Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-11-05 / 72. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 72. szám. Sátoraljaújhely, 1930 november 5. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szüm Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyílt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Kirívó ellentét állott elő a békeszerződések azon rendelkezései folytán, hogy a legyőzött államokra nézve elrendelték a teljes le­fegyverzést, mig a győztes államok nagyobb mértékben fegyverkeznek, mint a világ­háború kitörése előtt. Szám­talan alkalommal mutattak már rá erre az érdekeltek, úgy a Népszövetség ülésein, mint a világsajtóban és nyilatkozatok formájában. Mindezideig azon­ban semmi sem történt. A le­győzött államok kénytelenek nevetségesen csekély zsoldos­hadsereget nagy költséggel fenntartani — hiszen a legény­séget is fizetni kell — mig a győztesek azzal költenek el óriási összegeket, hogy had­seregeiket a modern technika által nyújtott minden vivmány- nyal szerelik fel. Hogy mennyire visszás és az emberi jog és egyenlőség szempontjából mennyire igaz­talan ez a helyzetig annak fé­nyes dokumentum!? szolgál­tatja az a nyilatkozat, amelyet Anglia egyik legjélentősebb államférfia, lord Cecil adott az utóbbi napokban. Abból a problémából indul ki, amely Hitlerék előretörésén át a nemzeti szocializmus formá­jában lassankint európai kér­déssé válik. Kitért Hitler azon kijelentésére, hogy Németor­szág tulajdonképen csalás ré­vén került mai lefegyverzett állapotába, mert csak azért egyezett bele a lefegyverzésbe, hogy aztán a győztes államok is kövessék Ígéretük szerint az ő példáját. Ez azonban nem következett be s olyan inmorális helyzet állott elő, hogy Németország is szinte felszabaditottnak érezheti ma­gát vállalt kötelezettségeinek megtartása alól, s akár az erő­szakhoz is nyúlhat. Hitler érvelésének lord Ce­cil olyan erőt tulajdonit, hogy állásfoglalását nem minden jogosultság nélkül valónak mondja. Elismeri, hogy a nemzeti szocialisták nem na­gyon respektálják a nemzet­közi szerződéseket, de kérdi, vájjon a szövetségesek job­bak-e náluk? Nem nagyon. Hiszen igaz, hogy Németor­szág leszerelt és éppen úgy igaz, hogy a szövetségesek adott szavuk ellenére sem követték a példáját. Lord Cecil oly fontosnak látja ennek az erkölcsi ellentmondásnak a kiküszöbölését, hogy a nem­zetközi hűség bekövetkező csődjéről beszél, ha a leszere­lésre vonatkozó reményt vég­leg fel kellene adni. Ebben az esetben oly uj szituáció kelet­keznék, amely egészen uj politikát követel. Nyilatkozata végén nem hiszi, hogy valaha is kor­mányra kerülhessen Angliá­ban olyan kabinet, amely haj­landó volna újból szövetséget kötni a nemzetközi biztonság érdekében. Anglia csak arra az egyre hajlandó, hogy részt vegyen a fegyverkezések kor­látozására irányuló nemzetközi megegyezésben. Köszönjük Cecil lordnak, hogy kijelentéseivel megerő­sítette azt a tézist, amelyet többek között Magyarország is a békeszerződések aláírásá­nak pillanatától fogva vitat. Letagadhatatlan és okmány­okban lefektetett tény az, hogy a győztes hatalmak, amikor aláíratták' a legyőzöttekkel a békeszerződéseket, kötelezték magukat a legyőzöttek lefegy­verzésének megvalósítása után a maguk lefegyverzésére. Csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha újból leszögeznénk, hogy ebben az irányban semmi sem történt. A külpolitikától nem várhatjuk, hogy az erkölcs magas szempontjai szerint irányítsák, de még a külpoli­tikában is vannak olyan meg­dönthetetlen erkölcsi princí­piumok, amelyeknek félreru- gása legfeljebb pillanatnyilag szolgálhatja azoknak az elő­nyét, akik túlteszik magukat rajtuk. Európa határozott kataszt­rófa felé halad, ha az igazság és jog nem fog nagyobb helyet elfoglalni a nemzetek egymás közti érintkezésének