Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-04-29 / 17. szám

1934. április 29. ZEMPLÉN 5. o'dal Baiusz Ernő Bucsusorok Irta: Ambrózy Ágoston Amikor említették előtte, hogy a gyümölcsfái rügyeznek, — beteg volt már, — könybe lábadtak a szemei. Azóta kivirágzottak a fák és úgy várják, sorfalat állva, a gazdát . . . Hiába 1 A természet gyermeke volt. Jósága is rokon az anyaföld jóságával. Ha szőlőjében dolgozgatott, vagy árnyas erdőszélen lesben állt a vadra, olyan­kor érezte igazán az élet értékét. Ez a természetimádat egy nemét a lelki­ségnek fejlesztette ki benne, mert a föld teremtő erejének gyermekies cso­dálata lelkében jósággá tornyosult. Ezen túl, az élettől csak egy sze­rény otthont kívánt. És boldog volt kis otthonában, kis szőlőjében, amig csak a Bug partjáról hozott csűzos csirák ki nem kezdték szervezetét. Es jó maradt a betegágyon is. Ahogy megcsodálta verőfényes idők­ben a teremtő természetet, éppen olyan alázatos megilletődéssel hajolt meg annak romboló hatalma előtt is. Nem volt egy türelmetlen szava. A mütőszoba ajtajában is köszönet csil­lant fel lázas szemeiben — a nap­sugárért és azért a 22 évért. Az egyik az ég felé volt adresszálva, a másik afelé az asszony felé, aki mosolyogva kisérte a tolókocsit, de aki akkor már érezte, hogy megint sziklákat hengerget a végzet az ő nehéz élet- utjára. Micsoda kedély voltl Mennyi egész­séges humor világfelfogásában! Van olyan humor, amire Saphir azt mondta, hogy csak szemétje a szel­lemnek; de van olyan szellemes hu­mor is, amely nélkül egy nagy gon­dolkodó megállapítása szerint, igazi intelligencia alig is képzelhető el. És az ö humora ilyen volt. Egy-egy ötletében egy egész novellára való derű, egy-egy talán személyes élű, de sohase rosszindulatú megjegyzésé­ben kivételes becsű jellemző erő nyi­latkozott meg. Kedélyének ezt a derűjét a hiva­tali életbe is magával vitte. Alapos jogász, lelkiismeretes ügyvéd, akinek érvei közzül sohase hiányzott a humor fegyvere: lecsendesitett hangon egy pillanatra rávilágított a dolog vala­mely derűs oldalára, az ellenfél érve­lésének valamely kedélyesen sebez­hető pontjára és egyszerre felvilla­nyozta a legszárazabb hangulatú tár­gyalást is. Bizony, törvényszéken, vadásztársaságban, kirándulásokon kevesebbet fogunk ezután jóízűen nevetni. Pedig micsoda áldás a jókedv a mostani magyar nyomorúságban. Veszteség az atyafiság számára egy olyan nemes gondolkodású, ra­gaszkodó rokon kidőlése, akire jóban- rosszban számítani lehet. És vesz­teség az egész közéletre egy törté­nelmi szerepet játszott család kihalása, főként a forradalmak utáni gyökérte- lenedések olyan korszakaiban, ami­lyen a mostani is. Rokonság és társadalom osztatlan mély részvéttel kisérte Baiusz Ernőt utolsó utján. Koszoruerdőben állt ra­vatala és a koporsót almafácskáinak virágzó gallyai borították. Aztán üres lett az otthon és az üres otthonban teljesen egyedül maradt, most már három tragikus halál fel-felviharzó emlékével, egy elgyötört lelkű, jó asszony. Kihalt az otthon, kihalt a család. De a címert, ha családjának utolsó férfisarja volt is Baiusz Ernő, nem lehet megfordítani, mert maga­san, ragyogóan tartja azt törökverő ke­zeiben Baiusz Gáspár kurucz várka­pitány, Zemplénvármegye; történeté­nek az égboltján. A családi naplóba is szomorú ol­dalakat jegyez most a krónikás, a Te