Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-08-24 / 56. szám
Hatvanegyedik évloiyam. 56. szára. Sátoraljaújhely, 1930 augusztus 24. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udvar) Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám POLITIKAI HÍRLAP TELEFON : MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen fölöbérlőszövetkezet, parcellázás, telepítés. Irta : Dr. Krüger Aladár orsz. gyűl. képviselő. Újabb időben gyakran hallani, hogy uj földbirtokreformra van szükség. Én erre csak eggyel válaszolok: még a régi földreform sincs befejezve s halálos vétek volna a földreformot megismételni különösen abban a formában, amelyben az történt. Van ellenben a föld problémájában néhány olyan pont, ahol érdemes is, szükséges is hozzányúlni a megoldásnak olyan módozataihoz, melyekre a mai helyzetben szükség van. Gazdasági szempontból az egészséges és nem mesterséges földbirtokmegoszlásra nagyon célszerűnek tartom a pénzügyminiszternek azt a gondolatát, hogy az eladósodott birtokokon úgy segítsünk, hogy ezek az eladósodott birtokok területének egy részét fölbirtokpolitikai célokra adassuk. Ennél a pontnál azonban figyelmébe ajánlom a kormánynak, hogy nem okvetlenül szükséges mindenütt azonnal a parcellázáshoz hozzányúlni, nehogy a mai alacsony földárak még lejebb zuhanjanak s a nemzeti vagyon pusztuljon; sokkal célszerűbb lesz egyes helyeken — ez mindig egyéni elbírálást követel — földbérlőszövetkezetek alakításával megmenteni egyrészt a birtok állagát, másrészt pedig tulajdon helyett, egyelőre inkább haszonbérlet alakjában földhöz juttatni azokat a törekvő kisgazdákat, akiknek nincs módjuk földbirtokot venni, de megvan a megfelelő felszerelésük ahhoz, ami a földreformnál nem volt meg mindegyiknek, hogy, mint kisbérlők, a földbérlőszövetkezetek keretében jussanak földhöz. Sajnos azonban, a földbérlőszövetkezete- ket a mai szövetkezeti törvény keretébe beilleszteni alig lehet. Én alakítottam talán az országban a legelső földbérlő- szövetkezetet ezelőtt húsz egynéhány esztendővel Mezőgyán községben Szmrecsányi Pál akkori nagyváradi püspök megbízásából, aki szociális érzéktől áthatva, az elsők közt látta be a földbérlőszövetkezetek jelentőségét. Azóta több földbérlőszövetkezetet létesítettem. Sajnos, ezeknek el kellett pusztulniok a háború folytán. hez az uj telepekkel egy olyan részt ragasztottunk, amely a községeknek sem szívesen látott tartozéka, amelyben nincs kút, nincs járda, nincs iskola, nincs semmi, ahol ellentét van az anyaközség és az uj telep között és egy közös gondolat, amely nélkül pedig községi élet nem képzelhető, kifejlődni nem tudott. Ezt a hibát, amelyet sajnos későn ismertünk fel, ezután el kell kerülnünk és amennyiben a nagybirtokok tehermentesítésénél parcellázáshoz nyúlnak, okvetlenül kapcsolatba kell ezt hozni a telepítéssel. A földbérlőszövetkezetek állandó figyelemmel kisérésében jöttem arra a tapasztalatra, hogy a földbérlőszövetkeze- teknél egészen más alapvető álláspontra kell helyezked nünk, mint amelyre a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekről szóló rendelkezései helyezkednek. Nevezetesen, a földbérlőszövetkeze- teknél lehetetlenség, hogy elkerüljük a tagok egyetemleges felelősségét, már pedig az egyetemleges felelősség a mai szövetkezeti törvény alapján lehetetlenség. Egyetemleges felelősségre feltétlenül szükség van például a birtok karban- i tartása, az épületek fenntartása kérdésénél, sőt kívánatos volna leküzdeni azt az idegenkedést, amely a haszonbér fizetése szempontjából is fennforog a föidbérlőszövetkezet leendő tagjai között. A föld- bérlőszövetkezeti tagok egyetemleges felelőssége mellett a haszonbérbeadó bizalma sokszorosan fokozódnék és lényegesen több birtok volna kisemberek használatába adható. Erre tehát feltétlenül szükséges uj, a földbérlőszövetkezetekre speciálisan rászabott törvényt alkotni. A másik szempont, amelyre ennél a kérdésnél a közfigyelmet fel akarom hivni az, hogyha már valahol parcellázunk, akkor a parcellázást, a földbirtok eldarabolást hozzuk kapcsolatba a telepítéssel. A földbirtokreformnál megmozgattunk nem tudom hány holdat és a következmény az lett, hogy a legfontosabb speciális magyar alföldi problémát, a telepités kérdését, egy lépéssel sem vittük előbre, a mammut- községeket még mammutabb községekké fejlesztettük ki, a házhelyrendezésnél a különben is elhanyagolt községekéi m. kir. belügyminiszter leirata Széli József, yíbauj- Corna és Zemplén vármegye főispánjához, a kovácsvágási és mikóházai vadászterületek bérleti ügyében Az alábbiakban minden kommentár nélkül közöljük a m. kir. belügyminiszternek Széli József Abauj-Torna és Zemplén vármegyék főispánjához, intézett leiratát: M. kir. Belügyminiszter. 2803/eln. sz. Mélióságos Széli József úrnak, Abauj-Torna vármegye, valamint Zemplén vármegye főispánja Sátoraljaújhely. Méltóságod a folyó évi április hó 9-én azt a kérelmet terjesztette elém, hogy a kovácsvágási és mikóházai vadászterületek bérletéből kifolyólag egyesek részéről történt meggyanusittatása okából Méltóságodnak az ezen ügyek során tanúsított eljárását és magatartását tétessem vizsgálat tárgyává. Habár a főispáni állás politikai és bizalmi jellegéből következik az, hogy főispánnal szemben vizsgálat elrendelése általában nem szokásos, mégis ezúttal kivételesen nem zárkóztam el —■ épen Méltóságod nyomatékkai kifejezett különös kérelmére — a kért vizsgálat elrendelése elől. Ennek előrebocsátása után értesítem Méltóságodat, hogy a Méltóságod említett kérelmére a felügyeleti hatáskörben megejtett vizsgálat eredménye alapján tényként kellett megállapítanom, hogy a kérdéses ügyekkel kagcsolato- san Méltóságod hivatali és egyéni magatartása kifogás alá nem esett, mert ténykedései a viselt főispáni állásában megkívánt követelményeknek megfeleltek, sőt a hivatalos jellegtől eltekintve a társadalmi megítélés szempontjából sem szolgáltathattak okot, vagy alapot hátrányos következtetések levonására. Erre való tekintettel, valamint figyelemmel arra is, hogy Méltóságod ezirányu bejelentéséből arról értesültem, hogy a kérdéses vadászterületek bérletéről önként lemondott, ebben az ügyben további intézkedés megtételét szükségesnek nem találom, a szóban- levő ügyet végleg befejezettnek tekintem és továbbra is számitok Méltóságod hivatalos tevékenységére. Budapest, 1930. évi julius hó 16-án. Aláírás. 7? törvényhatósági Bizottság kisgyulése Széli József főispán elnöklésével hétfőn tartott gyűlésén főleg kisebb ügyeket tárgyalt. Jóváhagyták a város azon határozatát, hogy az egyik kezelői állást megszünteti és helyette II. o. fogalmazói állást rendszeresít. A dijnoki állás megszüntetését nem engedélyezték. Dr. Dubay Istvánnak a Pinceszövetkezeti részvények jegyzésére vonatkozó felebbezését elutasították, miután a határozat úgy alaki, | mint érdemi szempontból kifogástalan volt. A város saját polgárainak érdekében cselekedett a részvények jegyzésénél A város segélyként kérte a Kegyes Tanitórend újhelyi gimnáziumával szemben fennálló tartozás kifizetését. A vármegye e terhet nem vállalhatta. Tokajban orvosi lakást építenek és e célra 30.000 pengőt szavaznak meg. Korcsmáros János hernádnéineti főjegyzőnek azon kérelmét, hogy a Jegyzői Árvaház Kereskedelmi Egyes szám ára 1© fillér