szabályozásában. Nevetséges és visszataszító ideológia az, amely mindent a szuronyok hegyére tesz fel s figyelmen kivül hagyja a népek lelki­világát mozgató érzelmi és értelmi momentumokat s ide­ákkal fegyvereket szögez szembe. A fegyvereknek azon­ban csak addig van ereje, amig a viselőikkel el tudják hitetni azoknak az elveknek az igazságát, amelyeknek ne­vében esetleg használatba akar­ják venni őket. Ha azonban ez a meggyőződés hiányzik, ha a népek majd belátják, hogy elavult politikai koncep­ciók és félremagyarázott célok érdekében akarják fenntartani Nagy érdeklődés mellett tartotta Zemplénvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága f. hó 4 én d. e. 11 órai kezdettel Bernáth Aladár alispán elnökletével a vár- megyeháza nagytermében évi ren­des közgyűlését. Bernáth Aladár alispán, bizott­sági elnök a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: — Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szabályrendeletünk alapján Bizottságunkat és vendégeinket azon célból hívtam e helyre össze, hogy tanácskozzunk azon módok­ról és eszközökről, melyekkel a hazafias kultúrát a széles népréte­gek között eredményesen terjeszt­hessük — Hazánkban a mai állapotok aggasztóak, gazdasági viszonyaink elkeseritőek. — Az általános elszegényedés és nyomor a társadalmi osztályokat szembeállítja egymással, kifejleszti a féltékenységet és irigységet, al­kalmassá teszi a lelkeket minden felforgató eszme számára. — Az államhatalom igazi ereje állampolgárainak engedelmességé­ben rejlik, de ezen engedelmes­ségben csak akkor bizhatunk, ha az állampolgárok öntudatos aka­rattal ragaszkodnak a közös érde­keikhez és átérzik az állameszme céljait. — E célt szolgálja az iskolán­kivüli népművelés, midőn önérze­tes, öntudatos hazafiakat akar nevelni. Európának ezt a ferde és egészségtelen állapotát, akkor hiába fognak a háborúra uszí­tok szavalni, hiába fognak a nemzeti biztonság érdekében siránkozók ágálni, mert a né­pek majd eljutnak ahhoz a nagy felismeréshez, hogy nem a hadseregek technikai felké­szültsége, nem a népek egy­más elleni heccelése biztosítja az igazi békét, de igenis az igazság diadala és az emberi közösség mélyebb átérzése, a jogtalanságok kiküszöbölése, az elkövetett hibák belátása s | egy nagy együttes akarat a : múlt minden vétkének eltün­tetésére. — Bár meggyőződésem, hogy valamennyien lelkes munkásai va­gyunk az eszmének, mégis szük­ségesnek tartottam ezen gyűlés összehívását, hogy az itt nyert is­meretekkel és eszmékkel működé­sünket eredményesebbé tehessük. — Midőn Isten áldását kérem hazafias munkánkra, mély tiszte­lettel köszöntöm a megjelenteket s ezennel a gyűlést megnyitom. A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után elnöklő alis­pán kegyeletes szavakkal parentálta el a Bizottság elhalt tagjait: Gruska Lajos prelátus, apátplé­bánost, Molnár János felsőházi tagot és Schmidt Gyula róm. kát. igazgató-tanítót és szívesen üdvö­zölvén a Bizottság uj tagjait, fel­kérte Petreczky Jenő kir. tanfel­ügyelő, ügyvezető elnököt, elnöki előterjesztésének megtételére. Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő hangsúlyozza, hogy első Ízben van alkalma ügyvezető elnöki minősé­gében a Bizottság közgyűlésén résztvenni, kijelentette, hogy a leg­teljesebb odaadással, érdeklődés­sel és megértéssel kíván részt ma­gának a Bizottság nemzetmentő munkálkodásából. Jól ismeri a Bizottság eddigi nagyvonalú mun­kálkodását s a legteljesebb elisme­réssel nyilatkozik Bencze András titkár céltudatos, komoly, akarat­erős tevékenységéről. A múltban jól megalapozott utakon fog ha­ladni elnöki teendőinek ellátásá­ban s minden erejével hozzáfog Zemplénnármegye Isftolánhivfili Néproüselési Bizottságának közgyűlése Egyes szám ára lO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents