Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-04-29 / 17. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. április 29. Sípos László helyett a beregszászi halálwonat parancsnoka került rendőrkézre Kiéri István 15 évi bujkálás után felelni fog a vörösuralom sátoraljaújhelyi vértanúiért - A terrorista pincér a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség fogházában várja sorsa további fordulását Mint ismeretes 1919. áprilisában a vörös terror pribékjei Beregszászról 24 túszt hoztak különvonattal Sátoraljaújhelybe. A szerencsétlen emberek valamennyien inteligens emberek, földbirtokosok, főszolgabirák, ügyvédek, orvosok stb. voltak. Egyes tanuknak eddig ellenőrizhetetlen emlékezete szerint ezzel a vonattal hozták volna Sátoraljaújhelybe Jónás Aladár dolhai főszolgabírót és Papp József szatmári folyambiztost, akiket itt kivégeztek. A szerencsétlen túszokat Ujhelybe szállító különvonat parancsnoka Kiéri István volt, aki a kommun bukása után megszökött az igazságszolgáltatás elől. Már ugylátszott, hogy egynéhány társával együtt Kiérinek is sikerült végleg megmenekülnie, amikor a napokban érdekes fordulat történt a szomorú emlékezetű halálvonat ügyében. A mátyásföldi rendőrségen szolgálatot teljesítő dr. Gálffy Dezső rendőrfogalmazó az utóbbi hetekben erélyes nyomozást indított az újhelyi terrorcsapat hírhedt parancsnoka, Sipos László felkutatására, akiről már az a hir is elterjedt, hogy román megszállott területen bujkálás közben elpusztult. A rendőrfogalmazó a napokban olyan értesüléshez jutott, amely szerint a régen keresett Sipos állítólag Salgótarjánban tartózkodik, ahol Kiéri álnéven, mint pincér szerepel. Az állítólagos Sípost nyomban őrizetbe vették, majd a nyomozás érdekében a múlt héten Ujhelybe szállították. A rendőrfogalmazó ekkor Sátoraljaújhelyben lázas nyomozásba kezdett s erről a rendőri munkáról múlt számunkban éppen a nyomozás érdekében nem tettünk említést. Az újhelyi nyomozás során a gya? nusitott pincér konokul tagadta Sípossal való azonosságát, bár a rendőrség kezeiben lévő Sipos-féle fényképek és a pincér közötti feltűnő hasonlatosság ezt az állítását a valótlanság színében tüntette fel. Már ugylátszott, hogy a nyomozás negativ eredménnyel zárul, amikor meglepő fordulat történt. A Kiéri névhez mereven ragaszkodó pincérről kiderült, hogy tényleg nem azonos a hírhedt Sipos Lászlóval, ellenben azonos azzal a Kiéri Istvánnal, aki az 1919-es halálvonat parancsnoka volt s Mint ismeretes, a sárospataki .Hősi Emlékmű“ nagybizottságának azon határozatát, amellyel a Meggyessy Ferenc szobrászművész által benyújtott koszorutfonó nőalakot fogadta el kivitelre, többen megfelebbezték a vármegyéhez. A felebbezés következtében az emlékmű felállitási munkái megrekedtek és a május elejére tervezett leleplezés lehetetlenné vált. A szoborügyben most fordulat állt A Magyar Gazdák Országos Lovas egyesülete vitéz nagybányai Horthy István vezetésével ezévben is megrendezi látványosság számba menő kisgazda és lovaslevente távlovaglását. A nagyjelentőségű távlovaglást május 31-ike és junius 9 ike között bonyolítják le, s annak utolsó szamint ilyennek állítólag szerepe volt a kivégzések körül. A volt vonatparancsnok személy- azonossága érdekes módon vált kétségtelenné. Dr. Gálffy Dezső rendőrfogalmazó az újhelyi rendőrségen megengedte, hogy Kiéri beszélhessen a feleségével. Az asszony kérdezősködött tőle, hogy miért vették őrizetbe, mire a pincér csak annyit suttogott felesége felé: be. A vármegye alispánja ugyanis a napokban felhívta Sárospatak város elöljáróságát annak a megállapítására, hogy egy nyilvános pályázat milyen mérvű költségtöbbletet jelentene. Az elöljáróság válasza után a jelek szerint semmi akadálya sem lesz annak, hogy pataki közvéleményt nagy mértékben érdeklő szoborügy a május 14-én megtartandó kisgyülés elé kerüljön. kasza Zemplénvármegyét is érinti. Az idei távlovagláson értesülésünk szerint előreláthatólag tekintélyes számú német, olasz, holland, albán, litván, észt, belga, finn, svéd, osztrák, amerikai és francia vendég, úgyszintén számos előkelő hölgylovas is részt vesz. A távlovaglás résztvevői a To9 májusi kisgyülés dint n pataki „Hősi Emlékmű“ ügyében Az alispán a nyilvános pályázattal jár óköltségtöbblet megállapitására utasította az elöljáróságot Számos külföldi résztvevője lesz az idei kisgazda távlovaglásnak Zemplénvármegyében ünnepélyesen fogadják a távlovaglókat a „ZEMFLir EREDETI TÜBEBJÜ A rnesiiye Irta: Kántor Mihály A mostani tavasz igazán kedves, hogy korán megérkezett. A fecskék már régen csicsergik az uj munka szent dalát, a gólyák elhozták a piros csizmát a gyermeklábakra. Hogy az öröm nem csupán elvont fogalom, hanem megtapasztalható valóság, most lehet látni legjobban, mert mindenütt, de igazán mindenütt betöltött, átme- legitett minden helyet. A falut épp úgy, mint a mezőt, a palotát is csak úgy, mint a kunyhót és a külső világot, mint benn a szivet. Ennek a kora tavasznak a legeslegelején történ, hogy egy nagyroz- vágyi ember, — Berta József — kopogtatott be ajtómon. Gyümölcsfát szeretne venni, hallotta, hogy nálam kaphat. — Nincs már — mondom neki — csak egy fajta alma és egy fajta körte. Ez meg biztosan nem fog tetszeni. A cigándiak is itthatytak ezt a fajtát. Bizony kár volt fáradnia. így én. Arra is gondoltam, hogy ilyen sáron bizony nem érdemes a faiskolába lecipelődni. Ő pedig: — Azért már csak tessék megmondani, milyen fajta az, ami még megvan? —■ Az alma Londoni Pepin, a körte meg Téli esperes. — Éppen négy esztendeje keresem már ezt a fajtát — mondja ő — nagyon szeretnék vinni mind a kettőből. Mit tehettem? Előállott szekere- Iovával és elmentünk a faiskolába. Útközben sok mindenről szó esett közöttünk. Ezt szeretném most lehető hűséggel leírni, amint emlékezetem megtartotta. A gyümölcsfatelepités volt az induló. Elmondta, hogy Isten segedelmével neki már tekintélyes telepe van. Jonatán, Batul, Aranyparmen téli, vannak kertjében a legnagyobb számmal. Igen szeretne még egy pár Grávensteinit is, meg Ananász rene- tet. Kanadai és Bauman renetet a múlt évben szerzett. Csak bámultam a szakszerű kifejezéseken. Berta pedig folytatta: — De hát mi hasznom lehet ebből az egész törekedésből? Ott tartunk már, hogy nem leljük honunk a hazában. ültettem, de nem tudom kinek ? Meg vagyunk fogva, mint a hal a hálóban. A bankoké, meg a kartellekké lesz itt nemsokára minden. Ki is birná meg a mai helyzetet? 1 kg. Almola, Dandrin felül van az 1 pengőn. 1 kg. nyers nikotin ára 15 pengő. Hogyan tudunk adót is fizetni, aztán meg élni is, ha a növényvédelmi szereket gyártó kartell már előzetesen elszedte tőlünk a hasznot? Védekezni pedig muszály. Anélkül nincs gyümölcstermelés. Én lassan-lassan kezdtem elfelejteni, hogy aki velem beszél, egy nagyrozvágyi kisgazda. Amit mondott, azzal olyan könnyű egyetérteni. Ki tudna lelkesedni valóban a kartell világáért, amikor itt is, ott is elébe áll az élet nehéz útjait járó embernek egy-egy vámszedő, átköti az utat és nem enged tovább, mig le nem szúrtuk számára a garast. (Dehogy garast?) — Aztán meg — folytatta Berta József — itt van ez a rémséges sok nyúl. Azt védi már régi időktől a törvény, de a fát, a fa gazdáját nem védi ám senki. Hiába ültetünk addig, mig a fának legalább annyi becse nem lesz törvényesen, mint a nyúlnak. Egy fának annyi legalább, mint egy nyúlnak. — Hát bizony a cigándiaknak is sok a panaszuk a nyulakra, mondom. A múlt évben is csak egyszer volt vadászat, úgy elszaporodtak, hogy még a falu közepére is bejártak és lerágták a fákat. Hallottam róla, hogy még a pitvarba is bemerészkedtek, sőt egynémely helyen egyenesen a fazékba futottak ... Hunyorítottam a szememmel, mikor ezt mondtam, ö is hunyorított. Megértettük egymást. Majd a gazdavédelemről beszélt még érdekes dolgokat. Elmondotta, hogy ezen a téren még nagyon sok a panaszkodni való. Hiszen tudja ő, hogy mikor a gazdát védik, úgy igazság, hogy másokat is védjenek, tehát a bankokat is. Azonban szerinte a bankok a magas kamatok idején előre biztosították ma— „Beregszász lehet. Ne aggódj, nincs semmi baj“. Ezek után megtört Kiéri István és bevallotta, hogy ő volt a beregszászi halálvonat parancsnoka. Ő szállította a túszokat Sátoraljaújhelybe Elmondta Kiéri azt is, hogy a csehek Ujhelybe való bevonulásukkor őt elfogták, de sikerült a csehek kezei közül megmenekülnie s azóta az ország különböző részein, mint pincér működött. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vizsgálóbirája gyilkosságban való bűn- segédi bűnrészesség címén letartóztatta Kiérit, aki jelenleg a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség fogházában várja felelősségrevonását. A nyomozás folyik. kaj—'Tárcái—Mezőzombor- szerencsi útvonalon jönnek Zemplénvármegyé- be. Szerencsről autóbuszokon Lillafüredre mennek, ahol ünnepélyes bucsuvacsora lesz a külföldi résztvevők tiszteletére. A távlovaglás iránt a vármegyében óriási érdeklődés nyilvánul meg s már is megtörténtek a kellő intézkedések a távlovaglás résztvevőinek ünnepélyes fogadtatására. Feiger Gusztáv vas, szerszám, szőlészeti és műszaki cikkek üzletét május hó 1-én Rákoczi-utca 3. sz. alatt Gyarmathy ház Sátoraljaújhely me^nyitj a. gukat, hogy a kihelyezett tőke vissza is vándoroljon rövidesen oda ahonnan vétetett. Ha már most az adófizetők zsebére ismét biztosítják részükre a tőkét is, meg a kamatot is, attól nem erősödik az ország, csak gyengül. Vért vészit. — Hejh, pedig nekünk igen erőseknek kellene lennünk, sóhajt fel igazán. Velünk, a gazdákkal együtt gyengül az ország. Mi meg hogyan tudnánk megerősödni, mikor a mi munkánk olyan becstelen; de amit a gyár csinál, annak hatszoros az ára. Japánban ez másképpen van. — Hogyan? — kérdezem. — Lám, milyen messzire vagyunk már a Londoni pepintől! — Hát úgy, — mondja Berta gazduram, hogy ott nemcsak az élelem olcsó, hanem a ruházkodás is, a legkevesebbe ott kerül az ember megélhetősége. A magyar föld drágán termel, olcsón ad, a magyar gyár olcsón termel, drágán ad, a japánoknál olcsó a földnek is, meg a gyárnak is a munkája, olcsón is adnak mindent. Azért jut még Európának is abból, amit ott termelnek, a rizskásából is, meg a bicikliből is. — Aztán mondja meg már azt is — szólok lassan, — a magyar politikában kinek a hive? — A Láng kegyelmes urra szavaztam mindig. Az ő hive vagyok. — Miért? — teszem fel újra a kérdést.
