Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-10-26 / 70. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 70. szám. Sátoraljaújhely, 1930 október 26. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udvar) TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám EMPLEN Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Csehország hadihajója Ha nem volnának vesékig ható súlyos közállapotok, a melyek kíméletlenül végigszántanak az egész világon, hogy próbára tegyék az idegeket, úgy egyenesen tobzódva lehetne mulatni azon a prágai jelentésen, amely arról számol be, hogy Csehország Komáromban vízre bocsátotta első hadihajóját Benes, mint a demokrácia cégjelzett zászlóhordozója, mindenütt ott van, ahol a népek békéjéről van szó s mindenütt ott ágál, ahol az országok leszerelését követelik s ahol a népek nagy ki- engesztelődéseért ürítenek békepoharat. Benes, a nagy demokrata, felelős Csehország külpolitikájáért s ha országában olyas valami történik, ami minden —- csak nem a békés demokrácia programja, akkor méltán zúdulhat fel Európa közvéleménye, hogy Csehország szemfényvesztő politikát üz s félrevezeti a müveit népek közvéleményét. Aki figyelemmel kisérte Csehország tiz esztendős külpolitikáját, az láthatta, hogy Csehország Franciaország felé a meghunyászkodó bárány arcát mutatta mindig, mig Magyarország felé állandóan az oroszlán bőrében tetszeleg. Csehország címerében benne van ugyan az oroszlán, de az az oroszlán nem a fogait csattogtatja, hanem engedelmes öleb módjára az ántánt felé lábait emelgeti és szájában fehér kendőt lobogtat s igy igyekszik félrevezetni az európai közvéleményt, amely már torkig van azzal, hogy a kisántánt s az újdonsült Csehország mindig a más kardját csörgesse. Európa közvéleménye a kétszínű játékot már régóta figyeli s látja azt, hogy Cseh ország tiz év óta a szovjet előretolt középeurópai pionírja, ahol nemcsak a szovjetkémek találnak második hazájukra, de a szovjet propaganda is, mint erős várban helyezkedhet el Csehországban. Hogy Európa miért mér kétféle mértékkel, azt mindenki tudja. Csak a kisántánt- politika szabad tobzódásának határtalan merészségével indokolhatjuk, hogy Csehország az európai konszolidáció szükségességét hangoztatja ugyanakkor, amikor az orosz szovjettel kacérkodik s hogy az európai lefegyverzési politika nagyhangú apostola ugyanakkor, amikor iparosodását háborús felszerelések gyártására használja fel, hogy szükség esetén Ausztriát is hátbatámadva, kifejezésre juttassa háláját, amiért Ausztria rövidlátó politikája mellett kényelmesen iparosodhatott. A „Massaryk“ nevű hadihajó vizrebocsátása csak szimbólum, de Európa urai felé ordító szimbólum. Minden ország érzi a gazdasági leromlás pusztító hullámverését s minden ország arra törekszik, hogy erői megfeszítése révén polgári társadalmának nyomorát enyhítse. A népek összefogását, a gazdasági erők csoportosítását hirdetik a fóruA fogyasztók, mikor ma minden fillért megnéznek, hogy mire adnak ki, Ujhelyen kívül más városokban is megfordulva, érthetően összehasonlítást tesznek az itteni és azon árak között, melyekért más helyütt a fogyasztó nélkülözhetetlen mindennapi szükségleteit beszerezheti. Az összehasonlítás azután nagyon szomorú tapasztalatokat eredményez. Azt legtöbbnyire, hogy az árak úgy a fővárosban, mint minden más helyütt alacsonyabbak, mint Ujhelyben, miből következőleg ma Ujhely az ország legdrágább városa, nemcsak az élelmiszerpiac, hanem egyéb szükségletek árait tekintve is. Vegyük csak szemügyre elsősorban a kenyér és péksütemények árát. mokról s a jóhiszemű népek és nemzetek meg is tesznek mindent, hogy javaikat az emberi szolidaritás oltárára vigyék s ime, Csehország a szovjettel kacérkodva ipari dumpingbe fogott a polgári társadalom ellen s a békés termelő munka helyett, a háborús eszközök sokasitására fordítja tőkéit. Ha az egész világ nem nyögne a nyomor és az ínség járma alatt s ha a nyomasztó közállapotok nem sulyosod- nának vállainkra, hogy vért és verejtéket legyünk kénytelenek izzadni, akkor a komáromi volt magyar hajógyárból ki került „Massaryk“ hadihajó vizrebocsátása és felszentelése alkalmával harsányan kacagni szeretnénk. De igy csak azt mondjuk, hogy abban a háborúban, amelyre Csehország készül, abban a háborúban az ismert fehér zsebkendőnek lesz a legnagyobb szerepe s igy a hadihajó felszentelési ünnepség alkalmával a Massaryk hadihajóra, biztonság okából, már most fel kell szerelni — a fehér lobogót, a cseh árulás közismert jelvényét. Az újhelyi pék-front megrendit- hetetlen szilárdsággal állja a régi árakat, melyeket még a 30 P-ős búzaárak mellett állapítottak meg. Az újhelyi kiválóan derék pékmesterekre épenséggel semmi hatással nincs az az országos felháborodás, hogy a lehetetlenül alacsony búzaárak mellett is a régebbi, sokkalta drágább búzaárak mellett hozzák forgalomba a kenyeret és a péksüteményeket. Ők nem vettek tudomást a bíróságnak az uzsoraárakat illető megállapításáról. Nem számit náluk, hogy a fővárosban 20 fillérért lehet ma kenyeret venni és 4 fillérért péksü- ter.iényt. És milyen kenyeret és pJksüteményt ? Nem olyat mint az újhelyi péksütemény, mely ha már estig áll, egészen enyvszerüvé válik s nyúlik, mint a csúzli gummija. Igazán felháboritó, hogy amikor a szegény, nincstelen ember kenyeréről van szó, amelyet olcsó árért is csak szűkösen tudna bevásárolni, horribilis hasznot vágnak zsebre azok, akikben szikrája sincs meg a szociális érzéknek. A bíróság előtt nyert beigazolást az is, hogy a világvárosokban olcsóbb a kenyér és sütemény, mint nálunk, az agrárországban A legteljesebben megérthető az a felháborodás, amely a pékiparosokkal szemben szerte az országban megnyilvánul, nem azért, mert csak a profitot tartják szem- előtt, hanem mert olyan vámot szednek a fogyasztók verejtékes garasaiból, amely bőséges forrása a szociális elégedetlenségnek. Nem Külömb a helyzet a hús és zsiradékáruk piacán sem. Minden közelfekvő nagyobb lakott helyen sokkal, de sokkal olcsóbb áron szerezhetők be ezek mint Sátoraljaújhelyen. A főváros, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Szerencs, Sárospatak piacain 20—30°/»-al olcsóbb a hús, zsiradéknemü és hentesáru, mint nálunk. Debrecenben 1 P 60 fillér a bőrnélküli elsőosztályu szalonna, 1 P 80 a háj és zsir, Szerencsen 1 P 60 a borjúhús, de felsorolhatnánk minden ilyen fajta áruti amely másutt lényegesen olcsób ban szerezhető meg. írja egyik olvasónk, hogy sonkát Miskolcon 4 P-vel olcsóbb áron szerezett be, mint Ujhelyben- Budapesten minden kirakatban hirdetik az elsőrangú szalámit 5 P 60 filléres árban, itt 9 P kilogra- monként. Érthető igy, ha ma már mindenki más helyről igyekszik beszerezni szükségletét, mert jobb árut kap s a postaköltség mellett is olcsóbban. De igy van ez más szükségleteknél is, ha akár a textil, bőráru vagy bármi más áru piacát vesz- szük összehasonlítás alá. így van a napi, heti piacokon is, kofák és alkalmi árusok inkább visszacsomagolják s haza viszik áruikat, mintsem az első szóból engedjenek. A Nyíregyházával most megnyílt közvetlen forgalom igy nem hasznára, hanem ártalmára lesz városunk kereskedelmének és iparának, mert a közvetlen és gyors összeköttetés oda fogja kényszeríteni a fogyasztót. Ujhely minden tárén vezet a drágaságban A pékek makacsul kitartanak, a hús és zsiradéknemü jóval drágább mint más városokban A kereskedők és iparosok érdeke követeli az árak revízió alá vételét. Egyes szc \ ára ÍO fillér.