búcsúzó sógorod, kedves Pici. Össze­kötött minket a természet és a har­monikus családi élet szeretete. És összekötött az a sok szorongás is, amely a mi 20—22 éves házaséle­tünk kortörténeti hátteréből, — hábo­rúból, forradalmakból, gazdasági vál­ságokból — féltve őrzött otthonunkba beszivárgott. Buban-bajban odaadó segítségemre voltál és hűséggel dol­goztál tovább a kedves Boglyoskán, amikor engem sorsom idegen vizekre hivott. Nyugodj békén, kedves Pici: árva fácskáidat nem engedjük kiszá­radni, földresujtott élettársadat, tanács­talan magáramaradottságában, a szi­vünkre öleljük. SPORT A SAC a Hősi (B. S.) Vasárnap, 22-én d. u. 2 órakor egynapon kerültek lebonyo­lításra a „Hősök serlege“ mérkőzés elődöntői, melyek során a Leventék a Reálgimnázium csapatát 2:1(0:1) arányban verték. A Reálgimnázium pechesen veze­tett, mert kapuelőtti helyzeteit nem kisérte szerencse. Már Pakot az 5. percben megszerzi a vezetést a Reál- gimnázium csapatának. A Levente csak a II. félidő 20. percében egyen­lít Fodor révén. A győztes gólt pe­dig Gergely II. a 45. percben rúgta. Utána a SAC a Felsőkereskedelmi (Folytatás az 1. oldalról.) a főispánt, aki magával ragadó, köz­vetlen beszédben köszönte meg az üdvözléseket. Beszédében megemlékezett arról, hogy főispáni beiktatásának közeli évfordulója eszébe juttatja, mily nagy súllyal nehezedett rá egy év előtt a felelősség tudata, mert nem könnyű feladat egy világháborút követő ösz- szeomlás után egy uj világ felépité sében részmunkát vállalni. — Amikor idejöttem — úgymond — bizonyára sokan vetették fel azt a kérdést, vájjon mit hoztam ma­gammal politikai pakktáskámban ? Erre a kérdésre nagyjában megfelel­tem beköszöntő beszédemben, mely­nek minden egyes pontját ma is állom, pedig egyre-másra pakolom ki portékáimat, alkalmat adva minden­kinek a kritikára. Nem is beszélek tehát arról, hogy mit hoztam, hanem inkább arról, hogy mit nem hoztam, — és itt mindjárt kijelentem, hogy egy csepp liberálizinust sem hoztam magammal. (Percekig tartó taps és éljenzés 1) De ne gondolják azt uraim, hogy ezen kijelentéssel a liberáliz- mus nagy történelmi szerepét aka­rom megtagadni. Mélységes hódo­lattal hajlok meg Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc liberá- lizmusa előtt, de állítom, hogy a liberális eszme már régen kiélte ma­gát s félszázad óta nemcsak nem szolgálja az emberiség érdekét, de egyenesen lejtőre vitte Európát. — A kiélt liberális eszmék helyébe valódi szociális érzést akarunk ül­tetni. Amig a gazdasági liberálizmus természetesnek tartotta, hogy a „nagy hal megeszi a kis halat,“ addig mi odakiáltjuk nekik, hogy a *gyönge nem az erős jussa.“ A megerősödő nemzeti eszme mellett a kisember védelme az, mely az uj világ felépí­tésében oly nélkülözhetetlenül szük­séges, mert a kicsinyek nagy részé­ben gyakorta több őserő szunnyad, mint a nagy ragadozókban. Serleg favoritja iskola csapatával került össze az elődöntőben. A SAC nagy fölénnyel és szép iskolajátékkal 11:1 (5:0) arányban győzte le a kereskedelmistákat. Gól­lövők: Pavlovits 4, Báthy 3, Ná- dassy 3, Brezovszky I., illetve Be- hyna 1—1. Mindkét mérkőzés bírája Poppé (Észak) volt. Ezek szerint tehát a Levente csa­pata május 13-án az SMÁVSC csa­patával játszik a középdöntőben és a győztes a döntőben a SAC-al kerül össze a „Hősök napján.“ — De nem követjük a liberáliz- must a vallástalanság terén sem. Ne­künk nem közömbös a vallás ügye, s a liberálizmussal ellentétben ta­gadjuk azt, hogy a vallás csak egy­szerű magánügy volna. A felekezetek között különbséget nem teszünk, de arra törekszünk, hogy a közéletet valódi keresztény szellem hassa át és zsidó polgártársainktól is meg­követeljük, hogy a keresztény erkölcs álláspontjára helyezkedjenek. Beszéde végén a főispán újból meleg szavakkal emlékezett meg a sátoraljaújhelyi iparosságról, mint olyan társadalmi rétegről, melynek intelligenciája sokkal magasabb, mint gazdasági helyzete és mégis tánto­ríthatatlan hazafisággal várja a szebb jövőt. Emődy László közvetlen meleg szavakkal hárította el magától a nagy ünneplést, mert „hiszen amit tettem, az csak kötelességteijesités volt, mely egész életemen át vezérelvem volt“. Majd pompás idézetekkel és jellemző epizódokkal tarkított beszédében hang­súlyozta, hogy az a 26 év, melyet Sátoraljaújhelyben eltöltött, életének legszebb emlékeit szerezte meg szá­mára. Ezután vitéz Csátaljay János zász­lóaljparancsnok adott kifejezést a hála és köszönet érzéseinek. — Bizalmat és szeretetet kaptam a város közönsége részéről, melyet igyekeztem hasonlóval viszonozni. Életem legszebb emlékeit viszem ma­gammal Ujhelyből, ahová mindig vissza fogok gondolni, mint arra a nagymultu és reméljük nagyjövőjü városra, melynek minden kedves emberét a szivembe zártam. Különös hálával fogok visszagondolni a Ka­szinóra, ahol második otthonomat találtam meg. — Elmegyek, de a szivemet itt­hagyom, — fejezte be szavait a bú­csúzó zászlóaljparancsnok, akit a megjelentek újból szeretetteljes ün­neplésben részesítettek. A sorsolás szerint 29-én, vasárnap a SAC-nak az MVSC csapatával kel­lene lejátszani itthon a bajnoki mér­kőzést. Ez a mérkőzés azonban el­marad, mert az MVSC-nek három játékosa az ÉLASZ ifjúságiban ját­szik vasárnap a BLASz ifjúsági ellen. A SAC vasárnap d. u. a KISOK válogatottal játszik barátságos tréning­mérkőzést. * Az SMÁVSC vasárnap, 22-én Mis­kolcon játszott II. osztályú bajnoki mérkőzést. A mérkőzés 0: 0 arányban eldöntetlenül végződött. A MÁV 7 tartalékkal játszott. Az SMÁVSC va­sárnap, 29-én a miskolci Attila F. C. csapatával itthon játszik II. osztályú bajnoki bérkőzést. * Az Északi I. osztály bajnoki állása a következő: gólarány ponNzám 1. DVTK 50 16 22 2. SBTC 41 13 19 3. PBÜSE 29 19 14 4. SAC 29 26 14 5. SSE 26 27 14 6. MVSC 28 30 13 7. PTK 23 29 13 8. BTK 24 33 10 9. DAC 19 30 10 10. MESE 15 47 5 — Évi közgyűlést tart a Sátoraljaújhelyi Atlétikai Club. A SAC május hő 13-án, va­sárnap délelőtt 11 órai kezdettel tartja meg évi közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. A közgyűlés tárgyso­rozatán szerepel az egyesület zárszá­madása és költségvetése, tiszteletbeli elnökök és alelnökök választása, a Hegyaljai Hét sporteseményeinek meg­beszélése stb. AZ UTOLSÚ ÉVTIZED ELISMERT ES VEZETŐ PERMETEZŐ SZEREI ÓVAKOOIUNK a gyakran hamisítói perzselő ZÜLD POROKTÖL £S KIPRŰBALATIAN.HATASTAIAN SZEREKKEL NE KOCKÁZTASSUK A TERMEST! ÜSZTMARMAT ELLEN AMONIL EGYÜTTESEN VÉD GOMBA BETEGSÉGEK ÉS RÁG6kAPTEVÍ* EUIH NOSPRASENvaotTUTOKIL GYÁRI ÁRAKON KAPHATÓ. ASZTALOS BÉLA festék és háztartási cikkek áruháza és építkezési anyag nagy raktára SÁTORALJAÚJHELY Petőfi-u 1. Fióküzlet SÁROSPATAK Kossuth L.-u. 65.

Next

/
Thumbnails
Contents