Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-10-26 / 70. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 október 26. A postai forgalmunk igazolhatja, hogy mennyire emelkedett a csomagforgalom Debrecennel és más városokkal. Kereskedőinknek és iparosainknak elsőrendű érdeke, hogy revízió alá vegyék mostani áraikat s rátérjenek a nagy forgalom csekély haszon elvére, ha nem akarják elveszíteni az újhelyi fogyasztók nagy százalékát. Ha ez tovább is igy tart, nem lesz sem ritka forint, sem sürü garas és nem lesz javuló forgalom, mert a fogyasztó nem akadályozható meg abban, hogy ott szerezze be szükségletét, ahol jobbat és olcsóbbat kap 37 fillér Irta: dr. Székely Albert. Az a keserű hang, amely kicsillan az ideálisan gondolkozó Emődy László múlt héten megjelent „37 fillér“ cimü cikkéből, engem egy cseppet sem lep meg. Eszembe jut, hogy több mint 50 évvel ezelőtt néhány iskolatársammal a vakációban kigyalogoltunk egy Legenyemihalyiban lakó barátunkhoz, akivel együtt jártunk a helybeli piaristák gimnáziumába és onnan másnap átzarándokoltunk a a nagy öreg Szemere Miklóshoz Lasztócra. Felejthetetlenek voltak mindvégig azok a percek, melyeket ott töltöttünk. Ma már csak ketten élünk a 48 iskolatárs közül, akik akkor együtt tanultunk és akik kint voltunk okulni és kegyelettel emlékezni Nemes nagy alakja soha sem fog emlékezetemből elmosódni. — Bizony megérdemli Zemplénvármegye minden nemesen gondolkodó férfiától, hogy vármegyénk e nagy szülöttje az Emődy által elgondolt múzeumunk pantheonjában szoborban, reliefben vagy képben helyet foglaljon. Nem csodálkozom azért, mert úgy, ahogy a múzeumunk felállításáért küzdöttem egy emberöltő óta — hála Széli József főispánnak a megvalósulásért —, úgy küzdők már 30—40 év óta, hogy Kossuth Rákóczi, Kazinczy, idb. gróf Andrássy Gyula, Petőfi, Borúik és Fejes István emléke is városunkban megörökittessék. — A Zemplén 1922. évi december 12-iki és folytatólag december 16 iki számaiban pontosan megállapítottam, hogy Petőfi 1847 julius hó 10-én járt Ujhelyben és a már akkor (1874—1880.) igen öreg Ruf, Augusztiny, Groszman bácsi piarista papok elbeszélése szerint bejárta a rendházat, iskolaépületet és a „karcért“ is megnézte, ahol a falak tele voltak firkálva régi becsukott diákok huncut elmeszüleményeivel. Az eleven diákhumoron a nagy költő jókat kacagott. Kinyittatta a templomszolgával a templomot és gyönyörködött a Árpádok idejéből fennmaradt toronyrészletben. Ugyanezen lapszámban felhívást intéztem a piarista gimnáziumunk volt tanulóihoz, hogy adományok révén Petőfi emléke a gimnázium falán emléktáblával megörökittessék. Senkisem hederitett a felhívásra. Nem csodálkozom én már semmin, mióta e napokban a lapokban olvastam, hogy a mi nagy és szent első magyar királyunk, Szent István koporsóját, mely száz év óta elfeledve a Nemzeti Muzeum pincéjében feküdt, most véletlenül ott felfedezték és hosszú kutatás után megállapították, hogy mielőtt azt száz év előtt a múzeumnak ajándékozták, Székesfehérváron egy kertben vályúnak használták. Lehet-e ennél nagyobb megbotránkoztató hálátlanság őseink iránt ? Olyan hallatlan közöny, mintami nálunk uralkodik történelmi múltúnk iránt, talán sehol sincsen a világon. Ha tudomást szerzek róla, hogy valakinek városunk vagy megyénkre vonatkozó régiségei vannak birtokában, szóval vagy levélben kérem és valósággal kö- nyörgök, hogy adják ezt múzeumunknak. Sokan inkább letagadják vagy nem is válaszolnak kérésemre, nem törődve azzal, hogy a megyei múzeumba való tárgyak idővel ócskás vagy ócskavaskereskedőhöz jutnak és elkallódnak. Azelőtt mindig azt mondották, hogy „majd, ha meglesz a múzeum.“ Most már ez a kifogás is elesik, mégsem sietnek múzeumunk gyűjteményét gyarapítani, igazán tisztelet a kivételnek. Személyesen és e lapok hasábjain számtalan Ízben kértem az illetékeseket, lássák el emléktáblával azokat az épületeket, amelyek történelmi vagy kulturális jelentőségűek. Sajnos süket fülekre találtam és igaza van Emődynek, a Kazinczy-Kör tiszteletreméltó elnökének, a nevezetes Emödy-család valódi fajmagyar érzésű utódának, amikor felsóhajt, hogy „ez a város oly keveset őrzött meg a múltjából.“ Szívesen adok pld. felvilágosítást arról, hogy Kazinczy Ferenc 1794 december 14. és 15-ike közötti éjjelen melyik városi vendéglőben töltötte államfogságának első éjjelét. Fent a Hecskén, a Vásártér sarkán volt dédnagyapánt tulajdona a két uccára nyíló nagy telek, melyen Ujhely egyik legrégibb vendéglője állott s amelynek egy része a Jakubcsó-család tulajdona lett. Nagyatyámtól, aki 48-as honvéd volt, családi hagyományként hallottam, hogy először oda akarták vinni Kazinczyt, de attól félt a hatalom, hogy a szőlőhegyek közelében könnyen megszöktethetik a hazafiak s ezért a város közepében lévő városi vendéglőbe, az u. n. Ösbudába, a Justus ucca 4. és a Zárda ucca 15. sz. saroképületben helyezték el, az osztrák katonai pribékek őrizete mellett, mely régi, ódon épület valamikor még a Rákócziak tulajdona volt. Vagy 60 évvel ezelőtt szemben laktunk ezzel az épülettel s akkor a vendéglő dr. Braun fogorvos nagyszüleié volt s ők is igy beszélték el nekem. Az ezt megörökítő emléktáblát tehát ide kellene elhelyezni. Az 1805 december 7-én, öt nappal az austerlitzi ütközet után, a franciák elől Munkácsra menteit magyar szent koronát pedig Zemplénvármegye határán nagy és fényes bandérium várta és kisérte a vármegyeház udvarára, ahonnan rövid pihenés után a rk. plébániatemplomban helyezték el éjjelre a papság, a főúri bandéristák és hivatalos kiséret őrizetére bizva, ahonnan másnap Tolcsvára vittér, hol szintén az ottani plébániatemplomban helyezték el. Szeit meggyőződésem, hogy egy a templom külső falában elhelyezendő emléktáblához felekezeti kü lönbség nélkül mindenki ho:zá tog járulni obulusaival és Pcver Ferenc püspöki helynök úr is szívesen segítségünkre lesz e kegyeleti aktus megvalósításában. Kazinczy Ferenc, ha zord idő volt és nem gyalogolt vissza Bá- nyácskára — fiatal koromban az öregek: Matolay Etele alispán és id. Bajusz József h. ügyvéd állítása szerint —, a Kazinczy ucca 7. és a Sennyey ucca 3. sz. alatti sarokháznak Sennyey uccai részében lakott, de hogy saját bérelt szobácskája volt-e vagy, hogy ki vendége volt, azt senki sem tudja már megmondani. A Kazinczy ucca 25. sz. alatt van az a régi Rákóczi-palota, a melynek emeletén lakott a Rákóczi bonorum direktora — nevét már elfelejtettem — szép feleségével és a nagyságos fejedelem Munkács várából, vagy borsii kastélyából jövet, Sárospatak felé vezető útjában, igen gyakran ki szokott itt szállni és gondolom Tóth Béla, a softa „Szájról-szájra“ c. munkájában írja le, hogy egy Ízben va csora alkalmával, mikor a szép direktorné szolgálta fel Rákóczinak a vacsorát, a fejedelem véletlenül meglökte a szószos tálat és leöntötte a nagyasszony selyem ruháját. A gavallér Rákóczi a legrövidebb idő alatt három hasonló, gyönyörű selyem ruhát hozatott, váltott lovakon, a szép asszonynak Ujhelybe. Visszatérve a Szemere Miklós emlékezetéhez, megvagyok győződve arról, hogy ha az ősnemes Szemere de genere Huba család tehetős tagjainak tudomására jut óhajunk, szívesen megfestetik vagy átengedik a vármegye múzeumának a költő arcképét és a család tulajdonában lévő Szemere-erek- lyéket egy felállítandó Szemere-, Rákóczi , Kossuth- és Andrássy- szoba részére. Ezen emléktáblák nem kerülnének többe 1—2 ezer pengőnél és tudtommal a háztulajdonosok is szívesen hozzájárulnak az emléktáblákhoz, hiszen azáltal házuk erkölcsi és anyagi értékben csak emelkedni fog. Istenem, hol találunk egy mecénást vagy mecénásokat, akik — úgy mint Szegeden, Nyíregyházán vagy Debrecenben — áldozni akarnának múzeumunk részére. Mozduljon már meg egyszer ez a lanyha, elfásult közvélemény, de siessenek, mert mi öregek meghalunk és senki sem lesz, aki ezekre a dolgokra még emlékezni fog . . . Talán a most kapott és főispánunk által kieszközölt közmunka pénzből lehetne kiszakítani ezt a 2000 pengőt és kőfaragóinkat, valamint kőműveseinket ezzel is foglalkoztatni. 1 darab UNIÓ amerikai rendszerű folylonégő kályhával egész lakását fütheti. Egy évben egyszer füt be. 24 óránként kétszer tölti. Kényelmes 1 Tiszta 1 Minimális fogyasztás ! Sok száz referencia 1 Beszerzési ára egy év alatt megtérül 1 Minden lakásnak dísze! Kedvező feltételek! Gyártja: OetLAntal vasöntöde és gépgyár rt. Budapest. Közp lerakat: Budapest, VI., Andrássy ut 9. Wien, Belgrád, Bukarest, Temesvár, Lemberg I Forduljon, legközelebbi bizományosunkhoz Első miskolci vízvezeték, rézműves vállalat és műszaki üzlet Miskolc, Széchenyi u. 92 Kérje szakemberünk dfjtala- látogatását I Külkereskedelmi mérlegünk közel 40 millió pengővel aktív az év első háromnegyedében. A központi statisztikai hivatal közlése szerint szeptemberben a behozatal értéke 77.7 millió a kivitel értéke pedig 76.8 millió pengőt tett ki, a szeptember havi mérleg ennek folytán 0.9 millió pengős behoztali többlettel zárult. A múlt év szeptemberéhez viszonyítva, amikor a külkereskedelmi mérleg aktiv egyenlege 21.7 milliót tett, az idén úgy a behozatal, mint különösen a kivitel lényegesen csökkent. A folyó évben 11.9 millióval kevesebbet importáltunk és 34.5 millióval kevesebbet exportáltunk, mint 1929 szeptemberében. Főképen a gépek és készülékek, a szén és pamuíszövet, továbbá a fa és nyersfémek behozatala mutat nagy csökkenést. A behozatali cikkek között csak kevés olyan szerepel, amelynek importja ez év szeptemberében nagyobb értékű lett volna, mint a múlt év hasonló hónapjában. Legjelentősebb visszaesés a búza kivitelénél mutatkozott, ezenkivü1 lényegesen csökkent a száraz bab, a liszt és az élősertés kivitele. A gabonanemüek közül még a rozs, a hüvelyesek közül pedig a száraz borsó kivitele csappant meg nagyobb mértékben. Örvendetes emelkedést mutat szarvasmarha kivitelünk, a kikészített prémbőr, a baromfi, továbbá vasúti kocsiexportunk. A folyó év lezár ült háromnegyedének külkereskedelmi forgalma a passzív szeptemberi mérleg mellett is 39.8 millió pengővel aktiv volt. Ez az eredmény annál örvendetesebb, mert a múlt év hasonló időszakában még 127.7 millióval passzív mérleggel álltunk szemben. jEX X 2^X3 Lapunk legközelebbi száma a szombati Ünnepnapra tekintettel, október 31-én, pénteken a szokott időben jelenik meg. — Tármegycsícrte megindul nz iiiNég és szegényakció. Széli József főispán ma, szombaton délelőtti 7*11 órára népes értekezletet hívott egybe, melyen résztvettek a felekezetek lelkészei, a közhivatalok, jótékony egyesületek vezetői és a társadalom több irányba ágazó rétegeinek képviselői. Az értekezlet az inség- és a szegényakció megszervezésével foglalkozott és közmegnyugvásra jelenthetjük, hogy az értekezleten olyan praktikus és egészséges, megvalósítható eszmék vetődtek fel, melyek kétségtelenné teszik, hogy a téli Ínség- és szegényakció vármegyénkben is meghozza azokat az eredményeket, melyek a mai viszonyok ezen égető problémáit sikeres megoldáshoz juttatják. — Kk. egyházközségi vft- 1 tisztások. A sátoraljaújhelyi rk. egyházközség újonnan választott képviselőtestülete Payer Ferenc
