Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-10-01 / 64. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 október 1. gése, villamos festőgépek permetezése közepette -- a kereskedelmi minisztérium népes küldöttsége Novák Ferenc h. államtitkár vezetése alatt ma délelőtt előzetes szemlét tartott. Ez a hid, amióta csak épül, állandóan foglalkoztatja Zemplén közvéleményét és ez a mai alkalom végre igen sok kérdésre adott végleges választ. * Mikor lesz kész ? A két nyílású 204 m. hosszú, 6 m. széles meder hidon már a vasúti síneket szerelik, a két parton egyformán 100 m. hosszú hullámtéri hidakon már anyagot is szállítanak, miután a sinek úgy Balsa, mint Kenézlő felé bevannak csatolva, tehát az október 18-ára megállapított megnyitási terminus nem fog eltolódni. A közúti forgalom részére is azonban csak tavasszal fogják átadni. * Mennyibe került ? Alépítmény, vasbeton 1,150.000 P, vasszerkezet 850.000 P, vasút 180.000 P, kisajátítás 30.000 P, összesen 2,210.000 P, amihez rengeteg apró tételben jön még annyi, hogy kb- két és fél millió pengő befeketetést jelent az egész építkezés. * Ki keresett az üzleten ? Erre a kérdésre nem lehet felelni, legfeljebb arra, hogy ki akart keresni az üzleten. Bizonyára mindenki, aki dolgozott benne. Szesztay László mérnök, műegyetemi rk. tanár, aki tervezte; Barsy Károly min. osztálytanácsos, aki a kivitelezést irányította, Ritter Sándor kir. főmérnök, aki a munkálatokat vezette, a Fábián, Somogyi és György pesti cég, amelyik a beton és földmunkákat végezte, a Ganz és a győri Vagon, akik a vasszerkezetet szállították és szerelték. * Mit ér Ujhelynek ? Annyit, hogy dások ellen. Minden pénzét a katonaságra fordította az állam. Naponta láttam a lakosság minden rétegét bevonulni katonának. A hegyek oldalán sátortáborok nőttek ki. Érdekes képek. Kisázsia minden részéből összegyűlt embertípusok. Dzsuma napján a Csibuk- csáj folyó partjain katonák ezrei mossák ruhájukat. Éjjeli vonuló ezredek lépéseitől visszhangzik a város. Minden zászlóalj viszi piros alapon fehér félholdas zászlóját: a török köztársaság szimbólumát. Hatalmas erők. Elgondolom, hogy hogyan fejlődhessen és dolgozhasson ez a szegény nép, mikor sohasem adják meg nekik az európai hatalmak a fejlődés eshetőségét és a munka lehetőségét. Egyszer az angol pénzen szított kurd törzsek lázadása miatt kell mozgósitani, mint ahogyan az 1925 ben történt, máskor a mossuli-mozgósitás, majd olaszok és görögök elleni felkészülés emészti fel minden pénzüket. Adósságot csinálni nem akarrajta keresztül közvetlen vonatok fognak futni Ujhely és Nyíregyháza között. És pedig gyorsabban, gyakrabban és olcsóbban, mint a Máv vonalán Szerencs—Tokajon át. A menetrendjük még nincs ugyan kész, de a munkában lévő tervezetből kitünőleg is az utasok kívánalmai nagyobb tiszteletben fognak részesülni, mint a Máv- nál. Lesz például reggel és késő délután egy-egy gyorsvonat pár, amelyik útközben csak háromszor állva meg, 2 óra 10 perc alatt fog Ujhelyből Nyíregyházára, illetve Nyíregyházáról Ujhely be ér kezni. Lesz ezenkívül még három (minden nagy fánál megálló) sze- mélyvonat-pár 3—3'5 óra menetidővel ; és jövő évi május 1-től sinautóbusz 1 óra 30 perces menetidővel. A Máv vonatok menetideje Szerencs—Tokajon át 2 5— 3 órai Tehát a legteljesebb lehetősége megnyílik annak, hogy Ujhely idegen forgalmat teremtsen magának, hogy a déli Bodrogköz terményeit olcsón és gyorsan piacra dobhassa, hogy a felsőzempléni fa a Nyírségbe, a nyíri krumpli, káposzta Felsőzemplénbe drága átrakodások nélkül eljuthasson. * Mit ér a környékének ? Az alsó Bodrogköz és nyírség közötti forgalmat a Tiszán át most a ven- csellői komp bonyolítja le, — amikor a Tisza megengedi. Pedig hogy mennyire élénk itt a forgalom, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a révben nem is egy, de két kompot kell járatni az egyik partról a másikra. Ez a forgalom tavasztól az uj hidon bonyolódhat le majd. Igaz, hogy a közúti jármüvek részére az itt való közlekedés sem lesz a legideálisabb, mert a szekerek, különösen ökrös fogatok előtt már a vonat érkezést megelőző 15 percnak, inkább az adókat emelik fel óriási módon. De jó is maradt a pénzük mindig. Egy török font ma is 32 P körül mozog. (A török font feloszlik 100 piaszterre s minden piaszter 100 parára» egy piaszter 32 fillér, egy para pedig 8 fillér.) A piaszternek és a párának nagy vásárló értéke van. Itt említem meg, hogy a forgalomban lévő sulymérték egysége az okka, azaz 1.28 kg. s eleinte bizony sokat kínlódtam, mig okkában és dönumokban megtanultam számolni, illetve értékelni a súlyokat az én kilogrammok szerint beidegződött fogalmaimban Ha nálunk olyan adózást hozna be a pénzügyminiszter, mint amilyen adókat Törökországban vetnek ki, azt hiszem óriási visszatetszés támadna belőle. Például az olaszok elleni mozgósítás alkalmával minden élelmiszerre 25—30°/e-os adót vetettek ki. A vendéglői ételárak is hasonló arányban lettek megadóztatva. Tessék ezt nálunk elképzelni ; teljesen kivihetetlen cél kell majd zárni a sorompót, j T. i. a hid csak olyan széles hogy a középen — sülyesztett síneken haladó — vonat mellett más jármű biztonságosan már nem fér el. A hid pedig az áriéri hidakkal együtt oly hosszú, hogy szekereknek szükségük lesz 15 percre, mig áthaladnak rajta. Az autók és kocsik azonban föltétien nagy előnyhöz jutnak a komp közlekedéssel szemben és különben is, az autók részére a várakozási idő sem lesz 15 perc. * Mit akar a kisvasút mindezekért Ujhelytől ? Oly keveset, hogy szinte csalafinta szaga van a dolognak. Csupán engedélyt kér u. i. egy kocsi forditó-korong építéséhez. Mert hogy a gyorsvonatait, még inkább sinautóit a mai — a megyeháza előtti — pályaudvari berendezésével nem lehet indítani, járatni. Engedélyt kér tehát, hogy a Kossuth-szobor előtti tér részleten egy olyan kocsiforditót építhessen a földbe, mint amilyen pl. a pesti Hungária szálló előtt van. Ez a kérés a köz szempontjából teljesíthetőnek és a kisvasút várható közlekedési politikájának ös- meretében közérdekből teljesiten- dőnek is látszik, — de hogy mi lesz azzal a kérvénnyel a városházán, azt nem lehet előre tudni. Amint azt sem lehet tudni, hogy a sokat emlegetett teheráru rakodó ügyével mi lesz, pedig azzal is illene már, hogy történjen valami. Legalább annyi, hogy szabályozzák a ki- és behordás idejét, ami által a város külsősége rendezett szint kapna anélkül, hogy a szállító közönség megterheltetnék és anélkül, hogy átrakodás drágítaná a szállítást. * Mi lesz a Bodrogközi pataki üzlet vezetőségév el ? Semmi. Korai és indokolatlan volt minden „le- i építési“ hir. Szesztay László egy. lenne. Az adók behozatala is hirtelen történt. A török állam hivatalnokait igen gyengén fizeti. A vidéken tisztességes megélhetést biztosit ugyan a fizetés, de Angorában bizony édeskevés. Angora ugyanis Kisázsia legdrágább városa. Itt ugyanazt mondhatom, mint a lakásviszonyokról mondtam, t. i. kis városban sok nagy hivatal, kielégítetlen igények, nagy kereslet, kis kínálat; ez mindent megmagyaráz. Azért még világrelációban is óriási árak vannak s nem nyújtanak a sok pénzért semmit, vagy csak nagyon keveset. Általában megélhetési szempontból óriási eltolódások vannak. Vannak helyek, ahol fillérekből lehet megélni, mig más helyen egész vagyont költ az ember erre a célra. Ez igy természetes is. Azon városokban, melyek a forgalmi vonaltól messze fekszenek, alig pár fillérből meglehet élni, mig a vasútvonalak mentén elég nagy a drágaság. Folytatjuk. tanár, aki a Bodrogközi és a Nyírvidéki kisvasutakat kezében tartó Trösztnek ez ügyben legilletékesebb tényezője, — olyan értelemben nyilatkozott a kérdésről, hogy a két vasútnak a balsai hidon való technikai egyesülése egyáltalán nem jelenti a két vasútnak, mint különálló és egymástól független jogi személynek az egyesülését. Bernáth Aladár alispán különben szintén felvilágosítást kért, sőt írásos garanciát kapott arra, hogy a pataki üzletvezetőséget nem fogják Nyíregyházára vinni. A két vasúttársaság között kötendő szerződés egyik pontjaként elfogadtatta a következő kijelentést: „Mindkét vasút üzletvezetősége Nyíregyháza, illetve Sárospatak székhellyel, hatáskörének érintetlenül hagyásával továbbra is fenn- tartatik.“ (—s — s) ü rudabányácsftoi ghat, új elemi iskola felszentelése Saját tudósítónktól Lélekemelő, bensőséges ünnepség keretében folyt le szeptember hó 28-án a szomszédos Rudabá- nyácskán az újonnan épült, két tantermes, modern felszerelésű gk. elemi iskola felszentelése. A nagy számban összesereglett hívők jelenlétében lefolyt ünnepségen megjelent gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Benisch Arthur dr. miniszteri tanácsos, a kinek elsősorban köszönhető, hogy a kultuszkormány nagyobb összeg hozzájárulásával tette lehetővé az iskola felépítését. Részt vettek továbbá az ünnep ségen: Papp Antal gör. kát. érsek képviseletében lovag Zapotoczky Igor Konstantin pápai kamarás, kér. esperes, abaujszántói paro- chus, aki az iskolát felszentelte, Széli József főispán, Bernáth Aladár alispán, Damjanovich Ágoston tb. kanonok, főesperes, dr. Görgey István országgyűlési képviselő, dr. Chudovszky Móric közkórházi igazgató, Petreczky Jenő kir. tan- felügyelő, Bernáth Béla járási főszolgabíró, dr. Eckman János ügyvéd, a sátoraljaújhelyi g. kát. egyház főgondnoka, dr. Görgey László főszolgabíró, dr. Tomcsányi Boldizsár és Wischán Emil kir. s. tanfelügyelők, dr. Prihoda László főorvos, dr. Bogyay Kálmán főispánt titkár, Batta Bálint körjegyző, dr. Szász László s. lelkész, Kom- porday Andor szentszéki tanácsos, iskolaszéki elnök s igen sokan még Sátoraljaújhelyből és a környékbeli tanítók közül A szentelési szertartás után az ünneplő hívekhez dr. Szász László s. lelkész intézett magvas beszédet, melyben az iskola nevelői, tanítói hivatását, erkölcsi feladatait fejtette ki. Komporday Évike szép versmondása után gyönyörű virágcsokrot nyújtóit át a kultusz- miniszter képviselőjének dr. Benisch
