Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-09-07 / 59. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 59. szám. Sátoraljaújhely, 1930 szeptember 7. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám származik, akik alantas célok­kal vitték az utcára a töme­geket. Ezek a felbujtók és izgatok adnak fegyvert az ország ellenségeinek kezébe, ezek azok, akik szeretnék megakadályozni azt, hogy a magyar dolgozó millióknak munkaalkalmi lehetőségeket lehessen teremteni. A felelőt­lenség politikai axiómáján dolgozó munkásvezetők bűne az, hogy a trianoni határokon túl a rágalomnak és a hazug­ságnak tápot adnak, amikor könnyelműen és lelkiismeret­len léhasággal megrendezték azt a minden tekintetben fö­lösleges, nevetséges demonst­rációt. Az izgatás, a felbujtás veze­tett a zavargásokhoz, a pök hendi provokációk vonták maguk után az összeütközé­seket s az összeütközések után felfújt és meghamisított hírek eredményezték azt, hogy’Ma- gyarország ellenségei ismét alkalmat találtak arra, hogy erre a megnyomorított ország­ra kígyót-békát rákiálthassa­nak. Minden rágalom és ellen­séges sajtóhadjárat után is azonban változatlanul fennáll azoknak a felelőssége, akik szinte bűnös tudatossággal ártalmas fegyvereket adtak a nemzet ádáz ellenségeinek kezébe. törvényhatósági Közgyűlés Zemplénvármegye Törvényható­sági Bizottsága szeptember hó 10- én déli 12 órai kezdettel rendes közgyűlést tart, melynek neveze­tesebb tárgyai: A vármegye alispánjának évne- gyedes jelentése, a közigazgatás általános állapotáról. Belügyminiszteri leirat Zemplén­vármegye tüzrendészeti szabály­rendelete ügyében. Előterjesztés, a tokaji járásba tartozó járási szolgabirók lakbér­pótléka tárgyában. A vármegye 1931. évi költség- vetése. A Zemplénvármegyei sátoralja­újhelyi Erzsébet közkórház 1931. évi köliségvetése. A vármegyei gyámpénztárban kezeli pénzek s a törvényhatóság kezelése alatt álló közpénzek 1931. évre való kamatozó elhelyezése. A vármegye alispánjának elő­terjesztése, a vármegye területén közmunkák megindítása iránt. Győr szab. kir város átirata, a Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen ^kik a nemzetnek ártanak A szeptember elsején fele­lőtlenül utcára vitt tömeg rombolásainak utóhangjai is elültek s a magyar főváros visszanyerte normális, munkás képét. Csupán a tüntetések színhelyén maradtak vissza a polgárságnak és a nemzeti társadalomnak mementóként a romok. Mindenki visszatért munkájához s mindenki úgy vette az eseményeket, ahogy lezajlottak. A magyar sajtó a valóságnak megfelelően szá­molt be az eseményekről s természetes, hogy az együttes összhangból csak a szociál­demokraták lapja süvöltött ki szánalmas mentegetődzéssel, amikor a véres eseményekért önmagáról elterelendő a fele­lősséget, azt a rendfentartó szervek és a kormány hibá­jául akarta feltüntetni. A külföldi sajtó megnyilat­kozása is nagyrészben a pol­gári jogrend védelmét látta a szetember elsejei elszabadulni akaró tömegszenvedélyek el­fojtásában, de természetes, hogy akadtak olyan hangok is, amelyek ezerszeresen meg­hamisítva és felfújva az ese­ményeket arról Írtak, hogy Budapesten forradalom van s a magyar főváros útvonalai barrikádok színhelye.' A hazu- dozások és ferdítések hadjá­ratában Bécs vörös lapjai jár­tak elől, amelyek köztudomás szerint a cseh külügyminisz­ternek, Benes Eduárdnak a zsoldjában állnak. Ez a sajtó Magyarország ellen bosszú­hadjáratot folytatott, most is hü marad önmagához, ami­kor önkényesen kitalált és ki • színezett tudósításokkal mond olyanokat Magyarországról, amiknek semmiféle józan, vagy reális alapja nincs. Nem más itt a cél, csak hogy Magyarország presztí­zsének ártsanak. Most is bizo­nyos céllal hazudoznak, még pedig azért, hogy a magyar kormány külföldi kölcsön esé­lyeit rontsák, mondván, hogy ebben az országban nincsen stabil jogbiztonság és rend. Hát erre a manőverre a magyar kormány s a közbiz­tonsági szervek habozás nél­küli erélye alaposan rácáfolt, amikor könnyű szerrel tette ártalmatlané azokat a felbuj­tott lumpenproletárokat, akik a munkanélküliség köpenyege alatt azért vonultak ki az ut­cára, hogy ott üzletek abla­kait és ajtóit betörve a szó szoros értelmében fosztogatni akarjanak. A másik cél az, hogy ez a benesi sajtókam­pány eltéríteni próbálja az el­szakított részeken élő magyar testvéreinket érzésben az anya­országtól, hangosan kürtölve, hogy a megcsonkított ország­ban az ártatlan munkásságot halomra lövik. Mintahogy egy évtized folyamán nem sike­rült megrendíteni ezeknek a testvéreinknek érzéseit a régi haza iránti hűségben, úgy most sem fog megváltozni egyetlen becsületes magyarnak sem ragaszkodása a magyar haza iránt. Hangsúlyozni kell, hogy ezeknek az alaptalan rágal­maknak és befeketitési szándé­koknak a vaklármája azoktól a „ZEMPLÉN“ EREDETI TjUCÜlil Kisáxsiai képek és tanulmányok Irta: Neme«tóthy Szabó Gyula mérnök Vili. A törökökön kívül csekély szám­ban vannak most niár a katolikus vallásu örmények, vagyis inkább már az örmény nők. Az örménye­ket a görögökkel együtt bizony kisázsiai hazájukból gyorsan eltá­volították a törökök. Sok helyen, többek között Angorában is az örmény városrész teljesen romok­ban hever, ők és a görögök kép­viselték a kereskedő osztályt s bizony a bizakodó s egyenes jel­lemű törökök bizalmával gyakran visszaéltek. A görögökről nem is beszélek, mert ezek teljesen meg­szűntek létezni Kisázsiában. Kon­stantinápoly az egyedüli város, ahol még nagyobb számmal talál­hatók. Minden városban található jóformán egy Jahudi Machala, azaz zsidó negyed. Itten laknak a középkorban betelepített spanyol zsidók. Nyelvüket, tehát a spanyol zsidó zsargon nyelvet teljesen megőrizték és szokásaikhoz hűek maradtak. A törökök nagy ellen­szenvvel viseltetnek irányukban. Kereskedelemmel foglalkoznak s tulajdonképpen semmi fontosabb szerephez nem jutnak. A törökök között társadalmi osztálykülönbségek kifejlődve nin­csenek. A vallás nivelláló hatása érvényesül náluk teljesen. Szüle­tett arisztokrácia majdnem teljesen hiányzik náluk, hiszen családi ne­vük nincsen, hanem a hivatali arisztokrácia van kifejlődve. Ha valakit meg akarnak nevezni, úgy megmondják az apját és a ke­resztnevét és esetleg valami epi- tetont; lehet gúnynév, vagy valami testi tulajdonságára jellemző szó. A név tehát a mi keresztnevünk­nek felel meg, jelentése rendesen vallási színezettel bir. Pl. Osmann pasa Sade Izmail bey. Ez azt je­lenti, hogy: Izmail bey, Osmann pasa fia írástudó. Az epiteton le­het pl.: a fekete szakállu, a sán­tító, a hosszú, a hajlott stb. Igen I jellemző tulajdonsága a töröknek az igazságosság, szelídség és a vendégszeretet. Ha az ember Kis- ázsia községeiben utazik, mind­untalan alkalma nyílik élvezni a tőrök barátságot és vendégszere­tetet. Bevett szokás az, ha egy idegen valamely községbe érke­zik, úgy a község elöljárója ün­nepélyesen fogadja. Elhelyezi a község legtekintélyesebb polgárá­nak a házában. Az élelmezéséről mindig a község előkelő polgárai gondoskodnak. A legkiválóbb éte­lüket tálalják fel vendégüknek. Itt említem meg azt, hogy pl. igaz török városokban nem lehet részeg embert látni, nemcsak azért, mert Allah tiltja a szeszes italokat, ha­nem ha valamelyik igazhitű meg is feledkezik kissé önmagáról s leissza magát, bizony nem tűrik meg egy percig sem, hogy az uccán vagy nyilvános helyen mu­tatkozzon, az első házba becipelik s azonnal, ha akar, ha nem, lefek­tetik. Mikor a delikvens mámorát kialudta, szépen, minden további I nélkül elbocsátják. Mindez ter­Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents