Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-01 / 71. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 november 1. 2. Sátoraljaújhely megyei városban az általános szegényügy állandó jellegű intézményes rendezése, mely célból városi szegényügyi bizottság alakíttatnék. Elnöklő főispán felkérésére dr. Pécsi Jenő ny. jogtanár, előadó ismerteti az 1. és 2. alattiak részletes tervezetét, illetve az inség- akció és a sátoraljaújhelyi szegényügy intézményes rendezésére vonatkozó javaslatot, mellyel kapcsolatban elnök'ő főispán hosz- szabb beszédben fejti ki elgondolását, az akció és a szegényügy rendezésének eszközeit, kérve az értekezlet s ezen keresztül a vármegye és a város közönségének megértő támogatását. Bejelentette egyben elnöklő főispán, hogy a mostani értekezlet által hozandó határozatot — végleges letárgyalás és elfogadás végett — a következő napokban összehívandó nagy vármegyei értekezlet elé fogja terjeszteni. Többek hozzászólása után az értekezlet egyhangú megértéssel magáévá tette a főispán indítványát és kimondotta, hogy : 1. A vármegyei munkanélküli ség enyhítése érdekében — a főispán elnöklete alatt megalakítandó, Vármegyei Központi Inségbizottság irányítása mellett — egy inség- akciót kíván folyamatba tenni, melynek keresztülvitelére Sátoraljaújhelyben és a járási székhelyeken egy-egy helyi szerv állit- tatik fel Városi illetve Járási In- ségbizottság elnevezés alatt. 2. Sátoraljaújhelyben a szegényügynek állandó és intézményes jellegű rendezése végett egy helyi szerv állíttassák fel Városi Szegényügyi Bizottság elnevezés alatt. A Sátoraljaújhelyi Inségbizottság és az ugyanitteni Szegény ügyi Bizottság az átmeneti jellegű inség- akció tartama alatt együttesen működnék és igy ezen idő alatt személyi elemeik is azonosak. A bizottságok továbbá a közigazgatási hatóságokkal való együttműködésben valósítják meg céljaikat. A Vármegyei Központi ínség- bizottság irányítása mellett működő Városi valamint Járási In- ségbizottságok a felsőbb helyről elrendelendő inségadó szabályrendelet megalkotásában közremüköd-. nének és az ezen alapon kivetendő inségadó felhasználása tekintetében intézkednek. Azóta már ismeretessé vált a Népjóléti és Munkaügyi miniszter inségadó rendelete, amelynek intézkedései az ínség adókulcs tekintetében is azonosak az értekezlet által előirányzott adókulccsal s az ebből befolyó jövedelem fel- használásának irányelveivel. Úgy, mint a most hivatkozott rendelet, az értekezlet is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az inségadó fizetésére olyan vagyon és jövedelemadót fizető adóalanyok köteleztessenek, kiknek az 1930. évi jövedelmi’ adóalapjuk (1929. évi tiszta jövedelmük) az 5000 P-t elérte vagy meghaladta. Köteleztetnének továbbá kivétel nélkül inségadóra a társulati adót fizetők. Az ilyen adózók 1930. évi jövedelmi és társulati adójának 8 %-os pótlékolásából kerülne ki az inségadó. Ezen — átmeneti jellegű — inségakciót irányitó Városi és Járási Inségbizottságoknak feladata lesz a fent körülirt forrásokból eredő jövedelmeknek segélyezésekre való felhasználásán kivül a munkanélkülieknek foglalkozási ágak szerinti nyilvántartása, a munkaalkalmak és lehetőségek felkutatása és nyilvántartása és a fentiekkel kapcsolatban munkaközvetítés. Sátoraljaújhely megyei város szegényügyének állandó és intézményes rendezésére vonatkozó javaslat és elgondolás az értekezlet legteljesebb megértésével és tetszésével találkozott. Az itt felállítandó Városi Szegényügyi Bizottság hivatása abból fog állani, hogy valamennyi helyi jótékonysági szervezet — melyeknek egyénenkénti önállósága természetesen érintetlenül hagyatnék — bevonásával, egységesen intézze a szegényügyet, mint a város hivatalos szegénygondozó orgánuma és igy végrehajtója az 1886 : XXII. íc. 14. §-a értelmének, nehogy a jótékonyság eszközlésére szolgáló anyagi erők szétforgácsoltassanak pl. több helyről egyeseknek egy- idöben való segélyezésével. A Bizottság felkutatva a támogatásra szoruló egyéneket s azokról szegénykatasztert készítve, a rendelkezése alá kerülő összegekből azokat céltudatosan gondozná és segítené. A Városi Szegényügyi Bizottságnak elsősorban álló célja az uccai koldulás megszüntetése. A Bizottság elsősorban a társadalom önkéntesen megajánlott, de következetesen behajtandó rendszeres havi pénzadományaira támaszkodnék, amelyek elégtelensége esetén az inségadó áilandósitása mellett, esetleg szabályrendelet lesz majd alkotandó, Az adományok összegyűjtésére Gyüjtőbizottság alakul, melynek tagjai között a város kerületei uccák szerint beosztatván, házról- házra járva összeírják a szegényeket (ez alapon készül a szegény kataszter) s az egyes házakban adakozókkal a polgármesternek s az államrendőrkapitányság vezetőjének aláirásával és pecsétjével el látott könyvecskékbe bevezettetik a megajánlott havi összegeket, melyeket azután minden hó első napján összegyűjtenek és a kijelölendő szervnek beszolgáltatnak. A házról-házra járva való gyűjtés egyes nagyobb hivataloknál, illetve foglalkozási csoportoknál, ott, ahol ez alkalmasnak és célszerűnek látszik, úgy módosul, hogy ezeknél a munkavezető, vagy a foglalkozásszerinti társadalmi alakulat vezetője a hivatalon, vagy csoporton belül gondoskodik a megajánlott összegek beszedéséről. Az akció rendelkezésére álló pénzfedezet felhasználásánál fontos elvként állította fel az értekezlet azt a követelményt, hogy a segélyezés elsősorban és általában természetben nyújtott támogatásból álljon (élelmiszerek, főként liszt, burgonya stb. tüzelőanyag, ruházati cikkek, gyógykezelés, illetve gyógyszerek). Ezek mellett általában kivételesek lennének a lakbérsegélyek és egyes u. n. szemérmes szegények rendszeres készpénztámogatása. A Szegényügyi Bizottság ezenfelül Végrehajtó Bizottságot is alakit, mely azután a lebonyolítás nak tulajdonképeni intéző állandó szerve lesz. Magyarország valamennyi vá rosa közül Egerben rendezték a szegényügyet olyanképen, hogy az uccai koldulás teljesen megszűnt s az ottani rendszer céltudatos keresztülvitele külföldön is érdeklődést keltett. Városunkban lépten-nyomon koldulók állítják meg a járókelőket s a kereskedőket állandóan molesztálják, feltartják üzleti forgalmukban, vevőik kiszolgálásában. Valóságos áldást jelentene tehát városunk társadalmára s a város szegényeire a kérdés ilyenképen való gyökeres, állandó megoldása. És miután ez semmivel sem hárít az eddiginél nagyobb terhet a társadalomra, föl kell tételeznünk, hogy a közönség megértésével azon lesz, hogy ez a mindennel számot vető elgondolás már a télire megvalósulhasson. Payer ferenc püspöki helynök akciója a szegény gyermekekért A lapunk más helyén ismertetett vármegyei inségakcióval kapcsolatban örömmel jelenthetjük, hogy az akciónak — az általa tervbe vett irányokon kivül is — máris megfelelő visszhangja van. Payer Ferenc róm. kát. püspöki helynök, aki mindig elsőként siet oda, ahol a szociális és karitativ eszmék gyakorlati megvalósítása érdekében tenni lehet, bejelentette, hogy a maga részéről folyó évi november hó 1-től kezdve, a saját költségén, 12 szegény iskolásgyermeket kíván élelmezni. A magunk részéről különös jelentőségűnek tartjuk ezt az odaadó és áldozatkész elhatározását, mely a küzdelmes tél küszöbén 12 szegény, nélkülöző gyermeket fog megörvendeztetni és nemes elgondolásánál fogva nagyon alkalmas arra, hogy követendő példát mutasson. Reméljük, hogy ebbe, a viszo nyok átérzéséből fakadó akcióba, mellyel a nagylelkű főur 12 gyermek szülői gondját veszi át, a társadalom tehetősebbjei is bele fog • Meghűlésnél rheumatikus fájdalmaknál: Aspirintabletták. Csak gyógyszertárban kaphatók, Aspirin felülmúlhatatlan. nak kapcsolódni, hogy az megfelelően kiterjeszthető legyen. A püspöki helynök említett akciója a „Széli Józsefné Gyermek- otthon“ keretében fog gyakorlati megvalósulást nyerni a „Payer Ferenc püspöki helynök külön asztaláéval, ahol ezek szerint elsejétől kezdve, az ott ellátott 120 gyermek száma, 12 hálás szegény- gyermekkel fog szaporodni. fi Xazinczy-Kör irodalmi és zeneestélye F. évi november hó 8-án, szombaton este fél 6 órai kezdettel rendezi a Zemplénvármegyei Kazinczy- Kör az évadban első irodalmi és zeneestélyét a vármegyeháza nagytermében. A Körnek sikerült az estélyre megnyerni Alexay Edith operaénekesnőt, akinek országszerte elismert nagyszerű és tökéletes énekművészeié briliáns műsor keretében igér felejthetetlen élményt közönségünknek. A művésznőt zongorán Klacskó Béla kiséri. A zenei műsor két része között dr. Mauks Ernő kir. tanfelügyelő adja elő saját szerezményü meséit. A Zemplénvármegyei Kazinczy- Kör mindig ideális buzgalommal, a kultúra iránti önzetlen, áldozatos készséggel törekedett nemes céljainak megvalósítására. A lelkek kiművelésére, gyönyörködtetésére irányuló nagyvonalú kulturális hivatását azonban csak akkor fejtheti ki, ha törekvéseit a közönség megértő érdeklődésével alátámasztja. Nagyon lehangoló volna, ha a Kör a szezonban tett első lépésénél, mikor egy nagyszerű énekmüvésznőt mutat be, nem tapasztalhatná a közönség céljaival harmonizáló együttérzését. —A Kazinczy-Kör elismert és méltány landó kulturális hivatásának egyetlen erőforrása a közönség támogatása s mostani szárnybontásánál sem lesz bizonyára alkalma e tekintetben elkedvetlenítő tapasztalatot szerezni. Helyárak: I. r. ülőhely 2 P, II r. ülőhely 1 P, állóhely és karzat 50 fillér. Jegyek előre válthatók a főtözsdében. — Legjobb fővárosi napilapok a Nemzeti Újság és Uj Nemzedék
