Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-06 / 1. szám

Sátor-iliauihely 1934. január 6. # LXV. évf. 1. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP S;trkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség: I FELELŐS SZERKE^TŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I Előfizetési ár: Te,efon: 109. Postafiók: 69. I H AIjJiI AA ■ Negyedévre 120 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Maiyap feltámadás?-Nemzeti egység! Irta: parnói Molnár Béla a Nemzeti Egység Pártja sátoraljaújhelyi választókerületi elnöke Sokszor találkozom komoly és zá>r onevö férfiakkal, kik még ma . azzal a kérdéssel fordulnak hoz- . ygy mi is az a nemzeti egység pártja és mik is annak a céljai ? Mások viszont, ha én teszem ín nekik ezt a kérdést, azt a fe- felelet adják, hogy a kormány tá­mogatása. Ebből azt a tapasztalatot me­ntettem, hogy dacára annak a felvilágosító munkának, melyet Vezérünk országszerte kifejt s da­cára szervezeteink állandóan sza­porodó taglétszámának, szükséges, hogy céljainkat s feladatainkat új­ból s minél gyakrabban hangoz­tassuk, nehogy a mindennapi élet kicsinyes gondjai között a végső célt 'í érnünk elől elveszítsük, omzeti egység pártjának célja ug s minden mellékgondolat nélk : a magyar nemzet újjá­építése. • - >-■ , ezzel a nagy céllal induHulnak vezérünk, Gömbös Gyula — s c ic a nagy célnak mevalósi- tás.a érdekében álltunk lindan- nyian mögéje, kik a nem:ti egy­ség pártjának tagjai vagy*, — s Kell, hogy mögéje áll n min­den hazafiasán gondolkcő ma- gyar. Magyar a magarnak ne legyen elleiége Ebben az egy kérdésn kell, egyetértsen mind ki, aki ’ . •Ét magyarnak vallja. X távoli cél felé halaa, vari­ig lesznek partikul s érde- melyek egyik-mái érdek- ►p irtot közelről érints gyak- ag előfordulni, he részlet- sek ideiglenesen gbontják artalan együttmüflés össz át amig kialakul ülönböző thatók eredője, partikuláris ktelmeknek ran soha sem oad oda- iiok, hogy ellent* ellensé- k i váljanak. nagy elgondoláírdekében sem számitharra, hogy ú érdekei teljeKielégülést nyernek. v ndenkinek áldokat kell ia a nemzet etemessége e lében. . . . , nagy cél hárorladalot ró rmányra. Az első a belsőd fenntar­táfiül. Rend ül nincs termeliunka, lehet prosper nem érhető .•i -gső célunk. a feladat Egyszerűnek lé ik, de az ált<s elégedet­lenség, mely nem kutatja bajaink okának alapjait, ezt a munkát igen megnehezíti. Európa még ma is forrong. — Idegen elemek a gazdasági okok­ból származó elégedetlenséget for­radalmi irányba igyekeznek terelni. A bolsevista törekvéseknek, de a bennünket környező kisantant- nak is kedvezne a magyar nemzet államhatalmának gyengülése és felbomlása. Természetes, hogy közelebbi és távolabbi tényezők ezt az elégü- letlenséget minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatják. Nézetem szerint nemzeti sze­rencsétlenség volna az, ha a mai állapotban meg volnánk sorsunk­kal elégedve. A huszas évek látszat-konjunk- turájának legnagyobb hátránya volt, hogy figyelmünket elterelte minden szerencsétlenségünk alap­vető bajáról, a trianoni békéről. Csak elégedetlen nemzet tud létéért igázán úgy küzdeni, hogy céljait elérje. A jóllakott ember tunyaságra hajlik s az a nemzet, melynek igen jól megy sora, csak ritkán képes nagy akarásokra. Az általános elégületlenséget helyes irányú nemzeti akaratkifej­tésre vezetni. — ebben van a nem­zeti egység pártjának történelmi hivatása. A kormány második nagy fel­adata a gazdasági helyzet szanálása. Az agrárprobléma, — valutáris nehézségek, melyek bennünket arra kényszerítenek, hogy jobb meggyőződésünk ellenére drágán termelő iparokat protegáljunk, az állam költségvetésének, fizetési mérlegének egyensúlyban tartása s az ebből folyó érdekellentétek szomszédainkkal, igen súlyos fel­adatok elé állítják kormányunkat. Az 1933. év minden tekintetben haladást mutat. A teljes megelé­gedettségtől azonban igen messze vagyunk. Elismerem, hogy a Benes-féle dunai konföderáció, nemzeti ön­állóságunk feladása, a trianoni szerződés revíziójának elejtése, gazdasági függőségünk állandósí­tása és jövő talpraállásunkról való lemondás által lehetséges volna gazdasági bajainkat látszólag eny­híteni. De kinek volna kedve Cseh­ország gyarmatává sülyeszteni Ma­gyarországot ? Nem támogatást, de akasztófát érdemelne az az államférfi, ki igy egy tál lencséért minden joguukat feladná. Amig tehát az adott helyzetben minden társadalmi osztálynak meg­élhetést és kenyeret kell adni, ki­zárva egyesek túlságos hasznát, fenn kell tartanunk a nemzet mai vagyonát, fejleszteni kell áldoza­tok árán is oly termelési ágaza­tokat, melyek hiánya függőségün­ket növelnék. f Én a mai kort a legnagyobb nemzeti erőfeszítések előkészítő időszakának tekintem. Ebben az időszakban nem szabad legyen­gülnünk, tehát javainkkal józanul takarékoskodnunk kell. Tisztában kell lennünk avval, hogy ez a gazdasági háború nem fog súrlódások nélkül lefolyni. Nemzetek közti súrlódások végső fokon csak háborúval intézhetők el. A magyar feltámadásért A harmadik nagy feladata a kormánynak, melyet előbb érin­tettem, a nemzet külpolitikáját úgy vezetni, hogy segítőtársaink legye­nek sorsdöntő küzdelmünkben. A mai kor előkészítő időszak ebből a szempontból is. Még ma legyőzőiteknek számi­unk s kicsinységünk nem bir elegendő vonzóerővel nagy népek számára. Van azonban máris egy nagy helyzeti előnyünk s ez földrajzi helyzetünk. Tudatosan ki kell használnunk Szenzációs újévi nyilatkozatok Ujesztendőre a revízió kér­désében nevezetes megnyilat­kozások történtek. F Llewellyn-Jones angol képviselő, a magyarság igaz barátja, nagyfontosságu kije­lentést tett a magyar nemzet számára. — Nem akarok jogosulat­lan reményeket ébreszteni — mondotta az angol po­litikus — de meggyőződé­sem szerint a trianoni szerződés aiáirása óta so­hasem voltak a módosí­tás kilátásai ilyen kedve­zőek, mint most. Az angol közvélemény egyébként erre az esztendőre várja a nagy lépést a trianoni szerződés módosítását illető­leg. Hiszen az alsóháznak több, mint kétszáz tagja irta alá azt a javaslatot, amely felszólítja az angol kormányt, ezt a pozíciót. Nélkülünk Közép- európában nincs rend, nélkülünk nincs gazdasági prosperitás. Ezek előnyeink, amelyeket ba­rátaink és ellenségeink is elismer­tek már. A nemzeti egység pártjának kötelessége ezeknek a külső elő­nyöknek a kihasználására megte­remteni a belső légkört, — hogy a kormány biztosan érezze a háta mögött az egész nemzet egységes támogatását és a nemzet egyete­mének súlyával szólhasson bele Európa életébe. Ebben a kérdésben nem sza­bad, hogy nézeteltérés legyen magyar és magyar közt. Legyen bár egy intézkedés nem a legcélravezetőbb, — mindég eredményes lesz az, ha erős aka­rattal, osztatlan hittel, biztos irány­zással tör a cél felé. & Lesznek balsikerek és kisebb- nagyobb eltérések is a helyes út­tól, mert hiszen emberek sohasem alkotnak tökéletest. A hibákat ki kell küszöbölni s nekünk annál nagyobb e ergr<- val kell keresnünk a helye És minden eshetőségre k?ll illanunk, mert rra a nelem filmje gyorsan perei Én hiszek a magyar társ politikai judiciumában s h magyarok Istenének mér en bölcsességében, aki megs ti a magán segíteni akaró mag a revízió közeli lehetőségéről vigye az ügyet a Népszövet­ség elé. De egyre erőteljesebben követeli a revíziót a Felvidék tót lakossága is. Jehlicska Ferenc dr a tót tanács el­nöke igen fontos nyilatkoza­tot tett. Kijelentette, hogy a tót nép érdekei a Ma­gyarországhoz való csat­lakozást követelik és a népszavazás 98 száza­lékig mellettünk döntene, A tót vezér a következő­ket mondotta: — Londonban is hangsú­lyoztam, minden előadásom­ban kifejtettem, hogy mi nem azt kívánjuk, hogy Magyar- ország visszakapja a Felvi­dék magyarlakta területeit, hanem, hogy az egész Felvi­déket visszaadják Magyaror­szágnak. Ezt azért követeljük, 9 tótoli készek a forradalomra is, ho nem csatolják vissza a Felvidéket Magyarországhoz Eejes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents