Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-11-05 / 72. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 4 1930 november 5. járulni a Bizottság szép és nagy munkájához, melynek végső célja Nagymagyaország újjáépítése. Majd Bencze András titkár is­mertette az elmúlt évek népmű­velési tevékenységét s az 1930— 31. évi munkaprogramot. Tartalmas jelentése szerint a Bizottság megszervezése óta 12861 népművelési előadást, 18 analfa­béta, 69 általános ismeretterjesztő tanfolyamot és 310 műkedvelői előadást rendezett. Az 1930—31. évi népművelési program legfőbb pontjaként az analfabétizmus leküzdését s a bi­zottsági tevékenységnek az élettel való kapcsolatát jelölte meg a titkári jelentés. A program megvalósítá­sát mint a múltban, jövőre is a vármegye vezetőségének fáradtsá got és áldozatot nem kimélő tá­mogatása biztosítja. Az 1930—31. munkaterv öt analfabéta, négy elemi ismeretterjesztő tanfolyam és 500 műkedvelői előadás, illetve ünnepély megrendezését öleli föl. A széleskörű programhoz a Bi­zottság több tagja szólalt töl.Józsa Imre a mozilátogatásokról kért felvilágosítást, Sírisovszky Mihály hercegkuti róm. kát. plébános a falvak tanítóinak minden elisme­rést érdemlő munkásságát s a színi előadások nevelő hatásait emelte ki Kérte, hogy a központ össze­rakható színpadot és színdarabokat bocsásson rendelkezésre. Különös fontosságúnak tartja az egészség- ügyi előadásokat. Dr. Dómján Elek ág. h. ev. fő­esperes a magyar népdal megis­mertetését kívánja programba ik­tatni. Mészáros Ödön polgári fiú­iskolái igazgató a finn példára hivatkozva javasolja, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium adja ki a magyar népdalgyüjte- ményt s tegye kötelezővé azok egységes dallamának használatát. Emödy Lászlóné a magyar ruha kötelező viseletének elrendelését hangsúlyozta, mig Kiss Ernő" ref. esperes a polgári jogok és köte­lességeknek az előadások alkalmá­val való legintenzivebb tanítását jelölte ki egyik fő célul, mint amely ismeretek különösen alkalmasak a polgári öntudat kimélyitésére. — Ugyanezen cél elérésére vezet a nemzeti zászló tisztelete s nemzeti imáink minden alkalommal való elmondása. Emödy László ugyan­ezen szempontokat emeli ki, annak hozzáadásával, hogy a történelmi, nemzeti öntudat kimélyitése tartas­sák leginkább szem előtt. Mayer Oeyza róm. kát. esperes rámuta­tott a tanítók rendkívül nehéz és áldozatos munkásságára, azt ja­vasolja, hogy a Bizottság a nép­művelés terén különös érdemeket szerzett tanítóknak pénzbeli jutal­makat és elismerő okleveleket adjon ki. A közgyűlés a legteljesebb meg­értéssel fogadta a felvetett eszmé­ket és az előterjesztett javaslatokat s az elnöklő alispán azon jogos reményével zárta be a közgyűlést, ; hogy a legnagyobb örömmel ta­pasztalt érdeklődés és megértés az eddigieknél is hasznosabban fogja előre lendíteni a Zemplénvárme- gyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság munkásságát. Hz emléhezés napja Gyászünnepély a Hősök sírjánál. Vasárnap délután zarándokolt ki a gyászolók nagy tömege a Köz­temetőben nyugvó hozzátartozói­nak és a hősi halált halt katonák sírjaihoz. A gyászünnepet a dél­előtt meginduló eső annyira meg­zavarta, hogy a nagy sárban a sírokhoz való jutás és kivilágítás csaknem lehetetlenné vált. De a kedvezőtlen időjárás ellenére a kora délutáni órákban igy is sokan rótták le kegyeletük adóját az őszi­rózsákkal dúsan elborított sirhan- toknál. A gyászos emlékünnep alkal­mából a Hősök temetője is bené­pesült. A nagyszámú közönségen kivül jelen voltak a katonai ala­kulatok tisztikara, a polgári ható­ságok képviselői, Benkö Sándor százados vezénylete alatt egy szá­zad honvéd, továbbá a cserkészek és a leventék csapata — zeneka­rukkal és a dohánygyári zenekar. A gyászünnepet a leventezene­kar a Hiszekeggyel nyitotta meg. Azután a róm. kát. egyház részéről Homér Gyula püspöki helynöki titkár tartott gyászistentiszteletet a Lavotta dalkör közreműködésével, majd a dohánygyári zenekar a »Ments meg engem uram“ cimü gyászéneket játszotta. Utána kö­vetkezett a gör. kát. egyházi isten- tisztelet, melyet dr. Szász László s. lelkész tartott. Ezt követte az Ipartestületi Dalárda énekszáma. Azután Petrasovszky Leo gör. kát. tb. kanonok mondott hazafias ér­zéstől telitett ünnepi beszédet, melyet a Lavotta-dalkör vegyes­karának éneke követett. A meg­ható gyászünnepet, mely mind­végig állandó esőben folyt le, ismét a dohánygyári zenekar zárta be a Himnusszal. Este 6 órakor a rk. plebánia-templomban szent­beszéd és a halottakért könyörgő ájtatosság volt. A szentbeszédet Payer Ferenc püspöki helynök tartotta. Ugyanitt másnap, halottak napján gyászistentisztelet volt, "a melyet szintén a püspöki helynök celebrált fényes papi segédlettel, a helybeli katonai alakulatok tiszti­karának és legénységének, az is­kolák katolikus növendékeinek és nagyszámú hivő részvételével. Jó minőségű, használt Kalóivkályhát megvételre keresek. — Cim a kiadóhivatalban. j A Singer varrógépek | [mégis a LEGJOBBAK 1 fiz alsózempléni Rej. tanító­egyesület közgyűlése Sárospatak, 1930 nov. 1. Vagyunk szétszórtan, munkába- merülten, egyed-életet élő tanitó- emberek ... A sorsunk bizony nem irigylendő és nem rózsás; a kenyerünk nehéz munkával, oly­kor kétszeres fáradsággal kiérde­melt tisztességes tanítói cipó. Fö­lösleges pengők sem akadnak nálunk. Üdülésre, nyaralásra, für­dőzésre ritkán akad kevékse pén­zünk. De jó az Isten és különös kegyeltjei vagyunk, hogy közpe­dagógiai célra mégis csak szakad el a kevésből. Mert ha küzdelmes az életünk: annál inkább szüksé­ges nekünk a közösség ápolása, hogy egymás látásából, a barát­ság felújításából, a régi, forró szeretetünk uj megbizonyitásából is erőt meríthessünk — és doku­mentálhassuk. hogy ha nehéz is, ha terhes is a sorsunk, ha csak cipó is a kenyerünk: a nemzet- nevelés vállunkon nyugvó nagy feladatának teljes átérzését áldo­zatok árán is kész vagyunk ki­nyilvánítani. Ez az érzés vezetett bennünket Sárospatakra, hol az egyházme­gyei lelkész! karral közösen tar­tottuk ez évben a gyűlésünket. Előbb a lelkészi értekezlet volt meg, hol Forgács Gyula sá­rospataki lelkész által a legna- gyobbról: a szeretetről tartott elő­adás érintette meg a lelkünket; majd a gyűlés végeztével, 10 óra után vette kezdetét a „Jövel, Szent Lélek, Ur Isten“ eléneklésével a tanitóegyesületi közgyűlés. Forgács Gyula lelkészi alelnök bibliaolva­sása és imádsága után vitéz Nyit- ray Károly mondotta el nagy ké­szültséggel elnöki megnyitóját. „Uj feladatok elé állíttattunk — mon­dotta Nyitray — és különösebben érezzük, mint valaha, hogy a tár­sadalom : fa s az iskola annak a gyökere. A jövő nemzedék lelkét értékes tartalommal: szeretettel és munkavággyal kell megtöltenünk, hogy ez a nemzedék a mi újain­kon haladva, győzni tudjon a mi csatavesztéseink helyén.“ Majd üdvözölte a nagy számmal meg­jelent vendégeket: az egyházme­gyei lelkészi kar számos tagját, Petreczky Jenő kir. tanfelügyelőt, Kovács Dezső ref. tanítóképző- igazgatót, Toros Károly debreceni ig.-tanitót stb., kik közül Törös Károly megkapó szépségű választ adott az őt ért üdvözlésre s az ORTE jóléti intézményeinek tá­mogatását is a kartársak figyel­mébe ajánlva, az ORTE elnöksé­gének üdvözletét tolmácsolta. Na­gyon jól esett hallanunk Petreczky Jenő kir. tanfelügyelőnk kijelenté­sét, hogy szeret közénk jönni, mert egészséges eszme irányítja az egy­házmegyei tanítóság munkáját. így hisszük és igy akarjuk mi is! Az üdvözlések után vitéz Nyitray Károly elnök a múlt gyűlésünk óta elmúlt egy esztendő munkás­ságáról számolt be, majd Horváth Imre karlársunk olvasta fel a meg­jelenésében akadályozott Kolum- bán Piroska „A lélek és béke“ címen írott bölcselkedő tenden­ciájú dolgozatát. A mindvégig le­kötő tartalmú és kedves stilusu gondolatgazdag munkához Törös Károly szólott hozzá igen elmésen. Pongrácz Samu a népiskolai vallástanitásról értekezett, úgy, amint ezt tőle már megszoktuk. Vele kapcsolatban B. Tóth István és Kocsár István mellett Forgács Gyula arra mutatott rá, hogy val- lástanitásunkat igazzá kell tennünk s vissza kell térnünk az örök kut- forráshoz: a Bibliához. Ezekkel e téma még nem zárult le; jövőre újra szőnyegre kerül. Beszélget­nünk is kell bizony erről, hiszen a vallástanitás — életadási A pénztárvizsgálatról szóló be­jelentés után Kocsár István ismer­tetett még sok megszivlelésre méltó dolgot és esetet, melyek a tanítói munka, ennek díjazása, a kántortanitói kettős állapot, az egység-búzaár, a boletta, a hadi- pótdij, a ped. szeminárium s a VIII. oszt. népiskola körül mozog­tak. Igen élvezetes előadásához Törös Károly fűzött reflexiót, — majd a Himnusz eléneklésével a gyűlés befejezést nyert. A közös ebéd a baráti felmelege­désekre, az aktualitások megbe szélésére volt nagyon jó alkalom. Molnár Ferenc. Kém és kommunista szervezet ágensét tartóz­tatták le Sátoraljaújhelyben — Saját tudósitónktól. — A Zemplén olvasóközönsége előtt már nem fehet ismeretlen, hogy miként dolgozik a túloldali kém­szervezet. .Körülbelül másfél évvel ezelőtt hosszabb cikkben világítot­tunk rá erre és már akkor jeleztük, hogy a szervezet egyik vezetőalakja Virbiczky volt újhelyi detektív. A Virbiczky csoportba tartozott Kuczik József 28 éves molnársegéd is, aki kémkedésen kivül a kassai kommunista iroda megbizottjaként bolsevista agitációval is foglal­kozott. A sátoraljaújhelyi rendőrség még péntek este értesült, hogy a körö­zött csonkakezü Kuczik nagy tás­kákkal a várost játja. Azonnal megfigyelő detektívek helyezkedtek el az egyes útszakaszokon. Az agitátor mellékutcákon kódorgott, — magánértesülésünk szerint a posta körül is cirkált, — majd este a Völgy ucca 9 szám alatt egy rokkant suszternál talált szál­lást, a detektív csoportvezető la­kásának szomszédságában. Ami­lyen vakmerőén keresett' szállást, époly vakmerőén igyekezett kom­munista propagandát kifejteni:fü­zeteket, könyveket osztott ki. Szombat este a Kossuth Lajos utcán Tomcsányi Lajos állam-

Next

/
Thumbnails
Contents