Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-06-17 / 24. szám

8. oldal. ZEMPLÉN Sátoralfaujhely dióhéjban Irta: Konlraszly Dezső kegyesrendi tanár II. II. Sátoraljaújhely nevezetességei. A várost a fákkal szegélyezett, tágas főutca két részre osztja: nyugati és keletire. A főutca szakaszai: Kos­suth Lajos-utca, Széchenyi-tér, Fő­utca, Wekerle-tér és Kazinczy-utca. Ezek mentén találhatók a városnak legfontosabb nevezetességei. 1, Az állami közpince. A hegyaljai szőlősgazdáknak hagyományos, több tekintetben hibás eljárása miatt Se­rényi Béla földmivelési miniszter 1911-ben elrendelte a borvidékek központjain állami pincéknek, szőlé­szeti-borászati felügyelőségnek föl­állítását, hogy ezeknek szakképzett vezetői megtanítsák a birtokosokat a helyes szőlőültetésre, metszésre, szüretelésre, borkezelésre és szállí­tásra. A sátoraljaújhelyi 1913-ban épült. Földszintjének előrészében van a sebesen forgatható, küllős sörteke- fével és vizlövelővel fölszerelt pa­lackmosó, palackraktár (körülbelül 400.000 db.), a csomagoló, a bor- szürők és a pasztőriző készülékek. Pasztőrözés alkalmával a bort 60—75 C fokra hevítik, minek következtében az ártalmas gombacsirák elpusztulnak, a bor megjavul és tartós lesz. Az elnevezés a világhírű francia tudós­tól, Louis Pasteurtől származik (1865), habár őt a találmányban négy évvel megelőzte Preysz Mór, pesti reális­kolai természetrajztanár. A földszint tulajdonképeni pincéjében hordókban körülbelül 13.000 hektoliter bor he­lyezhető el, a legnagyobb hordó ötven hl. ürtartalmu. A pince egy főágra és 24 mellékágra oszlik. Egyik ág a vasúti állomás sínpárja felé nyílik, hogy a hordók korcsolyák, azaz vas- kampós végű gerendák utján könnyen a vagonokba görgíthetők legyenek. A külföldi szállítás mennyisége 1933- ban 25 ezer hl, volt. Az intézet ve­zetői, Deák Andor szőlészeti-borá- száti főfelügyelő és Szabó Mihály pincemester a hegyaljai bortermelés­nek nagy hasznára vannak. A hegy­aljai borfajták: 12—13 fokig terjedő szesztartalmu asztali és pecsenyebor, legerősebb 14—17 fokos szesztar­talmu szamorodni, 40—50 százalék cukortartalmú az édes vagy asszubor, amelyet ritkán, hosszú, napos ősz alkalmával megaszalódott, töppedt szőlőszemek szolgáltatnak. Cankónak nevezik a rossz termés savanyu bo­rát, a máslás úgy készül, hogy a már egyszer kisajtolt asszus fütrökre közönséges bort öntenek. 2. Dohánygyár víztoronyal (1894), Fák, virágos kertek közt lévő öt épület. 330 nő és férfi munkás szi- varkakészitéssel és a legfinomabb magyar szivarkadohány vágásával, csomagolásával foglalkozik. Ä mun­katermek levegőjének tisztaságát por­szívó és sugaras szellőztető tartja fönn. A munkásoknak van saját be- tegsegélyző egyesületük, az alkalma­zóiak negyven évi szolgálat után nyugdijképesek. Az épületeknek víz­zel való ellátása a gyári víztorony utján történik. A gyár igazgatója Fugerth Frigyes. 3. Pénzügyigazgatóság épülete(\926). Neoklasszikus stil, görög (ion) osz­loputánzatok. Az épületben van a pénzügyigazgatóság, a pénzügyőr­ség (fináncia), az adóhivatal, a for­galmi hivatal és a főbb tisztviselők lakása. A homlokzat ormát szobor- csoport díszíti, amely' Magyarország címerét őrző, buzogányos és csata­bárdos marcona vitézeket ábrázol. Huszonötezer pengőbe került, Stróbl Alajos müve. 4. Római katholikus templom. 1770- ben épült, 1911-ben kereszthajóval és új szentéllyel bővitették ki, ame­lyeknek falfestményeit Payer Ferenc püspöki helynök idejében (1929) Pet- rasovszky Manó és Takács István, Lotz Károly művészeti irányának követői készítették. A főoltár fölött van Szent István szobra, a kereszt­hajó fülkéiben a sátoraljaújhelyi szü­letésű, országos hirü Boruth Andor­nak Szt. Erzsébetet és Szt. Antalt ábrázoló képei, A kereszthajó bal­oldali oltárai fölött Szent Erzsébetnek, a jobboldali oltárok fölött Szent Lász­lónak életéből való jelenetek. A fő­oltár mögötti boltozaton Krisztus és Szent Péter, a mennyezet körsikján Szent István élettörténete, ezután Szt, Imrét oktató Szt. Gellért, zár­dába vonuló Árpádházi Boldog Mar­git és Szt. Katalin vértanuságának képe. A jobboldali mellékoltárnál Mária mennybemenetelének, a bal­oldalinál Nepomuki Szt. János meg­dicsőülésének ábrázolása. A temp­lomban volt egy napig 1805-ben és 1806-ban a Szent Korona, midőn a napóleoni háború miatt Budáról Mun­kácsra, innen Budára vitték. A tem­plom mellett áll Szent Flóriánnak, a tűzoltók és kéményseprők védőszent­jének szobra (1764), amely előtt ré­gebben a nép tűzvész esetén imád­kozni szokott. 5. Insurgens-emlékoszlop (1820) a templom előtti kis parkban. Az 1809-i, franciák ellen vívott, győri csatában résztvevő zemplénmegyei nemesi föl­kelők (insurgensek) és közemberek vitézségét hirdeti. Részben magyar, részben latin fölíiratait Kazinczy szerkesztette. 6. Kossuth Lajos szobra (1911.) Gárdos Aladár alkotása. A talpazat hátlapján Kossuth nyilatkozata, amely­ben magát újhelyi magyar embernek nevezi. 7. Vármegyeház.™ Két uccára ler­jedő erkélyes épület (1754). A mgy tanácsteremben Ferenc Józsefiek, Erzsébet királynénak, a megye k: vá­lságainak, díszpolgárainak ké lei, Dudits Andornak a Rákóczi-kora Deli „Ónodi gyűlés“ (1707) és Boíuth Andornak Zemplénvármegye bai dé- riuma a millennáris (1896) diszne- netben c. hatalmas festményei. A tanácsterem mellett a fő- és alispáni hivatal a nagy elődök arcképeivel. A baloldali szárnyépületben a könyv­tár, a vármegyei levéltár (archívum), amelynek újjászervezése és rende: ;ése Kazinczy érdeme. Mintegy 350 iolc okiratot tartalmaz, köztük több Kos­suth ügyvédi működésére vonatke zik. A levéltár mögötti, rendezés alatt álló múzeumban különféle leletek, eszközök, fegyverek, ruhák, köny /ek, képek és zászlók. Legrégibb tá 'gya egy őskori (diluviális) orrszarvt-fej. Bizonysága annak, hogy hazánk te­rületén egykor mamuthok, elefártok, vízilovak, orrszarvúak csatango tak. Ezzel kapcsolatban kérést intézek a falu vezetőihez. A papok, tan tók, jegyzők figyelmeztessék a lakosokat, ha régiséget találnak, ne mozdítsák el a helyéről, hanem jelentsék á fő­levéltárosnak, dr. Meczner Tibornak. A régiségek kormeghatározás íhoz szükséges ugyanis a lelőhely ta.ajá- nak, rétegeinek és környékének is­merete. A vármegyeház első udvariban folyik vascsövön át a városnak leg­jobb ivóvize, amely hegyi forrás eredetű, Vele szemközti falon Jónás Aladár főszolgabíró emléktáblája, akit a kommunisták végeztek ki (1919). A második udvarban van a „Zemplén" c. lap szerkesztősége, nyomdája, kiadóhivatala és több ma­gánlakás. 8. Városi bérpalota (1929). Sátor­aljaújhelynek legszebb épülete. R íszei a magánlakásokon, üzleteken idvül a mozi (nyárbn színház), a tánchrem, vendéglő és a földszinten lévő nyári mulató. S POR T 9 SÍIG ZNn Kassán nemzetközi mérkőzést játsziii (B. S.) A SAC vasárnap 17-én játsza le utolsó bajnoki mérkőzését az I. osztályból már úgyis kiesett DAC csapatával. A SAC díszes har­madik helyét ez a meccs már nem érinti. A SAC a következő felállítás­ban áll ki: Urbán, Malomhegyi, Dan- kay, Berényi, Báthy, Nádassy, Kál­mán, Kleer, Nagy, Brezovszky II. és Brezovszky I. n Budapesti Hihlüp A MAGYAR GYÜMÖLCSÉRT! Nagyszabású akció a Kérjen ismertetőt KIADÓHIVATALÁTÓL Budapest, VII!., József-körut 5 A mérkőzés birája Hajdú lesz. * Vasárnap 10-én Pereczeser az SMÁVSC II. osztályú bajnoki mér- zésen 3: 3 arányban eldöntetlenül végzett a PTK II. csapatává!. Az Az SMÁVSC csapata vasárnap 17-énn a SAC—DAC mérkőzés előtt a DVTK II.-vei játszik II. osztályú ba noki mérkőzést. Érdekes futballmérkőzés volt : 2-én kedden, amikor is a Sátoraljau helyi Kényelmes Atléták (SKAC) a .Vas­beton dalárda“ tagjaival játszottak. A mérkőzés eredménye 3:2 11:1) volt a SKAC javára. A SAC e hó 24-ére Kassán ka­pott meghívást, ahol nemzetközi mér­kőzést játszik a KAC csapatával. Mig julius 1-én a csapat Nyírbátorban játszik barátságos mérkőzést a keleti kerület jóképességü NYAFE csapa­tával. MEGHÍVÓ. Sárospataki Termény­Fa Kereskedelmi Részvénytársaság bej. cég, a Sárospataki-Hitelbank rt. székházában 1934. június 29-én dél­után 3 órakor tartja V. évi rendes közgyűlését, melyre a részvénye­seket tisztelettel meghívjuk. A* köz­gyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése kapcsán Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. Kiadásért 1934. junius 17. az 1933. évi zárszámadások bemu­tatása. A felmentvény iránti határo­zat. 2. Egy megüresedett felügyelő­bizottsági tagsági helynek választás utján való betöltése. 3. Esetleges indítványok. Sárospatak, 1934. junius hó 12. napján. Igazgatóság. Mérleg­számla 1933. december hó 31-én. Vagyon: Felszerelés P 660.—, Adó­sok P 3447.84, Veszteség P 8689.42, Összesen P 12797.26. Teher: Rész­vénytőke P 10000.—, Hitelezők P 2797.26, Összesen P 12797.26. — Veszteség és nyereség számla 1933 december hó 31-én. Veszteség: Forgalmi adó P 3.61, Üzleti kölség P 183.95, Felszerelésből leírás P 290.—, Adósok számlából leírás P 461.61, Múlt évi veszteség P 7829.85, Ösz- szesen P 8769.02. Nyereség: Épület- fából P 79.60, Veszteség P 8689.42, Összesen P 8769.02. — Sárospatak, 1933. december hó 31. Megvizsgál­tuk és helyesnek találtuk: A fel­ügyelőbizottság. Meghívó a Sátoraljaújhelyi Takarékpénz­tárnak 1934 évi junius 25 én dél­után 3 órakor Sátoraljaújhelyben, saját helyiségében megtartandó rendes évi közgyűlésére, melynek tárgysorozata a következő: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. 2. Az igazgatóság és felügyelőbizott­ság évi jelentése. 3. Az évi mérleg és zárszámadások előterjesztése, a mérleg megálla­pítása és a nyereség felosztása iránti határozat hozatal. 4. Az igazgatóság és felügyelőbizott­ság részére a felmentvény meg­adása iránti határozat. 5 . Halálozás folytán egy uj igazga­tósági tag választása. 6. Felügyelőbizottság választása. 7. Esetleges indítványok. Sátoratjaujhely, 1934. február 17. Az igazgatóság. Azok a részvényesek, akik a közgyű­lésen óhajtanak résztvenni, tartoznak rész­vényeiket a le nem járt szelvényekkel együtt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés megtar­tására kitűzött határnap előtt, a társaság pénztáránál letétbe helyezni. A zárszám­adási iratok 8 nappal a közgyűlés meg­tartása előtt az intézet helyiségében kifüg- gesztetnek. TSi— A Közgazdasági Bank Rt. Sá­rospatak 1934. évi junius hó 29 én délután 3 órakor a Sárospataki Hitel­bank Rt. Sárospatak székházában tar­tandó YAI-ik rendes közgyű­lésére. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2 Az igazgatóság és felügyelőbizottság je­lentése, a mérleg megállapítása s a felmentvény megadása feletti hatá­rozat. 3. Az alapszabályszerüleg beje­lentett indítványok tárgyalása. Mér­leg : Vagyon: Készpénz P 253.33, Értékpapír P 33.29, Folyószámla adó­sok 4264.58, Intézeti ház 20000 —, Igazgatósági óvadék P 2.18, Veszte­ség 5588.78, Összesen P 30142.16. Teher: Részvénytőke P 20000.—, Tar­talékalap P 822.59, Folyószámla hi­telezők P 4255.48, Visszleszámitolt váltók P40.98, Igazgatósági letét P2.18 Fel nem vett osztalék P 20.93, Intézeti ingatlanra felvett kölcsön P 5000.—, Összesen P30.142.16. Veszteség: Fo­lyószámla kamatok P 84.40, Adók P 557.38, Üzletköltség P 117.80, Vesz­teség az elmúlt évről P 4916.87, Ösz- szesen P 5676.45. Nyereség: Kamatok 87.67, Veszteség P 5588.78. Össze­sen P 5676.45. Sárospatak, 1934. junius hó. Igazgatóság, Felügyelő­bizottság. felel: Dr Bogyay Kálmán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents