Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-04-29 / 17. szám
6. oldal. Z E M P LE N 1934. április 29. Epilógus „Voltaire és a tokaji borihoz Irta Rácz Lajos „Voltaire és a tokaji bor“-ról szóló cikkemet eredetileg francia nyelven dolgoztam ki és beküldöttem a Gazette de Hongrie cimü, Budapeslen megjelenő hetilapnak, ahol az az 1933. évi 21-ik számban, május 27-én egész terjedelmében napvilágot látott. Ekkor fölkértem a lap szerkesztőjét, legyen szives ezt a 21-ik számot mind Ducsos professzor urnák Párisba, mind Bouvier professzor urnák Genfbe elküldeni, — hátha reagálnak reá. Ducsos uram az öregség s talán gyöngeség által is akadályozva, semmi viszhangot nem adott, ellenben Bouvier uram nagyon érdekes levélkével válaszolt. Bouvier B. genfi egyetemi tanárral, a Rousseau-Társaság elnökével 1909. óta, amikor a Társaság tagja lettem, állok összeköttetésben. Azóta egyfelől rendszeresen, szinte évről- évre ismertetem a Társaság Évkönyvében (Annales de la Société 1. I. Rousseau) a magyar Rousseau-irodalmat, vagyis az irodalmunkban megjelent Rousseau-forditásokat, a Rousseauról szóló emlékezéseket, értekezéseket, — s másfelől rajta voltam, hogy Rousseau magyar vonatkozásait, kapcsolatait földeritsem s ez sikerült is. Nevezetesen a) összeállítottam a magyar Rousseau-bibliográfiát; b) pontosan megállapítottam Sauttersheimnak, akiről Rousseau Vallomásaiban szól, a kilétét s Rousseau- nál tett látogatásának időpontját; — c) kiderítettem, hogy gr. Teleki József, a későbbi ugocsai főispán és koronaőr is meglátogatta 1761. márc. 6-án Montmorency-ban Rousseaut és ott igen meleg fogadtatásban részesült, amennyiben a filozófus nagy elismeréssel nyilatkozott nem rég megjelent „Essai sur la faiblesse des Esprits-forts“ c. értekezéséről; — d) végül nyomára jöttem, hogy Rous- saunak van egy fiatalkori, magyar tárgyú vigjátéka (A hadifoglyok). Mindezekről a fölfedezéseimről a Rousseau-Társaságot is értesítettem, melynek elnöke és titkára széleskörű információikkal, ha kellett, könyvküldeményeikkel mindig szívesen siettek támogatásomra. Nagyon természetes, hogy 1928-ban a M. Tud. Akadémia kiadásában megjelent kétkötetes Rousseau-Életrajzomat is megküldöttem a Társaságnak. Ezekre vonatkozik Bouvier uram levelének második nagyobb fele, mig első része a Voltaire-cikkre reflektál. Bouivier levele, szószerinti fordításban, igy hangzik: „Genf, 1933. jun. 14. Kedves Kartárs Úri Ön volt szives bájos és mulattató, „Voltaire és a tokaji bor“ cimü cikkét részemre megküldeni. Köszönetét mondok érette önnek. Olvasására szinte megcsordul az ember nyála. Voltairenek különben nincs igaza, mikor, hogy jobban magasztalja ezt a nagyhírű italt, azt állítja, hogy a genfi tó partjai csak nagyon hitvány bort teremnek. Próbálja csak ezt a Vaud-földieknek szemébe mondani...* Mivel itt alkalmam nyílik reá, engedje meg. hogy idézzem Önnek a Rousseau-Társaság jun. 7-én tartott közgyűlése elé terjesztett elnöki jelentésemnek egy részletét. Miután bejelentettem az Annales közelebbi kötetébe sorozott bibliográfia fontosabb cikkeit, az Ön munkájáról: * A genfi tó nyugati és északi partját Vaud-kántonnak sok részben szőlőkoszo- ruzta hegyei veszik körül. KÖZGAZDASÁG Drótféreg pusztít a zempléni vetésekben Kellő májusi csapadék esetén jó közepes termésre van kilátás A korai tartós jóidő következtében a vetések rohamosan fejlődésnek indultak s a vármegyében már több helyen kalászba szökkent a gabona. Ilyen körülmények között mező- gazdasági terményekben rekord eredményekre volt kilátás, mig most kiderült, hogy a gabonafélékben, különösen az őszi búzában erős pusztítást vitt véghez az egér és a drótféreg. A kár főleg a Bodrogközön és a tokaji járásban szembeötlő és sok helyen oly nagymérvű, hogy a vetéseket kiszántották, vagy tavaszi búzával pótolták a kárt. Ez a gazdaténykedés részben eredménytelen maradt, részben pedig lerontotta az államnak hosszú évek óta kifejtett azon tevékenykedését, amely az egyöntetű minőségű búza termelésére irányult. A hosszantartó vízállás nyomása Csütörtökön délelőtt 10 órakor Sátoraljaújhelyben a vármegyeházán dr. Misák József vm. főjegyző elnöklete alatt népes értekezlet volt, amelyen a gyümölcsfatelepitési akció ügyét beszélték meg. Az értekezleten a földmivelésügyi minisztériumot Gergely István kertészeti igazgató, kir. tanácsos képviselte. Ismeretes ugyanis, hogy a földmivelésügyi miniszter a múlt évben megkezdett gyümölcsfatelepitési akcióját ez évben fokozott mértékben kívánja folytatni s a telepítések megkönnyítése céljából úgynevezett telepítési kölcsönöket bocsát az érdekeltek rendelkezésére. A kölcsön főfeltétele, hogy a létesítendő gyümölcsösök céljaira alkalmas gyümölcsfajtákat a miniszter állapítja meg. A csütörtöki értekezleten, amelyen az összes főszolgabirák, községi és körjegyzők megjelentek, az elnöklő dr. Misák József vm. főjegyző megnyitó beszéde után Gergely István kertészeti igazgató, kir. tanácsos ismertette azokat az elgondolásokat, amelyek szerint a miniszter a kölcsön segélyével történő telepítéseket Zem- plénvármegyében keresztülvihetőnek tartja. Ezek szerint Sátoraljaújhely város területén a sátoraljaujhelyvi- déki körjegyzőség és az alsóbereckii körjegyzőség területén őszibarack, szilva és alma, Sárospatakon, Tolcs- ván, valamint a bodrogolaszi, sáros- patakvidéki és végardói körjegyzőségek területén, elsősorban szilva,’másodsorban pedig almatelepitések helyenkint szintén nagy károkat okozott a vetésekben. Ilyen kárt a ló- herések és lucernások is szenvedtek. A gazdák ilyen esetekben is rávetés- sel, vagy kiszántással igyekeztek pótolni a kárt, de kellő eredmény nélkül. A mezőgazdasági kultúra egyébként megyeszerte példátlanul előrehaladott. Ez a tény komoly veszélyt rejt magában, amennyiben a május első felében lévő fagyosszentek a már kalászba ment gabonát könnyen tönkretehetik. Ha figyelembe vesszük a mező- gazdasági kultúra szokatlan előrehaladottságát, egy kiadós esőzés sürgős szükségét látjuk annál is inkább, mivel eddig lényegtelen ziva- tarszerü esőzéseken kívül jelentékeny csapadék nem volt. Mindezeket egybevetve, eddig jó közepes termésre van kilátás. részesülhetnek kölcsönben. A szerencsi járás területén Kesz- nyéten, Taktaharkány, Taktaszada, Tiszaluc községek, valamint a girincsi és sajóhidvégi körjegyzőségek területén csak alma, Mád, Mezőzombor, Monok, Szerencs és Tállya községekben, úgyszintén a legyesbényei és ondi körjegyzőségekben kizárólag őszibarack, Gesztely, Hernádnémeti és Megyaszó községekben, valamint az ujcsanálosi körjegyzőség területén szilva és alma telepíthető. A tokaji járás egész területén őszibarack, szilva és alma, a Bodrogközön pedig csak almatelepitésekre folyósítják a kölcsönöket. A miniszteri kiküldött azután hosz- szasan foglalkozott a gyümölcstele- pités nagy jelentőségével, majd a szilva értékesítésének módozatait ismertette. Kifejtette, hogy a szilva ősmagyar gyümölcs, amelyet Ázsiából hoztak magukkal őseink s az eddigi kutatások szerint Beszterce környékén szaporodott el először. Innen van az, hogy a magyar szilvát a müveit nyugat besztercei szilva néven ismeri és szereti. Az élvezetes előadást a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták, csak az volt feltűnő, hogy az érdekelt közönség nem kellő mértékben képviseltette magát az értekezleten. — Megállapították az Idei selyemgubóbevált ási árakat. Most jelent meg a hivatalos hirdetmény, mely a selyemgubók ez évre megállapított beváltási árait közli E szerint kilogrammonként az I. oszt. gubókat 80 fillérért, a II. osztályút 70 fillérért, a hasznavehetetleneket pedig 10 fillérért, fogják átvenni a termelőktől az ország különböző vidékein levő állami beváltóállomásokon. Az idén 87 ilyen beváltóhely lesz. A hirdetmény utal arra, hogy a fentebbi összegekkel a múlt évi gubóbeváltási árak megmaradtak, holott azóta a selyemgubóárak ismét estek a világpiacon. Ezt a szociális gondoskodást bizonyára méltányolni fogják a selyemhernyótenyésztők és minél nagyobb számban iparkodnak majd a gubótermelés révén kínálkozó kereseti alkalmat kihasználni. Mindenki gondolja meg jól, hogy elsősorban önmagának és családjának árt az, aki a mai ínséges viszonyok között munkaerejét minden telhető módon, tehát a gubótermeléssel is I nem értékesíti. A „Zemplén" a vármegye legjobb és legelterjedtebb lapja Máv. Menetrend Érvényes 1934. május hó 15-étől. Saujhelyből ind. 5 óra 20 p. kombinált, Budapestre érk. „ „7 óra 19 p. személyv., Miskolcra „ „ „ 11 óra 30 p. személyv., Budapestre „ „ „ 14 óra 15 p. vegyesv., Szerencsre „ „ „ 16 óra 47 p. kombinált, Budapestre „ „ „20 óra 23 p. személyv. „ „ 11 ó. 16 p. 9 ó. 41 p. 19 ó.CO p. 16 ó. 10 p. 22 ó. 28 p. 5 ó. 30 p. Miskolcról Budapestről ind. ind. 10 p. személyv. Saujhelyre érk. 12 óra 13 p. óra 50 p. kombinált, óra 40 p. személyv., 5 6 7 „ 8 óra 20 p. „ 14 óra 10 p. kombinált, „ 17 óra 15 p. személyv., „ 23 óra 50 p. „ *) Miskolcon 94 perc várakozás. 7 óra 39 p. 15 óra 48 p. 19 óra 38 p.* 19 óra 38 p. 0 óra 12 p. 9 óra 46 p. Milyen uj gyümölcsösül! létesithetöli Zemplénvármegyében „Rousseau I. I. Élete és Müvei“ a következőket mondottam: „Boldog vagyok, hogy leróvhatom elismerésemet e munkának — mely a művelt magyar olvasóközönség részéről a legmelegebb fogadtatásban részesült, — szerzője iránt. A mi Társaságunk nem ismer hivebb barátot, sem a mi Évkönyvünk oda- adóbb munkatársat. Rácz úr régóta készült arra, hogy megírja a genfi polgár életét és eszméit. Megelőző munkálatai bizonyságot tesznek erről, amelyek máskülönben elárulják a protestáns theologust (itt következik ezek felsorolása). Rácz L. úr könyvéről, az ő tájékozottságának kiterjedéséről, az ő analitikai és kritikai módszeréről csak hallomás utján szólhatok. De az embert és az ő adalékait a mi Évkönyvünkhöz, ezeket ismerem és benne a tudósi szép lelkiismeretet és fogékony szivei (une belle conscience de savant et ua qvaud coeut) üdvözölhetem. Szívesen elhiszem Harsányi úrral,** „hogy ez az életrajz nem csupán teljes, eleven és vonzó, hanem hogy az hősének egyidejűleg oly Összetett, oly rendkívüli és oly megnyerő leikéről csodálatraméltó arcképpel ajándékozta ** Dr. Harsányi J. tanár irt az Évkönyv számára erről a Rousseau-Életrajzrol ismertetést. meg a magyar irodalmat.“ Legerősebb érzése Rousseau iránt, mondja kritikusa, a rokonszenv, az a rokon- szenv, amelyen keresztül látja mindig Rousseauban a lángeszű irót s egyszersmind a szerencsétlen embert. Ezen nemcsak intuitiv, hanem teremtő rokonszenvnek, amely nélkül erősen kockáztatja az ember, hogy Rousseauval szemben idegen, igazságtalan és elfogult marad, meg vagyok győződve, hogy Rácz L. úr életrajzi munkája kitűnő példáját adja . . .“ Fogadja őszinte tiszteletemet Bouvier B.“ Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. Kiadásért felel: Dr Bogyay Kálmán.
