek-e ? Igen, a közérdek cégére alatt folyik a nyílt, de sokszor leplezett támadások sorazata a politikai megbízhatósága ellen azoknak, akik higgadt meggondoltsággal és a nemzet jövendőjének féltésével, a magyar nemzeti egység ideáljával kívánnak szolgálni egy nemzetmentő és építő politikának. Vájjon hát Eckhardt Tibor akarná-e ezt a harci modort, ezt a hihetetlen fölényeskedni akaró lesajnálását legelőször is a gúnnyal illetett Vezérnek, akit különben a cikkiró elgondolása szerint legfeljebb a vezéri cim illetne meg, hiszen csak az okosság hiányában szenvedő szellemi törpék összeverődött táborának a vezére ő. Ma tudjuk és ez már az egész nemzet tudatában élő meggyőződés, hogy Eckhardt Tibor a maga egész politikájának alapvonalaiban egyezik Gömbös Gyula miniszterelnökkel. Külpolitikájával azonosítja magát, saját külpolitikai akcióival és nagy tudásával és minden hazafiui lelkesedésével e külpolitikának a támogatója. Ma pedig ez sorsdöntő Magyar- országra nézve s nem az, hogy ez vagy amaz a „beteg jellem“ lesz-e A bemutató után a főispán emelkedett szólásra, aki legnagyobb elismerését és háláját nyilvánította Kántor Mihály igazgató-tanitó iránt, aki hosszú idők óta nagyjelentőségű nemzeti missziót végez a községben a népszokások kutatásával és a népi kultúra ujjáteremtésével. Itt említjük meg, hogy a sátoraljaújhelyi hétnek egyik főlátványossága lesz a Cigándi Bokréta, melyet a tervek szerint Kántor Mihály igazgató- tanitó fog a rádióközvetités alkalmával konferálni. Egyébként a cigándi bemutatón részt vett Paulini Béla, a Magyar Bokréta világhírű rendezője is, aki véletlenül éppen azon a napon érkezett le a sátoraljaújhelyi néprajzi közvetítés megszervezése céljából és aki szintén nagy elragadtatással emlékezett meg a rendkívül értékes Cigándi Bokréta szervezéséről. jellem“ Sátoraljaújhely vagy Zemplénvár- megye képviselője a legközelebbi ciklusban. Hogy pedig a Vezér külpolitikai tevékenykedésével döntő jelentőségű sikereket ért el és Magyarország nemzetközi helyzetét megerősítette, ezt senki, csak legfeljebb az újhelyi Cato sapiensek vonhatják kétségbe. A választói jog titkosságának törvénybeiktatását is proklamálta a Vezér, a föld népének megsegítését is elsőrendű feladatának ismeri épen úgy, mint Eckhardt Tibor. Mi maradt még, amibe bele lehet kötni a magasabb bölcsességnek és az egészséges jellemnek ? Hát a karlel I Hát erről nem írunk most, mert megtanítására senkinek sem vállalkozunk, különösen akkor, amikor a kormányzat pénzügyi helyzetével s a nemzetközi tőke veszedelmeivel tisztába vagyunk. Csak még lokikai konzekvenciáit akarjuk levonni annak, amit mondottunk. Az elmúlt vasárnap Sárospatakon a Nemzeti Radikális párt népgyülést tartott, amelyen a párt vezetője, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre is részt vett. A gyűlést mintegy 150—180 résztvevő jelenlétében Rick Ödön vezetőségi tag nyitotta meg, aki a dolgozók uralmának megteremtését sürgette. Vitéz Rácz Gábor párttitkár szavai után vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre emelkedett szólásra. A pártvezér egyórás beszédét nem zavarták meg a várt lelkes éljenzések, bár a szónok az általános titkos választójogon kívül minden jót kilátásba helyezett, ha pártjának népboldogitó követelései megvalósulhatnak. A beszéd során egy hang zavarta meg Hétfőn délután városi Sátoraljaújhely megyei város képviselőtestülete dr. Orbán Kálmán polgármester elnökségével junius 25 én, hétfőn rendes ülést tart. A hétfői közgyűlésen letárgyalják a Hegyaljai Hét kiállítói részére szükséges anyagok vámmentességét, valamint az elárusító bortermelők bor- fogyasztási adómentességét. Napirenden szerepel dr. Csaplaky Lipót tanácsnok, árvaszéki ülnök nyugdíjazási ügye, valamint a városi bérpaHazug ember lenne, aki azt állítaná, hogy Eckhardt Tibor nem részesül az egész magyar nemzet osztatlan szeretetében s hálával nem adózik a nemzet igazáért végzett áldozatos munkáiért. Minden a hazáért aggódó és jövendőéért imádkozó magyar vallja is, hogy Eckhardt Tibor politikai nagy képességeinek szerepet kell biztosítani nemzeti létünk nagy problémáinak megoldásában. Ám ha maga a magyar kormány, maga a miniszterelnök a maga nem- zetvezéri hatalmi pozíciójában ugyanezt végzi és sikerrel végzi, honnan szedi-vedi elő D. I. ur a beteg jellem megalázó címét azok számára a becsületes, minden mellékes tekintetek és minden egyéni önző célok nyilt vagy titkos követése nélkül a miniszterelnök mögé álló magyarok számára, akik Eckhardtnak megadva minden elismerést és tiszteletet, a közös elvek és célok megvalósításában fáradozó kormányelnökkel nem szembeszállnak, hanem ^melléje állanak és vezéri zászlaja alatt kívánnak szolgálni? Nincsennek felesleges erőink, hogy itt egymás beteg jellemén tapossunk és gyűlölet lángjaival égessük fel a lelki egység maradványait is csak azért, hogy holmi szertehulló pártkeretek egyeseket nem tartottak vissza a miniszterelnök követésétől. Mi szolgáljuk minden lárma és minden handabandázás nélkül a nemzeti egységet a maga ideális elgondolásaiban s erőinket annak az egységnek felépítésénél kívánjuk érvényesíteni. Nem keressük önmagunk számára a népszerűség nimbuszát és hervatag virágait s ezeknek bóditó hatásai alatt beteges ambíciók kielégülését. Mi a mi szerény munkakörünkben, a mi lesajnált névtelen kicsiségünkben is a nemzet egyetemes céljainak akarunk szolgálatokat tenni. Hát Uram, mondja meg: hol most már a beteg jellem ? Később talán mi mondjuk meg ezt isi X. Y. az általános csendet: „Mi van a kartelekkel? arról beszéljen /“ A pártvezért ez a közbeszólás kissé kizökkentette a rendes kerékvágásból, de nem akadályozta meg abban, hogy haragos szó-villámokat ne szórjon úgy a Nemzeti Egység Pártjára, mint az ellenzéki Független Kisgazdapártra, melyek az ő pártjának útjait keresztezik. Kerekes József miskolci kiküldött és Orbán Zsigmond keleméri lakos felszólalásai után került volna sor a párt helyi szervezetének és pedig az egyes „család“-oknak, illetve a „nemzetséginek megalakítására, azonban ez a gyér érdeklődés miatt elmaradt. közgyűlés lesz Ujhelyben lota lakásbérlőinek lakbér leszállítási kérelme. Illetőségi kérelmek és egyéb ügyek egészítik még ki a d. u. 4 órakor kezdődő közgyűlés tárgysorozatát. Szép kereseti lehetőséggel keres szegedi paprikaexportőr cég jól bevezetett helyi és körzetképviselőt. Ajánlatok referenciákkal Szeged, Postafiók 175 címre küldendők. Nemzeti Radikálisul! gyűlése Sárospatakon Érdeklődés hiányában nem sikerült megalakítani sem a „család“-okát, sem a „nemzetségiét
